Gazdaság

Személyazonosító adatok egy csésze kávé áráért

Mennyibe kerülnek az adataink az online térben, és hogyan teszi lehetővé mindez a doxolást?

Mivel életünk offline és digitális szálai ma már teljesen összefonódnak, az online cselekedetek közvetlen befolyással vannak a fizikai szférára is.

Ebben a tekintetben az egyik legerősebben érintett terület a kommunikáció és a személyes adatok megosztása, hiszen minden felhasználó adata felhasználható az illető ellen. A Kaspersky kutatói beleásták magukat a személyes adatok tudatos és akaratlan nyilvános megosztásának két fő következményébe: a doxolásba (ami egy személy nyilvános online deanonimizálása), és utánajártak a személyes adatok fekete weboldalakon való eladásának is. A vizsgálatból kiderült, mennyibe kerülhet egy személy biztonsága online: az érzékeny adatokhoz, például az orvosi leletekhez vagy a személyazonosító adatokhoz való hozzáférés egy csésze kávénál is olcsóbb lehet.

Hogy jobban megérthessük, mi történhet a felhasználók személyes adataival, ha rossz kezekbe kerülnek, a Kaspersky kutatói 10 nemzetközi darknetes fórum és piactér aktív ajánlatait elemezték. A kutatás feltárta, hogy személyes adatokat akár már 50 centért is lehet venni egy személyihez; az ár a kínált adatok részletességétől függ. Bizonyos adatok – elsősorban a hitelkártya-adatok, valamint a banki és e-fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés – ugyanúgy keresettek most is, mint egy évtizede, és az áruk sem változott az elmúlt években.

Az egyes adattípusok ártartományai USD-ban a darknetes fórumokon található ajánlatok elemzése alapján

Azonban újabb adattípusok is megjelentek. Ilyenek például a személyes orvosi leletek és a szelfik személyazonosító okmányokkal, amelyekért akár 40 USD-t is elkérhetnek. A fotókkal együtt kínált dokumentumok és az ezeket felhasználó csalások számának növekedése is egy trendet tükröz a „kiberáru-játszmában”. Az ilyen adatokkal való visszaélés igencsak súlyos következményekkel járhat, például olyanokkal, mint az áldozatok nevének felvétele vagy az általuk kínált szolgáltatások felkínálása a személyazonosságuk alapján.

A másfajta személyes adatokkal való visszaélés is súlyos következményekkel járhat. A feketepiacon eladott adatokat zsaroláshoz, csalásokhoz, adathalászathoz vagy közvetlen pénzlopáshoz is fel lehet használni. Bizonyos adatfajtákkal, mint például a személyes fiókokhoz vagy a jelszó-adatbázisokhoz való hozzáféréssel nem csak anyagi haszonszerzés céljából lehet visszaélni, hanem hírnévrontásra és más szociális károkozásra, többek között doxolásra is használhatók.

Mennyibe kerülnek az adataink?

Hitelkártya-adatok: 6–20 $
Szkennelt jogosítvány: 5–25 $
Szkennelt útlevél: 6–15 $
Előfizetéses szolgáltatások: 0,5–8 $
Személyazonosító (teljes név, TAJ, szül. idő, e-mail, mobil): 0,5–10 $
Szelfi dokumentumokkal (útlevél, jogosítvány): 40–60 $
Orvosi leletek: 1–30 $
Online bankszámlák: az érték 1–10%-a
PayPal fiókok: 50–500 $

„Az elmúlt években az életünk számos területe digitalizálttá vált, és ezek közül néhány terület, mint például az egészségünk, különösen privát. Ez több kockázatot jelent a felhasználók számára, amint az az egyre több kiszivárogtatásból is látszik. Vannak azonban pozitív fejlemények is: számos szervezet tesz többlet-erőfeszítéseket a felhasználóik adatainak védelme érdekében. A közösségi média platformok különösen nagy előrelépést értek el e tekintetben, mivel most már sokkal nehezebb egy adott felhasználó fiókját ellopni. Mindezeket tekintetbe véve úgy gondoljuk, hogy kutatásunk rávilágít arra, milyen fontos tisztában lenni azzal, hogy a személyes adatok valóban keresettek és rosszhiszemű célokra használhatók fel. Ez még akkor is igaz, ha az adatok tulajdonosának nincs különösebben sok pénze, nem fogalmaz meg ellentmondásos véleményeket, és általában véve nem túl aktív az online térben”

– mondta Dmitrij Galov, a Kaspersky GReAT csapatának biztonsági kutatója.

„Az internet lehetőséget adott nekünk az egyéniségünk kifejezésére és a történeteink megosztására, ami fantasztikus dolog. Meg kell azonban értenünk, hogy az online jelenlét és önkifejezés nem igazán privát vállalkozás – sokkal inkább olyan, mintha egy zsúfolt utcán kiabálnánk, és nem tudhatjuk, ki jön oda hozzánk, ki nem ért velünk egyet, vagy egyáltalán hogy reagál. Ez persze kockázatokkal jár”

– fejtette ki Vlagyiszlav Tuskanov, a Kaspersky adatvédelmi szakértője.

„Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek törölnie kellene vagy le kellene zárnia a közösségi média fiókjait. Az a fontos, hogy tisztában legyünk a lehetséges következményekkel és kockázatokkal, és legyünk rájuk felkészülve. Ha az adatokról van szó, akkor a legjobb eljárás a következő: tudd, amit ők tudnak, távolíts el mindent, amit tudsz, és vedd át az ellenőrzést afelett, hogy milyen információkat adsz meg magadról online. Ez ilyen egyszerű, bár igényel némi erőfeszítést.”

Olvassa el a teljes Dox, steal, reveal. Where does your personal data end up? (Doxolás, lopás és közzététel. Hol végzik a személyes adatok?) c. jelentést a Securelist weblapon, ahol többet tudhat meg a doxolásról és az adatokkal való visszaélésekről.

A Kaspersky a következőket javasolja a személyes adatok ellopási kockázatának minimálisra csökkentéséhez:

Óvakodjon az adathalász e-mailektől és weboldalaktól.
Mindig ellenőrizze a jogosultság-beállításokat az Ön által használt alkalmazásokban, hogy minimálisra csökkenjen a lehetősége annak, hogy az adatait az Ön tudta nélkül harmadik – és további – felekkel megosszák, vagy hogy azokat harmadik felek tárolják.
Használjon kéttényezős hitelesítést. Ne feledje, hogy biztonságosabb egy egyszeri kódokat generáló alkalmazást használni, mint a második tényezőt SMS-ben megkapni. Ha növelni akarja a biztonságot, ruházzon be egy hardveres 2FA kulcsba.
Használjon megbízható biztonsági megoldást, például a Kaspersky Password Managert, amellyel egyedi, biztonságos jelszót generálhat minden fiókhoz, és álljon ellen annak a kísértésnek, hogy mindig mindenhez ugyanazt a jelszót használja.
Ha tudni akarja, hogy feltörték-e a jelszót, amelyet az online fiókjaihoz való hozzáférésre használ, használjon egy olyan eszközt, mint a Kaspersky Security Cloud. A megoldás fiókellenőrző funkciója lehetővé teszi a felhasználók számára annak ellenőrzését, hogy nem szivárogtak-e ki az adataik. Kiszivárgás észlelésekor a Kaspersky Security Cloud információkat szolgáltat azokról az adatkategóriákról, amelyek esetleg nyilvánosan hozzáférhetők, így az érintett felhasználó megteheti a megfelelő intézkedéseket.
Mindig gondoljon arra, hogyan értelmezhetik, illetve használhatják fel más felhasználók az Ön által online megosztott adatokat.

Related Topics:adat adatvédelem AR hitelkártya igazolvány kaspersky kutatás lab paypal személyes személyi

Up Next

Magyar mérnökök és informatikusok az ipari forradalom élharcosai között

Don't Miss

HONOR: A megkérdezettek közel 60%-a tervezi a megváltozott helyzetet segítő ajándék vásárlását

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén

Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.

A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.

2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.

„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”

– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:

„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”

Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.

Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.

Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.

Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.

Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.

A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.

A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.

A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

Opel Astra – 10,5%-os növekedés
Ford Focus – 13,2%-os növekedés
Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!