Gazdaság

Pénzügyi fenyegetések 2021-ben

Kriptovaluta tranzit, webes adatlopók a szerveroldalon és zsarolás-invázió

2021-ben a pénzügyi kiberbűnözők gyakoribb célpontja lesz a Bitcoin, míg más kiberbűnözők a fokozottabb adatvédelem érdekében tranzit kriptovalutákra állnak át az áldozatoktól való pénzköveteléskor.

Mindezek tetejében a zsarolások még elterjedtebbek lesznek, legyen szó akár DDoS, akár zsarolóvírusos támadásról, mely utóbbi végrehajtói összevontan alkalmazott fejlett exploitokkal veszik célba áldozataikat. Ezek a Kaspersky főbb előrejelzései a fenyegetési környezet pénzügyi szektorban várható változásaival kapcsolatban.

A pénzügyi kiberfenyegetések a legveszélyesebb fenyegetések közé tartoznak, mivel közvetlen hatással vannak az áldozatok anyagi helyzetére, legyen szó akár magánszemélyekről, akár szervezetekről. A 2020-ban lezajlott drasztikus változások elkerülhetetlenül hatottak a pénzügyi támadók működésére is. Bár az életünk és a munkánk szokásos menetét felborító változások nem minden taktikára, technikára és eljárásra voltak befolyással, mégsem szabad alábecsülni a hatásukat. A Kaspersky kutatói megvizsgálták a 2020-as év történéseit, és ezek alapján előrejelzést készítettek a pénzügyi fenyegetési környezet 2021-ben várható fontosabb fejleményeiről, ezzel is segítve a szervezeteket, hogy jobban felkészülhessenek ezekre az új fenyegetésekre. Az alábbiakban a legfontosabb előrejelzések olvashatók:

  • A MageCart-támadások, vagy más néven a JS-lefölözéses vagy JS-adatlopásos támadások (a fizetési kártyák adatainak az e-kereskedelmi platformoktól való ellopására használt módszer) a szerveroldalra költöznek át. Az adatok tanúsága szerint napról napra egyre kevesebb támadó alkalmaz JavaScriptet használó kliensoldali támadásokat. A Kaspersky kutatóinak várakozásai szerint a támadások jövőre a szerveroldalra költöznek át.
  • Átmeneti valuták. Ezzel egy időben a Bitcoin számlák figyelését, anonimitásának megszüntetését és megszerzését lehetővé tévő speciális technikai eszközök váltást idéznek elő a kiberbűnözők pénzkövetelésre használt módszereiben. Várhatóan más, fokozott adatvédelmet biztosító valutákat (pl. Monero) használnak majd első átmeneti valutaként, és a pénzt később másik valutára, például Bitcoinra váltják át a nyomok elfedése érdekében.
  • Feljövőben a zsarolás. Az idei sikeres működésüknek és a nagy sajtóvisszhangnak köszönhetően a célzott zsarolóvírusos támadások mögött álló támadók szisztematikusan növelték az összegeket, amelyeket az áldozatoknak azért kellett kifizetniük, hogy az ellopott adataik ne kerüljenek nyilvánosságra. A Kaspersky kutatói most arra számítanak, hogy még nagyobb növekedés várható a pénzszerzési célú zsarolásos támadási kísérletek számában. Azok a szervezetek kerülnek a célkeresztbe, amelyeket fájón érinthet egy adatvesztés és az azt követő megterhelő helyreállítási folyamat – ezeket a szervezeteket több kiberbűnöző veszi majd célba zsarolóvírusos vagy DDoS támadással, vagy akár mindkettővel.
  • A zsarolóvírussal támadó csoportok nulladik napi exploitokat használnak. Ezen felül a zsarolóvírussal támadó csoportok, akik a sikeres 2020-as támadások következtében pénzt halmoztak fel, nulladik napi exploitokat (vagyis a fejlesztők által még fel nem fedezett sérülékenységeket), valamint n-edik napi exploitokat kezdenek majd használni a támadásaik bővítése és hatékonyságának növelése érdekében. Bár az exploitvásárlás drága mulatság, egyes támadóknak olyan nagy összegeket sikerült kizsarolniuk az áldozataiktól, hogy bőven van pénzük egy ilyen jellegű beruházásra.
  • Egyre vonzóbb lesz a Bitcoin-lopás, ahogy a világjárvány számos nemzetet taszít szegénységbe. A gazdaságok összeomlása és a helyi valuták romlása következtében egyre több ember vághat bele a kiberbűnözésbe, ami több esetet eredményezhet. A Kaspersky kutatóinak várakozásai szerint a helyi valuták gyengesége miatt többen próbálkozhatnak majd Bitcoint követelő csalásokkal és Bitcoin-lopással, lévén ez a legelterjedtebb kriptovaluta.

 „Az idei év nagyon sok mindenben eltért bármely korábban átéltnél, és mégis, számos általunk tavaly előre jelzett trend valóra vált, annak ellenére is, hogy közben teljesen átalakult az életünk. Ilyen trendek voltak többek között a pénzügyi kiberbűnözésben megjelenő új stratégiák – például a banki hozzáférés viszontértékesítése és a befektetési alkalmazások elleni támadások –, valamint a már létező trendek továbbfejlesztése, mint például a kártyaadat-lopások és a zsarolóvírusok még nagyobb mértékű használata a bankok elleni támadásokra. Fontos előre jelezni a közeljövőben várható fenyegetéseket, hiszen így jobban felkészülhetünk az ellenük való védekezésre. Biztosak vagyunk abban, hogy az előrejelzéseink sok kiberbiztonsági szakembernek nyújtanak majd segítséget a fenyegetési modelljeik kidolgozásában”

– mondta Dmitrij Besztuzsev, a Kaspersky biztonsági kutatója.

Ha többet szeretne megtudni a Kaspersky pénzügyi előrejelzéseiről, csatlakozzon a témában tartott webináriumhoz, ahol a jelentés szerzői és más szervezetek képviselői a közeljövőben várható trendeket vitatják meg. A webináriumra november 30-án, GMT időzóna szerint délután 2 órakor kerül sor. Itt regisztrálhat ingyenesen.

A pénzügyi előrejelzések a Kaspersky 2021-re szóló vertikális fenyegetés-előrejelzéseinek – a kiberbiztonság világát érintő főbb változásokkal foglalkozó, évente kiadott előrejelzéseket és elemző jelentéseket tartalmazó Kaspersky Security Bulletin (KSB) egyik szegmensének – részét képezik. A többi KSB közlemény ezen a linken érhető el.

Ha tudni szeretné, mit jeleztek előre 2020-ra a Kaspersky szakemberei, kattintson erre a linkre.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss