Gazdaság

A koronavírus miatti lezárások gátolják a technológiai területen dolgozó nők szakmai előmenetelét

A Kaspersky adatai szerint a technológiai területen dolgozó nők csaknem fele úgy véli, hogy a COVID-19 világjárvány hátráltatta szakmai előmenetelét, miközben ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy a hőn áhított nemek közötti egyenlőség nagyobb valószínűséggel érhető el távmunka keretei között. Bár volt egy olyan elképzelés, hogy a lezárások alatti élet felgyorsíthatja majd a nemek közötti egyenlő lehetőségek megvalósulását az informatikai pozíciókban, a továbbra is fennálló társadalmi előítéletek meggátolták ezt a potenciális áttörést.

A lezárások alatti élet kapcsán általános volt az a vélekedés, hogy pozitív iparági elmozdulást indít majd el a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcban. Úgy gondolták, hogy a nők szakmai előmenetele útjában álló akadályok – vagyis az elérhetőséggel és a hosszú ideig tartó munkaviszonnyal kapcsolatos szokásos sztereotípiák – eltűnnek majd annak köszönhetően, hogy társadalmi és családtervezési szempontból kiegyenlítődik a játéktér. A COVID következtében a vállalatok gyorsabban álltak át, illetve egyik napról a másikra voltak kénytelenek átállni erre az új normára, és a fenti vélekedés bizonyos mértékig pozitív változásokat hozott az iparág általános gondolkodásmódjában.

A Kaspersky Hol tartunk most? A technológiai területen dolgozó nők előmenetelének vizsgálata c. új jelentésének megállapításai szerint a technológiai iparágban dolgozó nők csaknem egyharmada tényleg jobban szeret otthonról dolgozni, mint az irodában. Ugyanekkora számban számoltak be arról is, hogy hatékonyabban tudnak otthonról dolgozni: 33%-uk úgy nyilatkozott, hogy több autonómiával rendelkeznek, ha nem az irodában dolgoznak.

A jelentésben szereplő aggasztóbb statisztikák azonban arra is rávilágítanak, hogy a technológiai területen dolgozó nők esetében a távmunkában rejlő potenciálhoz nem társul kellő mértékű társadalmi előrelépés ebben az „otthonról dolgozós” felállásban. A technológiai területen dolgozó nők csaknem fele küzd a munka és a családi élet összeegyeztetésével 2020 márciusa óta – ez az arány ugyan Észak-Amerikában a legmagasabb, de világszerte egységesen jelentkező trend.

Ha még mélyebbre ásunk, az egyensúlyhiány okai még világosabban látszanak. Amikor a nőnemű válaszadókat kérdezték arról, hogy milyen napi teendők vonják el őket a hatékony munkavégzéstől vagy a munkában való haladástól, 60%-uk azt válaszolta, hogy ők végezték a takarítás nagy részét otthon (szemben a férfiak által mondott 47%-kal), 63% mondta azt, hogy ő felelt a gyerek otthoni iskoláztatásáért (férfiak: 52%), és 54% nyilatkozott úgy, hogy a férfi partnerénél nagyobb mértékben kényszerült rá arra, hogy átalakítsa a munkaidejét a család ellátása miatt. Mindezek alapján a nők 50%-a úgy véli, hogy a COVID-19 járvány hatásai inkább hátráltatták, semmint elősegítették a szakmai előmenetelüket.

„A világjárvány nagyon különbözőképpen hatott a nőkre. Egyesek élvezték a nagyobb rugalmasságot, és azt, hogy nem kell minden nap beutazni a munkahelyre, míg mások arról számoltak be, hogy a kiégés szélére kerültek. A vállalatoknak nagyon fontos biztosítaniuk, hogy a vezetők a vállalati stratégiával összhangban támogatást nyújtsanak a dolgozóknak a családellátási feladatokhoz.”

„A világjárvány emellett egy másik jelentős trendet is felgyorsított, mégpedig az ugyanazon szervezetnél távmunkában és hibrid munkarendben dolgozók egymás mellett élését. Ez kihívást jelenthet a távmunkában dolgozó nők számára, ugyanis kevesebb alkalmuk nyílik az irodában dolgozó felső vezetőkkel való találkozásra. Ez pedig csökkentheti az esélyét annak, hogy előléptetéshez vezető, a munkakörükön túlmutató plusz feladatok végzésére jelöljék ki őket. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük ezeknek a hátrányoknak, és ennek megfelelően úgy kell tervezniük, hogy minimalizálhassák őket”

– fejtette ki Dr. Patricia Gestoso, a BIOVIA tudományos ügyféltámogatási részlegének vezetője, a „Women in Software Changemakers” 2020. évi nyertese, az Ada’s List női szakmai hálózat prominens tagja.

Bár a társadalmi egyenlőtlenség fenti példái nem technológia-specifikusak, mégis jól jelzik, hogy van egy gát, amely megakadályozza a nőket abban, hogy kiaknázhassák a távmunkára való múlt évi átállásban rejlő lehetőségeket. A technológiai területen dolgozó nők 41%-a (míg a férfiak 34%-a) mondta azt, hogy a szakmai előmenetelt a legjobban az egyenlő munkakörnyezet segítené elő, 46% pedig úgy véli, hogy a távmunka optimális módot kínál az áhított egyenlőség elérésére. A technológiai szektornak most a saját ösztönző impulzusát kell kiaknáznia abban a reményben, hogy a társadalmi sztereotípiák az elkövetkező hónapok és évek során lehetővé teszik a fenti eseményláncolat bekövetkeztét.

Merici Vinton, az Ada’s List társalapítója és vezérigazgatója hozzátette:

„A vállalatoknak a kultúrán és az irányelveken keresztül is jelezniük kell, hogy – mindkét nem esetén – biztosítják a dolgozó szülők számára a szükséges rugalmasságot a COVID-járvány során (és később is). A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a képviselet igenis számít, és ha vannak nők a vezetésben, vannak zömében nőből álló csapatok, és az állásinterjúkon is vesznek részt nők, akkor az azt jelzi, hogy a vállalatnál van hely a nők számára. Végül pedig sok olyan sikeres vállalatról tudunk, amelyek olyan külső nőszervezetekkel léptek partnerségre, amelyek kihívások elé állítanak, előre visznek, és külső inspirációt nyújtanak a dolgozóknak.”

„Ha a technológiai szféra a kezébe veszi az irányítást, és rugalmasabb, kiegyensúlyozottabb környezetet biztosít a nőknek, akkor ez gyorsabban normává válik, és nagyobb valószínűséggel indít el változást a társadalmi dinamikák terén is. Mint mindig, a változás most sem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de már vannak jelei annak, hogy a nők egyre inkább úgy érzik: joggal követelhetnek ilyen fajta munkavégzést. A jövőt illetően az iparágnak erre a lendületre építve ki kell aknáznia a rugalmas munkavégzésre való múlt évi átállás pozitívumait, és a szélesebb körű társadalmi változás katalizátoraként kell fellépnie”

– állapította meg Jevgenyija Naumova, a Kaspersky globális értékesítési hálózatának alelnöke.

Related Topics:covid-19 előrehaladás informatika koronavírus nők pandémia szakma

Up Next

Biztos megélhetésre számíthat, aki informatikusnak áll

Don't Miss

UR robotok problémamentes távvezérlése

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!