Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A koronavírus miatti lezárások gátolják a technológiai területen dolgozó nők szakmai előmenetelét

A Kaspersky adatai szerint a technológiai területen dolgozó nők csaknem fele úgy véli, hogy a COVID-19 világjárvány hátráltatta szakmai előmenetelét, miközben ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy a hőn áhított nemek közötti egyenlőség nagyobb valószínűséggel érhető el távmunka keretei között. Bár volt egy olyan elképzelés, hogy a lezárások alatti élet felgyorsíthatja majd a nemek közötti egyenlő lehetőségek megvalósulását az informatikai pozíciókban, a továbbra is fennálló társadalmi előítéletek meggátolták ezt a potenciális áttörést.

A lezárások alatti élet kapcsán általános volt az a vélekedés, hogy pozitív iparági elmozdulást indít majd el a nemek közötti egyenlőségért folytatott harcban. Úgy gondolták, hogy a nők szakmai előmenetele útjában álló akadályok – vagyis az elérhetőséggel és a hosszú ideig tartó munkaviszonnyal kapcsolatos szokásos sztereotípiák – eltűnnek majd annak köszönhetően, hogy társadalmi és családtervezési szempontból kiegyenlítődik a játéktér. A COVID következtében a vállalatok gyorsabban álltak át, illetve egyik napról a másikra voltak kénytelenek átállni erre az új normára, és a fenti vélekedés bizonyos mértékig pozitív változásokat hozott az iparág általános gondolkodásmódjában.

A Kaspersky Hol tartunk most? A technológiai területen dolgozó nők előmenetelének vizsgálata c. új jelentésének megállapításai szerint a technológiai iparágban dolgozó nők csaknem egyharmada tényleg jobban szeret otthonról dolgozni, mint az irodában. Ugyanekkora számban számoltak be arról is, hogy hatékonyabban tudnak otthonról dolgozni: 33%-uk úgy nyilatkozott, hogy több autonómiával rendelkeznek, ha nem az irodában dolgoznak.

A jelentésben szereplő aggasztóbb statisztikák azonban arra is rávilágítanak, hogy a technológiai területen dolgozó nők esetében a távmunkában rejlő potenciálhoz nem társul kellő mértékű társadalmi előrelépés ebben az „otthonról dolgozós” felállásban. A technológiai területen dolgozó nők csaknem fele küzd a munka és a családi élet összeegyeztetésével 2020 márciusa óta – ez az arány ugyan Észak-Amerikában a legmagasabb, de világszerte egységesen jelentkező trend.

Ha még mélyebbre ásunk, az egyensúlyhiány okai még világosabban látszanak. Amikor a nőnemű válaszadókat kérdezték arról, hogy milyen napi teendők vonják el őket a hatékony munkavégzéstől vagy a munkában való haladástól, 60%-uk azt válaszolta, hogy ők végezték a takarítás nagy részét otthon (szemben a férfiak által mondott 47%-kal), 63% mondta azt, hogy ő felelt a gyerek otthoni iskoláztatásáért (férfiak: 52%), és 54% nyilatkozott úgy, hogy a férfi partnerénél nagyobb mértékben kényszerült rá arra, hogy átalakítsa a munkaidejét a család ellátása miatt. Mindezek alapján a nők 50%-a úgy véli, hogy a COVID-19 járvány hatásai inkább hátráltatták, semmint elősegítették a szakmai előmenetelüket.

„A világjárvány nagyon különbözőképpen hatott a nőkre. Egyesek élvezték a nagyobb rugalmasságot, és azt, hogy nem kell minden nap beutazni a munkahelyre, míg mások arról számoltak be, hogy a kiégés szélére kerültek. A vállalatoknak nagyon fontos biztosítaniuk, hogy a vezetők a vállalati stratégiával összhangban támogatást nyújtsanak a dolgozóknak a családellátási feladatokhoz.”

„A világjárvány emellett egy másik jelentős trendet is felgyorsított, mégpedig az ugyanazon szervezetnél távmunkában és hibrid munkarendben dolgozók egymás mellett élését. Ez kihívást jelenthet a távmunkában dolgozó nők számára, ugyanis kevesebb alkalmuk nyílik az irodában dolgozó felső vezetőkkel való találkozásra. Ez pedig csökkentheti az esélyét annak, hogy előléptetéshez vezető, a munkakörükön túlmutató plusz feladatok végzésére jelöljék ki őket. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük ezeknek a hátrányoknak, és ennek megfelelően úgy kell tervezniük, hogy minimalizálhassák őket”

– fejtette ki Dr. Patricia Gestoso, a BIOVIA tudományos ügyféltámogatási részlegének vezetője, a „Women in Software Changemakers” 2020. évi nyertese, az Ada’s List női szakmai hálózat prominens tagja.

Bár a társadalmi egyenlőtlenség fenti példái nem technológia-specifikusak, mégis jól jelzik, hogy van egy gát, amely megakadályozza a nőket abban, hogy kiaknázhassák a távmunkára való múlt évi átállásban rejlő lehetőségeket. A technológiai területen dolgozó nők 41%-a (míg a férfiak 34%-a) mondta azt, hogy a szakmai előmenetelt a legjobban az egyenlő munkakörnyezet segítené elő, 46% pedig úgy véli, hogy a távmunka optimális módot kínál az áhított egyenlőség elérésére. A technológiai szektornak most a saját ösztönző impulzusát kell kiaknáznia abban a reményben, hogy a társadalmi sztereotípiák az elkövetkező hónapok és évek során lehetővé teszik a fenti eseményláncolat bekövetkeztét.

Merici Vinton, az Ada’s List társalapítója és vezérigazgatója hozzátette:

„A vállalatoknak a kultúrán és az irányelveken keresztül is jelezniük kell, hogy – mindkét nem esetén – biztosítják a dolgozó szülők számára a szükséges rugalmasságot a COVID-járvány során (és később is). A vállalatoknak meg kell érteniük, hogy a képviselet igenis számít, és ha vannak nők a vezetésben, vannak zömében nőből álló csapatok, és az állásinterjúkon is vesznek részt nők, akkor az azt jelzi, hogy a vállalatnál van hely a nők számára. Végül pedig sok olyan sikeres vállalatról tudunk, amelyek olyan külső nőszervezetekkel léptek partnerségre, amelyek kihívások elé állítanak, előre visznek, és külső inspirációt nyújtanak a dolgozóknak.”

„Ha a technológiai szféra a kezébe veszi az irányítást, és rugalmasabb, kiegyensúlyozottabb környezetet biztosít a nőknek, akkor ez gyorsabban normává válik, és nagyobb valószínűséggel indít el változást a társadalmi dinamikák terén is. Mint mindig, a változás most sem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, de már vannak jelei annak, hogy a nők egyre inkább úgy érzik: joggal követelhetnek ilyen fajta munkavégzést. A jövőt illetően az iparágnak erre a lendületre építve ki kell aknáznia a rugalmas munkavégzésre való múlt évi átállás pozitívumait, és a szélesebb körű társadalmi változás katalizátoraként kell fellépnie”

– állapította meg Jevgenyija Naumova, a Kaspersky globális értékesítési hálózatának alelnöke.

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss