Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az alaprendszerek újjászületése

Új technológiák, módszertanok és üzleti megközelítések a legacy rendszerek modernizációjának szolgálatában

Egyre nagyobb teret nyernek az alacsony kódú és kód nélküli platformok, melyeknél minimális kézi kódolással, vagy kézi kódolás nélkül, előreprogramozott modulokból lehet alkalmazásokat létrehozni.

Ez a piac már most közel 12 milliárd dolláros, és évente közel 23 százalékkal nő – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends kiadványában, amely már 12 éve mutat irányt IT- és cégvezetőknek és iparági szereplőknek. Milyen változások figyelhetők meg a digitális transzformáció területén? Hogyan lehet a legacy rendszerekben rejlő potenciált kihasználni? Hogyan érhető el költségmegtakarítás a modernizáció során? Cikksorozatunk következő részében ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

 „A Deloitte Tech Trends már 12 éve mutat be számos olyan transzformációs megközelítést és technológiát IT vezetők részére, melyek a már meglévő rendszerek értékeinek további kiaknázását teszik lehetővé. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a szervezetek rugalmasak, innovatívak legyenek és támogassák az új munkamódszereket. A vállalati rendszerek modernizálása és felhőbe történő migrációja lehetőséget nyújt ugyan a digitális potenciál kihasználására, a vélt költségek miatt azonban ez sokak számára megfizethetetlennek tűnhet. Ezen a területen azonban változás figyelhető meg”

– emelte ki Holenda Balázs, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális transzformációt meghatározó trendek:

  •  Platformstratégia

Az évtizedeken át tartó folyamatos fejlesztések következményeként számos szervezet informatikai rendszerei robusztussá váltak, ez pedig elavultsághoz és megkerülő megoldások bevezetéséhez vezetett. Az IT-struktúra modernizációja során lehetőség van fejlett eszközök segítségével a rendszerek felülvizsgálatára és a felesleges függőségek megszüntetésével az alkalmazások racionalizálásra. A core mapping néven ismert folyamat segítségével a modulok közötti adatkapcsolatok is vizualizálhatóvá váltak, ezzel szemléltetve a rendszer működésének logikáját. A logikailag összetartozó csoportok kialakításával a rendszermérnökök azonosíthatják és leválaszthatják a régi interfészeket, modern API-val és szolgáltatás alapú technikákkal helyettesítve azokat. Mindez a költségek csökkentését, a hatékonyság növelését és a rendszerek teljesítményének javítását eredményezheti.

A platformstratégia kialakítása során fontos a kulcseszközök (core assets) újszerű platformokra való áttérésének lehetőségeit is megvizsgálni, ideértve az alacsony kódú platformok használatát is. Az alacsony kódú platform esetében minimális kézi kódolással, előreprogramozott modulokból lehet gyorsan és költséghatékonyan üzleti alkalmazásokat készíteni és bevezetni.

  • Egyedi fejlesztések átalakulása

 Az újonnan megjelenő technológiák és módszertanok alkalmazása elősegíti a legacy rendszerek kiváltását, és alapjaiban változtatja meg az egyedi fejlesztésekhez való hozzáállást. Olyan alacsony kódú és kód nélküli platformok nyernek teret, amelyek a hagyományosan komplex feladatokat kevés, vagy akár új kód írása nélkül képesek megoldani. (Az alacsony kódhoz hasonlóan a kód nélküli platformok is előreprogramozott modulokból épülnek fel, itt azonban egyáltalán nem szükséges kézi kódolás alkalmazása.)

Ezek a platformok ma már sokkal hatékonyabbak, mint néhány évvel ezelőtt, az elérhető alkalmazások listája pedig továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az Appian, OutSystems, Salesforce, ServiceNow vagy más gyártók megoldásainak felhasználásával a rendszertervezők egyszerűen hajthatnak végre bonyolult feladatokat és integrációkat. Az alacsony kódú alkalmazások fejlesztésének globális piacát 2019-ben 11,45 milliárd dollárra becsülte a Grand View Research, és arra számít, hogy a piac 2027-ig évente 22,7 százalékkal nő.

A gyártók az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket fordítottak a felhőbe való migrációt támogató saját eszközök fejlesztésére is, amelyek megkönnyíthetik az átállást és csökkentik a várható költségeket.

  • Új üzleti megközelítések

A Deloitte a következő időszakban új modellekre számít a kulcsrendszerek modernizációjának finanszírozásában. Az újratervezésre szánt költségek mértéke, a projektfinanszírozási modellek és az új technológiai irányok a kiszervezett platformkezelési szolgáltatások és nem-hagyományos finanszírozási struktúrák felé irányítják a figyelmet.

Míg egyes úttörő vállalatok kiszervezési szerződéseket kötnek a hagyományos üzletvitelük újratervezéséhez, a nagy felhős szolgáltatók (hyperscale) nyitottabbak a szervezetek informatikai rendszerének felhőbe történő migrációját pénzügyileg is támogatni – bízva a hosszú távú üzleti kapcsolatokban és azt remélve, hogy befektetéseik idővel megtérülnek. Ez a hajlandóság az ügyfelek számára pedig lehetőséget jelent a platform gyors eléréséhez kedvezményes feltételek mellett.

Hogyan tovább?

„A legacy rendszerek fejlesztése és kiváltása nem egyszeri feladat, hanem lehetőségekkel teli folyamat. Ami korábban egyszerű, all-in-one ERP rendszer vagy modul volt, ma már egyszerűsített felhasználói élmény által koherensé tett, decentralizált, felhőalapú, API-k által összehangolt képességek gyűjteménye. Mivel ez az innovatív változás a jövőben is folytatja hódító útját, a megújulásra vágyó szervezeteknek az értékteremtő eszközök modernizálása mellett a folyamat kreatív finanszírozásával is foglalkozniuk kell”

– állapítja meg Holenda Balázs.

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok

Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.

A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Közeledünk a négymilliós átlaghoz

Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint  személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord. 

A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.

Már ennyiért is hiteleznek a bankok

Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.

Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.

Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.

Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.

Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.

A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.

A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.

Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.

A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.

A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss