Gazdaság

Az alaprendszerek újjászületése

Új technológiák, módszertanok és üzleti megközelítések a legacy rendszerek modernizációjának szolgálatában

Egyre nagyobb teret nyernek az alacsony kódú és kód nélküli platformok, melyeknél minimális kézi kódolással, vagy kézi kódolás nélkül, előreprogramozott modulokból lehet alkalmazásokat létrehozni.

Ez a piac már most közel 12 milliárd dolláros, és évente közel 23 százalékkal nő – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends kiadványában, amely már 12 éve mutat irányt IT- és cégvezetőknek és iparági szereplőknek. Milyen változások figyelhetők meg a digitális transzformáció területén? Hogyan lehet a legacy rendszerekben rejlő potenciált kihasználni? Hogyan érhető el költségmegtakarítás a modernizáció során? Cikksorozatunk következő részében ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

 „A Deloitte Tech Trends már 12 éve mutat be számos olyan transzformációs megközelítést és technológiát IT vezetők részére, melyek a már meglévő rendszerek értékeinek további kiaknázását teszik lehetővé. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a szervezetek rugalmasak, innovatívak legyenek és támogassák az új munkamódszereket. A vállalati rendszerek modernizálása és felhőbe történő migrációja lehetőséget nyújt ugyan a digitális potenciál kihasználására, a vélt költségek miatt azonban ez sokak számára megfizethetetlennek tűnhet. Ezen a területen azonban változás figyelhető meg”

– emelte ki Holenda Balázs, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális transzformációt meghatározó trendek:

  •  Platformstratégia

Az évtizedeken át tartó folyamatos fejlesztések következményeként számos szervezet informatikai rendszerei robusztussá váltak, ez pedig elavultsághoz és megkerülő megoldások bevezetéséhez vezetett. Az IT-struktúra modernizációja során lehetőség van fejlett eszközök segítségével a rendszerek felülvizsgálatára és a felesleges függőségek megszüntetésével az alkalmazások racionalizálásra. A core mapping néven ismert folyamat segítségével a modulok közötti adatkapcsolatok is vizualizálhatóvá váltak, ezzel szemléltetve a rendszer működésének logikáját. A logikailag összetartozó csoportok kialakításával a rendszermérnökök azonosíthatják és leválaszthatják a régi interfészeket, modern API-val és szolgáltatás alapú technikákkal helyettesítve azokat. Mindez a költségek csökkentését, a hatékonyság növelését és a rendszerek teljesítményének javítását eredményezheti.

A platformstratégia kialakítása során fontos a kulcseszközök (core assets) újszerű platformokra való áttérésének lehetőségeit is megvizsgálni, ideértve az alacsony kódú platformok használatát is. Az alacsony kódú platform esetében minimális kézi kódolással, előreprogramozott modulokból lehet gyorsan és költséghatékonyan üzleti alkalmazásokat készíteni és bevezetni.

  • Egyedi fejlesztések átalakulása

 Az újonnan megjelenő technológiák és módszertanok alkalmazása elősegíti a legacy rendszerek kiváltását, és alapjaiban változtatja meg az egyedi fejlesztésekhez való hozzáállást. Olyan alacsony kódú és kód nélküli platformok nyernek teret, amelyek a hagyományosan komplex feladatokat kevés, vagy akár új kód írása nélkül képesek megoldani. (Az alacsony kódhoz hasonlóan a kód nélküli platformok is előreprogramozott modulokból épülnek fel, itt azonban egyáltalán nem szükséges kézi kódolás alkalmazása.)

Ezek a platformok ma már sokkal hatékonyabbak, mint néhány évvel ezelőtt, az elérhető alkalmazások listája pedig továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az Appian, OutSystems, Salesforce, ServiceNow vagy más gyártók megoldásainak felhasználásával a rendszertervezők egyszerűen hajthatnak végre bonyolult feladatokat és integrációkat. Az alacsony kódú alkalmazások fejlesztésének globális piacát 2019-ben 11,45 milliárd dollárra becsülte a Grand View Research, és arra számít, hogy a piac 2027-ig évente 22,7 százalékkal nő.

A gyártók az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket fordítottak a felhőbe való migrációt támogató saját eszközök fejlesztésére is, amelyek megkönnyíthetik az átállást és csökkentik a várható költségeket.

  • Új üzleti megközelítések

A Deloitte a következő időszakban új modellekre számít a kulcsrendszerek modernizációjának finanszírozásában. Az újratervezésre szánt költségek mértéke, a projektfinanszírozási modellek és az új technológiai irányok a kiszervezett platformkezelési szolgáltatások és nem-hagyományos finanszírozási struktúrák felé irányítják a figyelmet.

Míg egyes úttörő vállalatok kiszervezési szerződéseket kötnek a hagyományos üzletvitelük újratervezéséhez, a nagy felhős szolgáltatók (hyperscale) nyitottabbak a szervezetek informatikai rendszerének felhőbe történő migrációját pénzügyileg is támogatni – bízva a hosszú távú üzleti kapcsolatokban és azt remélve, hogy befektetéseik idővel megtérülnek. Ez a hajlandóság az ügyfelek számára pedig lehetőséget jelent a platform gyors eléréséhez kedvezményes feltételek mellett.

Hogyan tovább?

„A legacy rendszerek fejlesztése és kiváltása nem egyszeri feladat, hanem lehetőségekkel teli folyamat. Ami korábban egyszerű, all-in-one ERP rendszer vagy modul volt, ma már egyszerűsített felhasználói élmény által koherensé tett, decentralizált, felhőalapú, API-k által összehangolt képességek gyűjteménye. Mivel ez az innovatív változás a jövőben is folytatja hódító útját, a megújulásra vágyó szervezeteknek az értékteremtő eszközök modernizálása mellett a folyamat kreatív finanszírozásával is foglalkozniuk kell”

– állapítja meg Holenda Balázs.

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Használt házat a legnehezebb eladni

Használt

Az emelkedő tranzakciószám ellenére is nő a forgási idő, vagyis az ingatlanok mindhárom lakástípus esetében a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon, ami a vevők kivárásával magyarázható, mutatott rá Kosztolánczy György az Otthon Centrum vezérigazgatója az első negyedév egyik tanulságára. 

Lassult az év első negyedévében az ingatlanpiac tempója – ismertette az Otthon Centrum legfrissebb felmérését Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy mindhárom használt lakástípus esetében nőtt a forgási idő, vagyis az ingatlanok az előző mérés adataihoz képest hosszabb idő után találnak vevőre. Nem csak az idő, de a különbség is nőtt az ingatlantípusok között: továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni és itt nőtt legkevésbé a forgási idő, míg az eddig is a leghosszabb ideig piacon lévő családi házak esetében nőtt leginkább az értékesítési idő.

Az év első három hónapjának statisztikái alapján a panelek átlagosan 97 napot töltenek a piacon az eladásig, ami két nappal hosszabb az előző negyedévben mért országos átlagnál. Bár Budán néhány nappal csökkent ez az érték, a legtöbb térségben nőtt a forgási idő: a panelpiac Budapesten a legaktívabb, a leginkább pörgő Budán és a külső pesti kerületekben, ahol 86 nap az átlag érték, míg a belvárosban mért 99 nap lényegében az országos átlaggal megegyező. A régióközpontokban, valamint Pest vármegyében 102 nap, a többi megyei jogú városban 108 nap az értékesítési átlag, míg a kisebb városokban már a négy hónapot is meghaladja a piacon töltött idő.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje idén 120 nap, ami egy héttel hosszabb az előző negyedévi átlag értéknél. A legtöbb térségben szintén nőtt az értékesítési idő, egyedül a régióközpontokban tapasztalható megközelítőleg kéthetes csökkenés. Csak a nagyobb városokat jellemzik az átlagnál jobb értékek: Budán és a hat régióközpontban a legkedvezőbb a helyzet 105 nappal, de a belvárosi 115 napos átlag szintén kedvezőnek mondható. A többi vidéki városban és a külső pesti kerületekben 130 nap, Pest vármegyében 150 nap kell az eladáshoz.

A használt házak országos átlagban már 185 napig vannak a piacon, ami az előző negyedévi átlag értéknél 30 nappal hosszabb idő. Ebben a szegmensben is a budai kerületeké a legkedvezőbb átlag 160 nappal, míg a hatrégió központ 166 nappal a második. A többi településtípus között nem kiugróak a különbségek: a községekben 175, Pest vármegyében és a megyei jogú városokban 190, a kisebb városokban 195, a külső pesti kerületekben pedig 200 nap az átlagos értékesítési idő.

A szakember elmondta, noha az értékesítési idő növekvő trendje idén sem tört meg, az év második felében előreláthatólag kevesebb idő kell majd az értékesítéshez. A piacon a növekvő tranzakciószámok ellenére is még mindig sokan kivárnak a vásárlással, ami az egyre kedvezőbb lakáshitel kamatokkal, valamint a nemrégiben meghirdetett otthonfelújítási program közeljövőben elérhető kedvezményeivel is magyarázható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss