Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az alaprendszerek újjászületése

Új technológiák, módszertanok és üzleti megközelítések a legacy rendszerek modernizációjának szolgálatában

Egyre nagyobb teret nyernek az alacsony kódú és kód nélküli platformok, melyeknél minimális kézi kódolással, vagy kézi kódolás nélkül, előreprogramozott modulokból lehet alkalmazásokat létrehozni.

Ez a piac már most közel 12 milliárd dolláros, és évente közel 23 százalékkal nő – áll a Deloitte legfrissebb Tech Trends kiadványában, amely már 12 éve mutat irányt IT- és cégvezetőknek és iparági szereplőknek. Milyen változások figyelhetők meg a digitális transzformáció területén? Hogyan lehet a legacy rendszerekben rejlő potenciált kihasználni? Hogyan érhető el költségmegtakarítás a modernizáció során? Cikksorozatunk következő részében ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

 „A Deloitte Tech Trends már 12 éve mutat be számos olyan transzformációs megközelítést és technológiát IT vezetők részére, melyek a már meglévő rendszerek értékeinek további kiaknázását teszik lehetővé. A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy a szervezetek rugalmasak, innovatívak legyenek és támogassák az új munkamódszereket. A vállalati rendszerek modernizálása és felhőbe történő migrációja lehetőséget nyújt ugyan a digitális potenciál kihasználására, a vélt költségek miatt azonban ez sokak számára megfizethetetlennek tűnhet. Ezen a területen azonban változás figyelhető meg”

– emelte ki Holenda Balázs, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális transzformációt meghatározó trendek:

  •  Platformstratégia

Az évtizedeken át tartó folyamatos fejlesztések következményeként számos szervezet informatikai rendszerei robusztussá váltak, ez pedig elavultsághoz és megkerülő megoldások bevezetéséhez vezetett. Az IT-struktúra modernizációja során lehetőség van fejlett eszközök segítségével a rendszerek felülvizsgálatára és a felesleges függőségek megszüntetésével az alkalmazások racionalizálásra. A core mapping néven ismert folyamat segítségével a modulok közötti adatkapcsolatok is vizualizálhatóvá váltak, ezzel szemléltetve a rendszer működésének logikáját. A logikailag összetartozó csoportok kialakításával a rendszermérnökök azonosíthatják és leválaszthatják a régi interfészeket, modern API-val és szolgáltatás alapú technikákkal helyettesítve azokat. Mindez a költségek csökkentését, a hatékonyság növelését és a rendszerek teljesítményének javítását eredményezheti.

A platformstratégia kialakítása során fontos a kulcseszközök (core assets) újszerű platformokra való áttérésének lehetőségeit is megvizsgálni, ideértve az alacsony kódú platformok használatát is. Az alacsony kódú platform esetében minimális kézi kódolással, előreprogramozott modulokból lehet gyorsan és költséghatékonyan üzleti alkalmazásokat készíteni és bevezetni.

  • Egyedi fejlesztések átalakulása

 Az újonnan megjelenő technológiák és módszertanok alkalmazása elősegíti a legacy rendszerek kiváltását, és alapjaiban változtatja meg az egyedi fejlesztésekhez való hozzáállást. Olyan alacsony kódú és kód nélküli platformok nyernek teret, amelyek a hagyományosan komplex feladatokat kevés, vagy akár új kód írása nélkül képesek megoldani. (Az alacsony kódhoz hasonlóan a kód nélküli platformok is előreprogramozott modulokból épülnek fel, itt azonban egyáltalán nem szükséges kézi kódolás alkalmazása.)

Ezek a platformok ma már sokkal hatékonyabbak, mint néhány évvel ezelőtt, az elérhető alkalmazások listája pedig továbbra is növekvő tendenciát mutat. Az Appian, OutSystems, Salesforce, ServiceNow vagy más gyártók megoldásainak felhasználásával a rendszertervezők egyszerűen hajthatnak végre bonyolult feladatokat és integrációkat. Az alacsony kódú alkalmazások fejlesztésének globális piacát 2019-ben 11,45 milliárd dollárra becsülte a Grand View Research, és arra számít, hogy a piac 2027-ig évente 22,7 százalékkal nő.

A gyártók az elmúlt évek során jelentős erőfeszítéseket fordítottak a felhőbe való migrációt támogató saját eszközök fejlesztésére is, amelyek megkönnyíthetik az átállást és csökkentik a várható költségeket.

  • Új üzleti megközelítések

A Deloitte a következő időszakban új modellekre számít a kulcsrendszerek modernizációjának finanszírozásában. Az újratervezésre szánt költségek mértéke, a projektfinanszírozási modellek és az új technológiai irányok a kiszervezett platformkezelési szolgáltatások és nem-hagyományos finanszírozási struktúrák felé irányítják a figyelmet.

Míg egyes úttörő vállalatok kiszervezési szerződéseket kötnek a hagyományos üzletvitelük újratervezéséhez, a nagy felhős szolgáltatók (hyperscale) nyitottabbak a szervezetek informatikai rendszerének felhőbe történő migrációját pénzügyileg is támogatni – bízva a hosszú távú üzleti kapcsolatokban és azt remélve, hogy befektetéseik idővel megtérülnek. Ez a hajlandóság az ügyfelek számára pedig lehetőséget jelent a platform gyors eléréséhez kedvezményes feltételek mellett.

Hogyan tovább?

„A legacy rendszerek fejlesztése és kiváltása nem egyszeri feladat, hanem lehetőségekkel teli folyamat. Ami korábban egyszerű, all-in-one ERP rendszer vagy modul volt, ma már egyszerűsített felhasználói élmény által koherensé tett, decentralizált, felhőalapú, API-k által összehangolt képességek gyűjteménye. Mivel ez az innovatív változás a jövőben is folytatja hódító útját, a megújulásra vágyó szervezeteknek az értékteremtő eszközök modernizálása mellett a folyamat kreatív finanszírozásával is foglalkozniuk kell”

– állapítja meg Holenda Balázs.

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

coop hibrid okosbolt szeged

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

mediamarkt allee áruház megnyító
Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss