Gazdaság

8 tipp az internetes önkifejezés biztonságosabbá tételéhez

Ki követi a digitális lábnyomodat?

A hálózatba kapcsolt társadalom új megvilágításba helyezi az adatvédelmet. A valamilyen fajta online jelenlét ma már sokak számára a mindennapi élet elválaszthatatlan része.

Az információk interneten keresztüli megosztásának túl laza kezelése azonban kockázatokkal jár, és nemcsak az interneten, hanem offline is. Hogyan lehetnek tehát nagyobb biztonságban a személyes adatok?

Ruhavásárlás reggel, a megvásárolt ruha felpróbálása még aznap este a házból való kilépés nélkül, a fittségi szint javítása edzéssel az életjelek valós idejű ellenőrzése mellett, munkavégzés távolról – ezek csak ízelítők a hálózatba kapcsolt világ kínálta számtalan lehetőségből. Sok internethasználó a közösségi oldalakat, az üzenetküldő szolgáltatásokat és az egyéb platformokat is szívesen használja a táv-eszmecserékhez, legyen szó akár üzleti ügyekről, akár szórakozásról.

A gondatlan internetes önkifejezés azonban káros következményekkel járhat: ha sok ember számára láthatók a kommentek, fotók vagy egyéb személyes tartalmak, akkor általában kellő figyelmet is kapnak – csak sajnos nem mindig a kívánt figyelmet. Az információk ráadásul elképesztő gyorsasággal terjednek az interneten a fizikai világhoz képest, és ha egyszer valamit posztoltunk a neten, azt szinte lehetetlen többé eltávolítani. A személyes adatok védelmét szolgáló megfelelő intézkedések megtételét ezért mindenfajta online jelenlét elválaszthatatlan részévé kellene tenni.

Egy Kaspersky tanulmány szerint az online szolgáltatások használatakor még mindig túlságosan alacsony a biztonság-tudatosság: az Y-generációsok napi átlagban 7 órát töltenek az interneten, ennek ellenére csak 36%-uk van tudatában annak, hogy fejlesztenie kellene a biztonsági készségeit. 37%-uk úgy gondolja, túl unalmas ahhoz, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljon.

Ez óriási hibának bizonyulhat, főleg annak fényében, hogy milyen olcsón árulják az érzékeny adatokat a fekete weboldalakon, ami újabb bizonyíték a kiberbűnözés elterjedtségére. Csak a példa kedvéért, orvosi leleteket 1 $ és 30 $ közötti tartományban, szkennelt útleveleket pedig 6 $ és 15 $ közötti tartományban lehet venni. Az érzékeny információkkal való visszaélés ugyanakkor csak egyike azoknak a veszélyeknek, amelyek a valós életre kiható következményekkel járhatnak az internethasználók számára. A doxolás, azaz egy személy nyilvános deanonimizálása az interneten, ugyancsak rettenetes következményekkel járhat, ahogy azt ez a példa is mutatja: bizonyos privát információk közzétételét követően az amerikai Pitchfork zenei magazin egyik újságírója számos fenyegetést kapott a Twitteren. A kommentelők az olyan javaslatoktól sem riadtak vissza, hogy „égessük porig a házát”. A dolog onnan indult, hogy Taylor Swift rajongóinak nem tetszett egy, az énekesnő legújabb albumáról írott – nem eléggé pozitív – kritika, ezért közzétették a kritika szerzőjének telefonszámát és lakcímét.

Lehet, hogy egy ilyen incidens extrémnek tűnik, de a doxolás nemcsak egyes szakmák képviselőit – mint az újságírókat vagy a szexmunkásokat – fenyegeti a privát információk nyilvánosságra hozatalának formájában; a doxolás lényegében az összes áldozat rokonaival és barátaival fennálló kapcsolatát, valamint a karrierjét is veszélyezteti. A támadók szándékosan okoznak kárt a személyes információk szelektív közzétételével, vagyis például a kínos információk nyilvánosságra hozatalával. Mivel a munkáltatók vagy a potenciális alkalmazottak ma már gyakorta a LinkedInen, az Instagramon, a Facebookon és a Twitteren kutakodva próbálják ellenőrizni az alkalmazottak és a jelentkezők jó hírnevét, egyes érzékeny információk közzététele a társadalmi megítélés romlását vagy a pénzügyi biztonság elvesztését eredményezheti.

Mindezek fényében Vladiszlav Tuskanov, a Kaspersky adatvédelmi szakértője azt javasolja, hogy fejlesszük biztonságtudatosságunkat, és nagy odafigyeléssel kezeljük személyes adatainkat az interneten:

„Az internet egy csodálatos hely, amely korábban soha nem látott lehetőségeket adott nekünk egyéniségünk kifejezéséhez. De ahogy minden máshoz, ehhez is felelősségteljesen kell hozzáállnunk. Az online adatvédelem kezelésekor és az interneten rólunk fellelhető adatok ellenőrzés alatt tartásakor két fő elvet kell követnünk: tudnunk kell, mit tudnak rólunk, és el kell távolítanunk mindent, amit csak tudunk. Manapság már számos eszköz áll a felhasználók rendelkezésére ahhoz, hogy visszaszerezzék a magánélet sérthetetlenségéhez való jogot, vagy hogy legalább bizonyos fokú ellenőrzést gyakoroljanak az általuk most vagy a múltban megosztott információk felett. Használjuk ki hát ezeket az eszközöket.”

Íme a Kaspersky javaslatai arra vonatkozóan, hogy miként kerülhetjük el az adatainkkal való visszaélést, és miként tehetjük biztonságosabbá az online önkifejezésünket:

Guglizz rá magadra. Ha tudod, hogy milyen információk érhetők el nyilvánosan rólad, akkor mindjárt tisztább képed lesz arról, hogy mit tudnak felhasználni ellened. Ha a nevedre rákeresve nem jön ki sok találat, akkor feliratkozhatsz a Google-értesítésekre, hogy lásd, ha valami felbukkan rólad valahol a weben.
Próbáld ki az úgynevezett személykereső motorokat, amelyek segítségével nyílt webes adatok vagy kormányzati nyilvántartások használatával végezhetsz háttérellenőrzést az embereken. Az ilyen jellegű információk online közzététele az adott országtól függően illegális lehet, ezért az ilyen weboldalak elérhetősége az egyes joghatóságokban nem egyforma.
Nézd át a közösségi oldalakra feltett posztjaidat: ellenőrizd azoknak a helyeknek a geocímkéit, ahol gyakran tartózkodsz, például a lakásodét vagy az irodádét, vagy az olyan fotókat, amelyek elárulhatják ezek helyszínét. Ellenőrizd az adatvédelmi beállításaidat, és használd azt az opciót, amellyel elrejtheted az érzékeny információkat – például a rokonaid nevét – tartalmazó régebbi posztokat.
Használj olyan megoldásokat, amelyek meggátolják, hogy az alkalmazások indokolatlanul nyomon kövessék az eszközeidet.
Ha úgy gondolod, hogy az interneten rólad fellelhető információkat felhasználhatják ellened, próbálj meg megszabadulni tőlük. A közösségi hálózatok esetében ez viszonylag könnyű: vagy távolítsd el a privát adatokat tartalmazó posztjaidat, vagy tedd priváttá a profilod.
Ne feledd, hogy a közösségi hálózatok mellett számos más alkalmazásnak is van olyan közösségi komponense, amely információkat árulhat el rólad, kezdve attól, hogy milyen nyelvet tanulsz, egészen a szexuális aktivitásod szintjéig. Fordíts kiemelt figyelmet a földrajzi adatokat rögzítő alkalmazásokra, például a fitnesz nyomkövető alkalmazásokra. Ellenőrizd, hogy az ilyen alkalmazásokban nyitott fiókod privát-e.
Mérd fel, hogy milyen szolgáltatásokat használsz vagy használtál, például az online áruházakat, a különféle közösségi média alkalmazásokat, bejelentkező alkalmazásokat, stb. Ha már nem használod őket, vagy nem akarod, hogy bárhol információ jelenjen meg rólad ezekből az alkalmazásokból, kérd az adataid törlését ezektől a szervezetektől. Vagy nézd meg, hogy van-e a weboldalnak panasz bejelentésére vagy az információk eltávolításának kérésére szolgáló űrlapja, és használd azt. Ha nincs ilyen, fordulj közvetlenül az ügyintézőkhöz. Ha a lakhelyed szerinti joghatóságban szigorú adatvédelmi törvények (pl. a GDPR vagy a CCPA) vannak érvényben, akkor a szolgáltató számára egyszerűbb, ha simán csak eltávolítja az adataidat, mint ha megkockáztatja, hogy a szabályozó hatóságok hatalmas bírságot vessenek ki rá.
Ha bizonyos információkat nem lehet eltávolítani a forrásból, akkor az úgynevezett „elfelejtés jogával” élve utasíthatod a keresőmotort, hogy távolítsa el a keresési eredményekből a privát adataidat tartalmazó weboldalakra mutató hivatkozásokat. A keresőmotortól és a joghatóságtól függ az, hogy ezt megteheted-e.

A doxolásról és arról, hogy miként tarthatod biztonságban a személyes adataidat, a Securelist weboldalon olvashatsz bővebben. Ha több információt szeretnél kapni arról, hogy miként segíthetnek a Kaspersky termékei az adataid biztonságban tartásában, keresd fel weboldalunkat.

Related Topics:adatvédelem biztonság doxolás internetes kaspersky önkifejezés

Up Next

A Mastercard és a ZEN új digitális pénzügyi megoldásokat indít

Don't Miss

A mesterséges intelligencia a világjárvány egyik nagy nyertese

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley

Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.

A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.

A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.

Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.

„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”

Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének

A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.

A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.

A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.

„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”

– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás

A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.

Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.

A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.

A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.

2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege

Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.

Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)

2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap

A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)

2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.

A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.

Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.

Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!