Gazdaság

Globális igény van a könyvvizsgálat reformjára

12 országból 500 cégvezető nyilatkozott az audittal kapcsolatos tapasztalatairól és elvárásairól

A pénzügyi területen kívüli vállalati jelentések esetében bővíteni kell a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások körét a szakma megújítása keretében – derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból.

A több elterjedt tévhitet is eloszlató reprezentatív felmérés beszámol arról is, hogy egyre népszerűbb a közös könyvvizsgálat, és hogy az emberi hozzáadott értéket a cégvezetők a jövőben sem tartják mellőzhetőnek az auditálás során. A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. Új idők új szeleként igény mutatkozik viszont arra, hogy az audit kiterjedjen olyan témákra is, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok.

A könyvvizsgálat átfogó reformjára van szükség – rajzolódik ki a Mazars iparági felméréséből, amelyben 500 vállalatvezetőt kérdeztek világszerte arról, hogy tapasztalataik mennyire állnak összhangban az audittal szemben támasztott elvárásaikkal. A 12 országra kiterjedő felmérést egy független kutatóintézet végezte a Mazars megbízásából 2020 szeptemberében, hogy a globális piaci vélemények feltérképezésével képet adjon arról, az érintettek szerint milyen irányba kell fejlődnie az auditnak.

A könyvvizsgálói szakmának változnia kell, hiszen folyamatosan változnak a piaci elvárások is, a technológiai fejlődés pedig jelentősen átalakította az auditorok munkáját. A válaszadók négy területen is markáns véleményt fogalmaznak meg az audit szerepéről és tartalmáról: a közös könyvvizsgálat (joint audit) népszerűvé vált a vállalatok körében; a technológiától a cégek az auditorok készségeinek erősítését, nem pedig a helyettesítését várják el; kifejezetten igénylik az auditszolgáltatások körének bővítését; a vállalatvezetők elvárásai és a könyvvizsgálat valódi feladata között pedig sokszor ellentmondás feszül.

„Egyértelmű üzenet a szakma számára, hogy a megkérdezettek közül szinte mindenki, 93 százalék nyilatkozott úgy, hogy elérkezett az idő a könyvvizsgálat szerepének újragondolására – fogalmazott Benedek Zoltán, a Mazars partnere. Meglepetést okozhat az is, hogy a prekoncepciókkal ellentétben mennyire népszerű a közös könyvvizsgálat a vállalatok és az intézmények körében. A válaszadók 87 százaléka nyitott rá, és tapasztalataikról elsöprő arányban kedvezően számoltak be azok is, akik ebben a struktúrában auditáltatják nemzetközi beszámolójukat. A közös könyvvizsgálat az audit-feladatok két könyvvizsgáló cég közötti megosztását jelenti, és közös jelentés kibocsátását olyan nemzetközi vállalatcsoportok esetében, amelyek az auditorok szoros együttműködését igénylik.”

A válaszok több további, tévesnek bizonyuló közvélekedést, piaci mítoszt is eloszlatnak az audittal kapcsolatban. Így például azt, hogy a könyvvizsgálat elsődleges célja a csalások felderítése, a szakma jövőjét az automatizáció határozza meg, valamint azt, hogy az auditálással szemben támasztott elvárások kizárólag a klasszikus pénzügyi témakörökre korlátozódnak.

A felmérés rávilágít, hogy a könyvvizsgálat elsődleges feladatának nem a csalások felderítését és megelőzését tekintik a cégek. Ami a megrendelők elvárásait illeti, a válaszadók 74 százaléka objektív és független értékelést vár vállalata pénzügyi helyzetéről.

Hervé Hélias, a Mazars Group elnök-vezérigazgatója elmondta:

„Megszondázva a vállalatok audittal és az auditorokkal kapcsolatos tapasztalatait, valamint a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó igényeiket, a felmérés részletes képet ad a könyvvizsgálói piacot érő kihívásokról. A könyvvizsgálat a Mazars egyik legfontosabb tevékenysége, felelősséget érzünk azért, hogy partnereinkkel együttműködésben folyamatosan fejlesszük. Fontos látni, hogy a közérdek, a közjó forog kockán, ezért bízunk benne, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a szakma jövőjéről, megújításáról folytatott diskurzushoz.”

Egyértelmű igény mutatkozik például arra, hogy az auditorok szélesítsék szolgáltatásaik körét, a megkérdezettek 96 százaléka véli ezt elengedhetetlennek, célszerűnek tartva, hogy az audit olyan témákat is felöleljen, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyensúly, illetve az emberi jogok. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok minden szempontból vonzó perspektívát kínáljanak a legtehetségesebb munkaerőnek.

A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a technológiai fejlődés javítja a könyvvizsgálói tevékenység minőségét, elsősorban azzal, hogy időt takarít meg, így az auditorok több energiát tudnak fordítani az adatelemzésre. A megkérdezettek a technológiától az auditorok képességeinek javítását várják, de az emberi tényezőt továbbra sem tartják kiválthatónak. A technológia tehát, fejlődjön bármilyen szédületes tempóban, nem mindenható. Ez abból is látszik, hogy a válaszadók által a legfontosabb könyvvizsgálói készségek – mint a rigorózus megközelítés, szervezeti szemlélet, kritikus gondolkodás, szakmai tudás, diszkréció, valamint a proaktivitás és kreativitás – egyike sem váltható ki egykönnyen szoftverekkel.

Related Topics:audit felmérés gazdaság globális jelentés könyvvizsgálat mazars pénzügy reform tanulmány vállalat

Up Next

Pilóta-karriert építenek COVID-19 idején

Don't Miss

Okoselefonnal tervezi új kollekcióját a magyar dizájner

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!