Gazdaság

Globális igény van a könyvvizsgálat reformjára

12 országból 500 cégvezető nyilatkozott az audittal kapcsolatos tapasztalatairól és elvárásairól

A pénzügyi területen kívüli vállalati jelentések esetében bővíteni kell a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások körét a szakma megújítása keretében – derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból.

A több elterjedt tévhitet is eloszlató reprezentatív felmérés beszámol arról is, hogy egyre népszerűbb a közös könyvvizsgálat, és hogy az emberi hozzáadott értéket a cégvezetők a jövőben sem tartják mellőzhetőnek az auditálás során. A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. Új idők új szeleként igény mutatkozik viszont arra, hogy az audit kiterjedjen olyan témákra is, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok.

A könyvvizsgálat átfogó reformjára van szükség – rajzolódik ki a Mazars iparági felméréséből, amelyben 500 vállalatvezetőt kérdeztek világszerte arról, hogy tapasztalataik mennyire állnak összhangban az audittal szemben támasztott elvárásaikkal. A 12 országra kiterjedő felmérést egy független kutatóintézet végezte a Mazars megbízásából 2020 szeptemberében, hogy a globális piaci vélemények feltérképezésével képet adjon arról, az érintettek szerint milyen irányba kell fejlődnie az auditnak.

A könyvvizsgálói szakmának változnia kell, hiszen folyamatosan változnak a piaci elvárások is, a technológiai fejlődés pedig jelentősen átalakította az auditorok munkáját. A válaszadók négy területen is markáns véleményt fogalmaznak meg az audit szerepéről és tartalmáról: a közös könyvvizsgálat (joint audit) népszerűvé vált a vállalatok körében; a technológiától a cégek az auditorok készségeinek erősítését, nem pedig a helyettesítését várják el; kifejezetten igénylik az auditszolgáltatások körének bővítését; a vállalatvezetők elvárásai és a könyvvizsgálat valódi feladata között pedig sokszor ellentmondás feszül.

„Egyértelmű üzenet a szakma számára, hogy a megkérdezettek közül szinte mindenki, 93 százalék nyilatkozott úgy, hogy elérkezett az idő a könyvvizsgálat szerepének újragondolására – fogalmazott Benedek Zoltán, a Mazars partnere. Meglepetést okozhat az is, hogy a prekoncepciókkal ellentétben mennyire népszerű a közös könyvvizsgálat a vállalatok és az intézmények körében. A válaszadók 87 százaléka nyitott rá, és tapasztalataikról elsöprő arányban kedvezően számoltak be azok is, akik ebben a struktúrában auditáltatják nemzetközi beszámolójukat. A közös könyvvizsgálat az audit-feladatok két könyvvizsgáló cég közötti megosztását jelenti, és közös jelentés kibocsátását olyan nemzetközi vállalatcsoportok esetében, amelyek az auditorok szoros együttműködését igénylik.”

A válaszok több további, tévesnek bizonyuló közvélekedést, piaci mítoszt is eloszlatnak az audittal kapcsolatban. Így például azt, hogy a könyvvizsgálat elsődleges célja a csalások felderítése, a szakma jövőjét az automatizáció határozza meg, valamint azt, hogy az auditálással szemben támasztott elvárások kizárólag a klasszikus pénzügyi témakörökre korlátozódnak.

A felmérés rávilágít, hogy a könyvvizsgálat elsődleges feladatának nem a csalások felderítését és megelőzését tekintik a cégek. Ami a megrendelők elvárásait illeti, a válaszadók 74 százaléka objektív és független értékelést vár vállalata pénzügyi helyzetéről.

Hervé Hélias, a Mazars Group elnök-vezérigazgatója elmondta:

„Megszondázva a vállalatok audittal és az auditorokkal kapcsolatos tapasztalatait, valamint a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó igényeiket, a felmérés részletes képet ad a könyvvizsgálói piacot érő kihívásokról. A könyvvizsgálat a Mazars egyik legfontosabb tevékenysége, felelősséget érzünk azért, hogy partnereinkkel együttműködésben folyamatosan fejlesszük. Fontos látni, hogy a közérdek, a közjó forog kockán, ezért bízunk benne, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a szakma jövőjéről, megújításáról folytatott diskurzushoz.”

Egyértelmű igény mutatkozik például arra, hogy az auditorok szélesítsék szolgáltatásaik körét, a megkérdezettek 96 százaléka véli ezt elengedhetetlennek, célszerűnek tartva, hogy az audit olyan témákat is felöleljen, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyensúly, illetve az emberi jogok. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok minden szempontból vonzó perspektívát kínáljanak a legtehetségesebb munkaerőnek.

A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a technológiai fejlődés javítja a könyvvizsgálói tevékenység minőségét, elsősorban azzal, hogy időt takarít meg, így az auditorok több energiát tudnak fordítani az adatelemzésre. A megkérdezettek a technológiától az auditorok képességeinek javítását várják, de az emberi tényezőt továbbra sem tartják kiválthatónak. A technológia tehát, fejlődjön bármilyen szédületes tempóban, nem mindenható. Ez abból is látszik, hogy a válaszadók által a legfontosabb könyvvizsgálói készségek – mint a rigorózus megközelítés, szervezeti szemlélet, kritikus gondolkodás, szakmai tudás, diszkréció, valamint a proaktivitás és kreativitás – egyike sem váltható ki egykönnyen szoftverekkel.

Related Topics:audit felmérés gazdaság globális jelentés könyvvizsgálat mazars pénzügy reform tanulmány vállalat

Up Next

Pilóta-karriert építenek COVID-19 idején

Don't Miss

Okoselefonnal tervezi új kollekcióját a magyar dizájner

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!