Gazdaság

Globális igény van a könyvvizsgálat reformjára

12 országból 500 cégvezető nyilatkozott az audittal kapcsolatos tapasztalatairól és elvárásairól

A pénzügyi területen kívüli vállalati jelentések esetében bővíteni kell a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások körét a szakma megújítása keretében – derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból.

A több elterjedt tévhitet is eloszlató reprezentatív felmérés beszámol arról is, hogy egyre népszerűbb a közös könyvvizsgálat, és hogy az emberi hozzáadott értéket a cégvezetők a jövőben sem tartják mellőzhetőnek az auditálás során. A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. Új idők új szeleként igény mutatkozik viszont arra, hogy az audit kiterjedjen olyan témákra is, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok.

A könyvvizsgálat átfogó reformjára van szükség – rajzolódik ki a Mazars iparági felméréséből, amelyben 500 vállalatvezetőt kérdeztek világszerte arról, hogy tapasztalataik mennyire állnak összhangban az audittal szemben támasztott elvárásaikkal. A 12 országra kiterjedő felmérést egy független kutatóintézet végezte a Mazars megbízásából 2020 szeptemberében, hogy a globális piaci vélemények feltérképezésével képet adjon arról, az érintettek szerint milyen irányba kell fejlődnie az auditnak.

A könyvvizsgálói szakmának változnia kell, hiszen folyamatosan változnak a piaci elvárások is, a technológiai fejlődés pedig jelentősen átalakította az auditorok munkáját. A válaszadók négy területen is markáns véleményt fogalmaznak meg az audit szerepéről és tartalmáról: a közös könyvvizsgálat (joint audit) népszerűvé vált a vállalatok körében; a technológiától a cégek az auditorok készségeinek erősítését, nem pedig a helyettesítését várják el; kifejezetten igénylik az auditszolgáltatások körének bővítését; a vállalatvezetők elvárásai és a könyvvizsgálat valódi feladata között pedig sokszor ellentmondás feszül.

„Egyértelmű üzenet a szakma számára, hogy a megkérdezettek közül szinte mindenki, 93 százalék nyilatkozott úgy, hogy elérkezett az idő a könyvvizsgálat szerepének újragondolására – fogalmazott Benedek Zoltán, a Mazars partnere. Meglepetést okozhat az is, hogy a prekoncepciókkal ellentétben mennyire népszerű a közös könyvvizsgálat a vállalatok és az intézmények körében. A válaszadók 87 százaléka nyitott rá, és tapasztalataikról elsöprő arányban kedvezően számoltak be azok is, akik ebben a struktúrában auditáltatják nemzetközi beszámolójukat. A közös könyvvizsgálat az audit-feladatok két könyvvizsgáló cég közötti megosztását jelenti, és közös jelentés kibocsátását olyan nemzetközi vállalatcsoportok esetében, amelyek az auditorok szoros együttműködését igénylik.”

A válaszok több további, tévesnek bizonyuló közvélekedést, piaci mítoszt is eloszlatnak az audittal kapcsolatban. Így például azt, hogy a könyvvizsgálat elsődleges célja a csalások felderítése, a szakma jövőjét az automatizáció határozza meg, valamint azt, hogy az auditálással szemben támasztott elvárások kizárólag a klasszikus pénzügyi témakörökre korlátozódnak.

A felmérés rávilágít, hogy a könyvvizsgálat elsődleges feladatának nem a csalások felderítését és megelőzését tekintik a cégek. Ami a megrendelők elvárásait illeti, a válaszadók 74 százaléka objektív és független értékelést vár vállalata pénzügyi helyzetéről.

Hervé Hélias, a Mazars Group elnök-vezérigazgatója elmondta:

„Megszondázva a vállalatok audittal és az auditorokkal kapcsolatos tapasztalatait, valamint a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó igényeiket, a felmérés részletes képet ad a könyvvizsgálói piacot érő kihívásokról. A könyvvizsgálat a Mazars egyik legfontosabb tevékenysége, felelősséget érzünk azért, hogy partnereinkkel együttműködésben folyamatosan fejlesszük. Fontos látni, hogy a közérdek, a közjó forog kockán, ezért bízunk benne, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a szakma jövőjéről, megújításáról folytatott diskurzushoz.”

Egyértelmű igény mutatkozik például arra, hogy az auditorok szélesítsék szolgáltatásaik körét, a megkérdezettek 96 százaléka véli ezt elengedhetetlennek, célszerűnek tartva, hogy az audit olyan témákat is felöleljen, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyensúly, illetve az emberi jogok. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok minden szempontból vonzó perspektívát kínáljanak a legtehetségesebb munkaerőnek.

A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a technológiai fejlődés javítja a könyvvizsgálói tevékenység minőségét, elsősorban azzal, hogy időt takarít meg, így az auditorok több energiát tudnak fordítani az adatelemzésre. A megkérdezettek a technológiától az auditorok képességeinek javítását várják, de az emberi tényezőt továbbra sem tartják kiválthatónak. A technológia tehát, fejlődjön bármilyen szédületes tempóban, nem mindenható. Ez abból is látszik, hogy a válaszadók által a legfontosabb könyvvizsgálói készségek – mint a rigorózus megközelítés, szervezeti szemlélet, kritikus gondolkodás, szakmai tudás, diszkréció, valamint a proaktivitás és kreativitás – egyike sem váltható ki egykönnyen szoftverekkel.

Related Topics:audit felmérés gazdaság globális jelentés könyvvizsgálat mazars pénzügy reform tanulmány vállalat

Up Next

Pilóta-karriert építenek COVID-19 idején

Don't Miss

Okoselefonnal tervezi új kollekcióját a magyar dizájner

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!