Gazdaság
Advantech stratégia az AIoT terjedéséhez
Az Advantech részletezi az AIoT terjedésének katalizálásához használt együttműködéses alkotási stratégiát
Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) és a dolgok internete (IoT) fogalmai érlelődnek, elkerülhetetlen, hogy a kettő összekapcsolódjon, és létrejöjjön az AIoT – a dolgok mesterséges intelligenciája. Ennek hatása az, hogy a hagyományos technológiai formátumok az elkülönült automatizálás folyamatokhoz használt pontosan meghatározott hardver- és szoftverelemek helyett az automatizálás folyékonyabb, alkalmazásspecifikusabb formáira térnek át. Ezek mind a szoftvert, mind a hardvert kihasználják, hogy támogassák az agilisabb és érzékenyebb AI-alapú automatizálást, amelyet egy vertikális alkalmazás céljaira terveztek, ahelyett, hogy horizontálisan, hasonló üzleti funkciókban újrafelhasználják.
„Az automatizálás tulajdonképpen a különböző rétegeket integráló piramisból átalakul az emberhez hasonlóbb rendszerré, ahol a különböző rétegek közötti különböző kapcsolatok különböző szempontokat automatizálnak” – magyarázza Jash Bansidhar, az Advantech Europe ügyvezető igazgatója.

Jash Bansidhar, az Advantech Europe ügyvezető igazgatója
„Ez az AIoT kezdete, ahol különböző AI-algoritmusok futtathatók az IoT-szegmensek különböző rétegeiben.”
Lényegében arról van szó, hogy a mesterséges intelligenciát az összekapcsolt dolgok különféle folyamataira alkalmazzák, hogy lebontsák a hagyományos küllős topológiás automatizálási struktúrát.
„Eszközhátterünk az ipari felhasználású infokommunikáció nagyon széles skáláját biztosította számunkra, és ezen felül olyan szoftvercsomagokat adtunk hozzá, amelyekre felépíthetők a saját vertikális tartományok” – teszi hozzá Bansidhar.
„Így kezdtük – de a hagyományos ipari automatizálásnak nem lesz értelme az intelligens bolygó világában, ezért szükség van arra, hogy a hardver és a szoftver egy alkalmazásintegrált megoldás felé mozduljon el, amely plug-and-play.”
Bansidhar úgy látja, hogy a funkcionalitás demokratizálására is szükség van, hogy az általános igények elérhetővé váljanak a vertikális IoT-alkalmazások számára. Ennek érdekében az Advantech elindította együttműködéses alkotási stratégiáját, hogy a terület szakemberei számára lehetővé tegye a vertikális megoldások kialakítását, és a specializált funkciókhoz általános, horizontális technológiákat adhassanak. A terület szakértői és a dolgok internetének megvalósítói közötti kapcsolat kritikus fontosságú az intelligens bolygó és az olyan alkalmazások, mint például az intelligens városok megvalósítása szempontjából.
Az olyan funkciók, mint a peremhálózati megoldások, kéz a kézben járnak az AIoT-vel, mivel lehetővé teszik, hogy az AIoT-t az információk gyűjtésére és feldolgozására használják a peremen, ezáltal táplálva és kiegészítve az automatizálási funkciókat. „A hagyományos automatizálás még mindig létezik” – erősíti meg Bansidhar. „Sok bemeneti adatot még mindig a hagyományos automatizálás alapján állítanak elő és vizualizálnak, ez kihívást jelent a meglévő barnamezős (brownfield) automatizálási rendszerek AIoT-be történő integrálásában. Ennek egyetlen módja, ha a meglévő barnamezős rétegekre egy olyan pajzsot építünk, amely képes egy felhőalapú irányítópulton megjeleníteni a döntések alapjául szolgáló fő teljesítménymutatókat.”
„Ennek elérésében segít a peremhálózati számítástechnika” – teszi hozzá. „A peremen különböző gyakorlatokat lehet alkalmazni a digitalizáláshoz és a saját stackek IoT-világba való átviteléhez. Az IT és az OT átalakulása például a peremen történik.”
Természetesen a kibertámadások ellen védett, biztonságos környezet kialakítása elengedhetetlen, ezért a vállalatoknak a rendszereik védelméhez olyan funkciókra van szükségük, mint például a tűzfalak. Ez jelentős változást jelent a legtöbb OT számára, amely eddig el volt választva a külső vagy felhőalapú rendszerektől – ezért az Advantech olyan megoldásokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy az AIoT alkalmazásához nyilvános felhőalapú infrastruktúrára támaszkodjanak.
AIoT stratégia
A vállalat jelentős befektetéseket hajt végre az AIoT ökoszisztéma fejlesztéséhez, hogy az megfeleljen a szükséges funkcióknak. „Elindítottuk az AIoT ökoszisztéma alapunkat 50 millió dolláros tőkével, hogy start-up és scale-up vállalkozásokba, valamint olyan, a területre összpontosító vállalkozásokba fektessünk, amelyek AIoT alkalmazásokat tudnak létrehozni” – mondja Bansidhar.
„Úgy gondoljuk, hogy az integrált megoldások és hardveres eszközök IoT-alkalmazásokhoz történő bevezetésével felgyorsíthatjuk az intelligens analitika, az intelligens termelés és az intelligens városok megvalósítását. Ezzel a piac hirtelen hozzáférést kap a szakterületi kompetenciához, és felgyorsíthatja az AIoT bevezetését.”
Bansidhar úgy látja, hogy ez létfontosságú katalizátor az ipar számára, és rámutat, hogy a jutalom jelentős. A Gartner elemzőcég előrejelzése szerint az AIoT szektor értéke 2025-re 450 milliárd USD lesz, ami azt mutatja, hogy az AI, az IoT, az alkalmazások és a szakterület-specifikus folyamatok összekapcsolása – amelyet az Advantech célja – nemcsak hatalmas piacot jelent majd, hanem általában véve az ipar számára is erőteljes ösztönző erő lesz.
„A területre összpontosító szakértőkkel alkalmazott együttműködéses alkotási stratégiánk lehetővé teszi, hogy az iparág szabványosított termékekkel rendelkezzen, és úgy vélem, hogy mindezt meg tudjuk valósítani, és fel tudjuk gyorsítani a peremhálózati telepítési forgatókönyveket. Partnereink számára előnyös, hogy globálisan elérhetők vagyunk, és a teljes hardver- és szoftverstruktúrát le tudjuk fedni. Ez az, ami valóban felszabadítja az AIoT-ben rejlő lehetőségeket, és valósággá teszi az intelligens világot.”
Gazdaság
Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait
A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.
SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája
A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.
A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás
Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.
“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”
– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.
Üzleti szempontból is megéri
A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.
Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik
A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.
Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.
Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.
A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.
A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.
Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.
„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”
– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.
A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon
Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.
A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.
„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”
– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.
„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”
– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.
A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Egy újszerű kiválasztási és felkészítési program keretében 160 filippínó hegesztő érkezhet Magyarországra
-
Mozgásban2 hét ago
Hármas siker a tavaszi teszteken: A Hankook tarolt az Auto Bild és az AvD nyári abroncstesztjein
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan nőtt a lakások energiahatákonysága
-
Egészség2 hét ago
Adatokkal az öregedés ellen – Az adatvezérelt longevity diagnosztika megérkezett Magyarországra
-
Ipar2 hét ago
Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint
-
Gazdaság2 hét ago
A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát
-
Mozgásban2 hét ago
A mesterséges intelligencia válaszhatja ki a jövő céges autóját?
-
Szórakozás2 hét ago
Áprilisban kivirágzik az újcirkusz a Nehru parton és a Trafóban!








