Mozgásban

A GE által fejlesztett digitális sportorvosi rendszer tarol Tokióban

A GE bejelentette, hogy a GE sportmenedzsment-rendszere, az úgynevezett „Athlete Management Solution” (AMS – Sportorvosi Management Rendszer) biztosítja, hogy az orvosok és egészségügyi szakemberek a 2020-as XXXII. Nyári Olimpiai Játékok során valós idejű információkat kapjanak a versenyzők egészségi állapotáról és hatékonyabban felismerhessék a lehetséges sérüléseket és betegségeket, beleértve a Covid-19-et is.

A digitális megoldást a GE Healthcare a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) együttműködve tervezte és fejlesztette. Az alkalmazást a GE magyar szakemberei a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és a Tokiói Olimpia- és Paralimpia Szervezőbizottságával együtt fejlesztették tovább, hogy a kibővített funkciói révén még több és sokoldalúbb információt biztosítson az orvosok és adatelemzők számára, emellett a szervezőket és a sportolókat pedig hozzásegítse egy még biztonságosabb Olimpia megvalósításához.

A Tokiói Nyári Olimpiai Játékok 2020 során a GE Sportorvosi Management Rendszere („Athlete Management Solution” (AMS) – monitorozza és kezeli a sportolók egészségügyi adatait. A papír alapú jelentéseket kiváltva többféle információt gyűjt össze és tesz könnyen elérhetővé egy helyen és egy felületen. Többek között kezeli a sportolók sérüléseinek és betegségeinek adatait, beleértve a sportolók vizsgálati eredményeit és diagnózisát, a képalkotó vizsgálatok (röntgen, MRI, stb.) eredményét, és más edzéssel kapcsolatos információkat is. Ezen jellemzők és adatok alapján a Tokiói Nyári Olimpiai Játékok 2020 egészségügyi személyzete átfogó képet kaphat a sportolók egészségi állapotáról, és gyors döntéseket hozhat egy szükséges beavatkozásról vagy a kezelés módjáról.

„Az egészségügyi adatok és adatelemzések felbecsülhetetlen értékűek, segíthetnek csökkenteni a sérülések valószínűségét, és javítani tudják a betegellátást az Olimpiai Játékok alatt. A NOB 2016 óta működik együtt a GE Healthcare-rel a Sportorvosi Management Rendszer (AMS) fejlesztésében: ez egy digitális, kulcsrakész megoldás, amelyet a Játékok során használnak. A Tokiói Nyári Olimpiai Játékok 2020 valamennyi orvosi létesítménye, valamint az összes résztvevő nemzeti NOB használja az AMS-t mindennapi gyakorlatában a betegek vizsgálatához, a sportolók ellátáshoz, valamint a sérülések és a betegségek jelentéséhez. Mindezek az egészségügyi adatok támogatják azon erőfeszítéseinket, hogy segítsük az egészségügyi szakembereket a kezelések személyre szabásában, a megelőző intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a sportolók számára biztonságos versenykörülmények létrehozásában a játékokon”

– mondta Dr. Richard Budgett, a NOB orvosi és tudományos igazgatója.

Még több orvosi adat, még nagyobb biztonság

A GE Healthcare alkalmazását elsőként a dél-koreai Phjongcshangban megrendezett Téli Olimpiai Játékokon használták, valamint 2020 januárjában a Lausanne-i Ifjúsági Téli Olimpiai Játékokon is igénybe vették.

„Az AMS a Tokióban végzett mintegy 200 ezer sportorvosi vizsgálatból származó információra építve különféle adatokat bocsát rendelkezésre egyetlen alkalmazásban, amely lehetővé teszi az olimpiai játékok átfogó, valós idejű elemzését, valamint az orvosok számára a sérülések és betegségek gyors és hatékony kezelését. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a tényleges felhasználói számnak megfelelően rugalmasan tudunk reagálni a potenciális megnövekedett adatterhelésre”

– emelte ki Ferik Attila, a GE Healthcare szenior szoftverfejlesztési igazgatója.

„A felhasználók és a betegek kényelmesen, bármilyen eszközről és bárhonnan elérhetik ezt a biztonságos alkalmazást”

– tette hozzá Ferik Attila. Az AMS segítséget nyújt a Tokió 2020 szervezőinek abban, hogy hatékonyan nyújtsanak egészségügyi ellátást, egyben biztosítja az egészségügyi nyilvántartások biztonságos elérését.

„Az AMS emellett azt is lehetővé teszi az összes részt vevő nemzeti olimpiai bizottság számára, hogy a rendszert a napi sérülésekről és betegségekről szóló jelentéseikhez használják. Mindkét felhasználói csoport tehát ugyanabba a rendszerbe és adatbázisba rögzítheti az adatokat, utat engedve az adatok nagymértékben leegyszerűsített tisztításához és későbbi elemzéséhez”

– fejtette ki Torbjorn Soligard, a NOB tudományos vezetője.

10 nyelv, anyanyelvű szaklektorok a többrétűbb felhasználásért

„Figyelembe véve az Olimpiai Játékok összetettségét, az AMS rendszere hatalmas támogatást jelent a szervezőknek és a gyakorló orvosoknak abban, hogy a lehető legmagasabb szinten tudjanak ellátást nyújtani a sportolóknak akár a poliklinikán, akár bármely versenyhelyszínen Tokiói Nyári Olimpiai Játékok 2020 alatt. A rendszer jelenleg 10 különböző nyelven érhető el, és különösen nagyra értékeljük a több lépcsőben validált, rendkívül jó japán fordítást. Az orvosok között sok a japán, és ez nagyon nagy segítség a multinacionális csapatokkal való együttműködésben”

– mondta Koichi Kii, a TOCOG Orvosi Rendszerek igazgatója.

A Sportorvosi Management Rendszerben használt kifejezéseket és adatokat anyanyelvi lektorok szerkesztették és validálták. A digitális rendszerben további információk is elérhetők, például gyógyszerek leírása a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által tiltott gyógyszerek megjelölésével. A magyar IT szakemberek által fejlesztett AMS tükrözi a GE Healthcare elkötelezettségét a testre szabott egészségügy fejlesztése iránt, a betegellátás holisztikus megközelítésével, amely magában foglalja az orvosi diagnosztikát, a kezelést és a monitorozást is. Ezáltal a megfelelő időben, a megfelelő döntések és intézkedések születhetnek meg minden egyes beteg számára. Az alkalmazás figyelembe veszi az eltéréseket a sportoló kórtörténetében, edzés-környezetében és sportágában.

Up Next

Négyezer kilométerig bírja a HUAWEI új okosórája

Don't Miss

A hűsítő medencéből is aláírhatók elektronikusan a határidős céges dokumentumok

Mozgásban

Új motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel.

A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását.

A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Elstartol az új „AntOn by Jungheinrich” márka

A Jungheinrich elindítja új, belépő szintű targoncaválasztékának értékesítését „AntOn by Jungheinrich” márkanév alatt. Az első termékek a CBH 2.5 és 3.0 elektromos targoncák, valamint a PTL 1.5 emelőkocsik, amelyek megbízható teljesítményt garantálnak és modern lítiumion technológiával működnek.

„Az „AntOn by Jungheinrich” márkával egy új termékcsaládot kínálunk, amely ötvözi az egyszerűséget, a megbízhatóságot és a gazdaságosságot” – hangsúlyozza Nadine Despineux, a Jungheinrich értékesítési igazgatója.

„Célzottan olyan vállalatoknak ajánljuk, amelyek költséghatékony és egyszerű megoldásokat keresnek a tipikus raktározási és szállítási feladatokhoz.”

Az „AntOn by Jungheinrich” termékcsaládot a Jungheinrich és az EP Equipment közötti partnerség keretében fejlesztették ki, amelyet mindkét vállalat 2025 májusában jelentett be. Ez az együttműködés ötvözi a német mérnöki tudást a rugalmas, hatékony gyártási struktúrákkal. A fejlesztés és a gyártás terén megvalósuló szinergiák innovatív, megbízható és megfizethető elektromos targoncákat eredményeznek, és így gazdasági szempontból okos intralogisztikai megoldásokat kínálnak a maximális felhasználói előnyök érdekében.

A CBH 2.5 és 3.0 típusú elektromos targoncák névleges teherbírása 2500, illetve 3000 kg. A targoncák sebessége max. 17 km/h, emelési magasságuk pedig eléri az akár 4800 mm-t is. A nagy szabad hasmagasság és a nagyméretű gumiabroncsoknak köszönhetően a targoncák ideálisak változó körülmények között történő használatra. A robusztus technika és az intuitív kezelés megbízható teljesítményt biztosít a mindennapi használat során.

A PTL 1.5 típus kompakt méretű elektromos raklapszállító, amelynek névleges teherbírása 1500 kg, méretei pedig 1550 x 560 x 1230 mm. Rugalmasan használható raktárban, kültéren vagy teherautóban szállítóeszközként. Opcionálisan kaphatók támasztókerekek egyenetlen talajhoz, valamint cserélhető akkumulátorok a teljes üzemben történő hosszabb működési idő érdekében.

Mindkét anyagmozgató eszköz nagy teljesítményű lítiumion technológiával működik, amely rövid töltési időt, hosszú élettartamot és minimális karbantartást tesz lehetővé.

Az európai piaci bevezetés szeptember 30-án kezdődött. Novemberben a targoncák az ázsiai-csendes-óceáni és latin-amerikai ügyfelek számára is elérhetővé válnak. A Jungheinrich 2030+ stratégia keretében egyértelműen többcsatornás értékesítési stratégiát követi. Az AntOn portfólió elsősorban az e-kereskedelemben kerül eladásra, de partnerek, forgalmazók és közvetlen értékesítés útján is elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Mozgásban

Vissza az irodába vagy győzött a home office?

A közösségi élmény mellett a napi rutin könnyebb érvényesíthetőségét és a munka–magánélet egyensúlyának egyszerűbb fenntartását emelték ki az irodában végzett munka előnyeiként azok a irodai munkakörnyezetben foglalkoztatottak, akik az iO Partners irodahasználatra vonatkozó kutatásában vettek részt.

A felmérésből az is kiderült, hogy az ideális munkahelyi környezet ismérvei között a legerősebb szempontok a rövid utazási idő, a jó megközelíthetőség (tömegközlekedéssel), illetve a közösségi, illetve a társaság és a közösségi élmény.

Az iO Partners a kutatást 2025 júniusában 500 fős mintán végezte, a kvantitatív online kutatás hazai szellemi dolgozók körében vizsgálta az irodisták preferenciáit.

A home office elterjedtsége ma

Öt évvel a COVID-járvány okozta radikális átrendeződés után elmondható, hogy a hibrid munkavégzési modell gyökeret vert, de nem vált egyeduralkodóvá a magyar munkaerőpiacon. A megkérdezett magyar nagyvárosi irodisták közel fele (52%-a) szokott valamilyen rendszerességgel otthonról dolgozni, míg 48%-uk kizárólag irodából dolgozik. Ez az arány azonban nem kizárólag az otthoni munkavégzés elérhetőségétől függ, mivel a megkérdezetteknek csak az egyharmada nyilatkozott úgy, hogy munkahelye egyáltalán nem engedélyezi a home office-t.

A tendenciákban generációs sajátosságok is megfigyelhetők, legkevésbé a 45-60 év közötti X-generációban jellemző az otthoni munkavégzés, míg a huszonéves korosztály különösen aktívan használja a home office lehetőséget.

A hatékony munkavégzés ideális helyszíne

Miközben az otthoni munkavégzés népszerű lehetőség a dolgozók körében, még mindig kérdéses, mennyire bizonyul valóban hatékonynak. A válaszadók 39%-a úgy ítéli meg, hogy otthon hatékonyabban dolgozik, míg 20%-uk inkább az irodára esküszik – de a legtöbben (41%) nem éreznek különbséget, vagy kiegyenlítettnek találják az előnyöket. Érdekes adalék, hogy azok többsége, akik az irodai munkát tartják a hatékonyabbnak, két- vagy több fős irodahelyiségben dolgozik, és nem open office kialakításban.

A kutatás vizsgálta azt is, hogy miben látják az adott munkakörnyezet hatékonyságra gyakorolt előnyeit a válaszadók: a kevésbé meglepő eredmények szerint az irodában jelentősen eredményesebbek a munkatársakkal közös megbeszélések és a csapatmunka, míg az otthoni zavartalan, nyugodt környezet jobban segíti az önálló munkavégzést, valamint az inspirálóbb és kellemesebb otthoni közeg is növeli a hatékonyságot.

Amiben az iroda jobb, mint az otthon

A hatékonyságon kívül fontos szempont az is, hogy miért szeretnek bejárni az irodába a dolgozók, illetve miben látják az irodai munka előnyeit. Összhangban a korábban írtakkal, a legfontosabb érvnek az irodai munkavégzés mellett a kollégák jelenléte bizonyult (61%). Ez a komponens a vezető beosztásúak és a Z-generáció tagjai körében volt a legmagasabbra értékelt. Az irodai munkavégzés kiemelt előnyeinek listáján a következő pont a napi rutin könnyebb betarthatósága (41% értékeli ezt az előnyt), valamint az irodai napok mellett szóló toplistás tényező még a munka–magánélet egyensúly könnyebb fenntarthatósága is (30% emelte ki ezt az érvet).

Az ideális iroda ismérvei

A kutatásból körvonalazódott az a leírás is, hogy milyen a megkérdezettek számára az ideális munkahelyi környezetet. A résztvevők egy tízes lista alapján nevezhették meg a számukra legfontosabbakat. Az eredmények szerint a legfontosabb szempont a lokáció – a rövid utazási időt és a jó tömegközlekedést semmilyen más tényező nem tudta felülmúlni (66% említette ezt). A válaszadók több mint fele fontos szempontként emelte ki még a zavartalan, nyugodt környezetet (56%) és az iroda jó technikai felszereltségét is (56%). Minden második „irodistának” fontos a megfelelő hőmérsékleti kontroll (50%) és a kényelmes, ergonomikus bútorok rendelkezésre állása (49%).

A dolgozói elvárások ismerete abszolút versenyelőny lehet

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hazai irodai kultúra kétpólusúvá vált: miközben az otthoni munkavégzés stabil szereplővé nőtte ki magát a pandémiát követően, számos esetben és több tényező mentén továbbra is komoly értéket képvisel a munkavállalók szemében az irodai jelenlét.

Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez azonban a vállalati döntéshozatalt egyre jobban össze kell hangolni a dolgozói elvárásokkal, hiszen modern, jól működő, fenntartható munkatereket nem lehet és nem is érdemes a munkavállalók feje fölött kialakítani. A munkakörnyezet minősége ugyanis nem pusztán a meglévő állomány hatékonyságára és kreativitására hat ösztönzőleg, hanem az új tehetségek bevonzásában is kiemelten fontos szempont. Ráadásul a feladat minden korábbinál lényegesen komplexebb, hiszen nem csupán a lokációról és az ergonómiáról szól, hanem a közösségi terek igények szerinti kialakításáról, vagy a kortárs műalkotásokkal egyedivé és inspirálóvá tett környezetről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!