Okoseszközök

A Samsung új mobilja nem túl olcsó, viszont nagyon stílusos

samsung

A Samsung január 4-én mutatta be a legújabb okostelefonját, a Galaxy S21 FE 5G névre keresztelt modellt, amit a las vegasi CES kütyüexpó keretén belül már lehetőségünk is adódott kipróbálni. A márka rajongóit megszólító készülék ugyan nem a legjobb ár/érték arányú mobil a kategóriájában, de kézbe véve képes lehet elcsábítani a stílusra fogékonyakat.

2022 első napjaiban olyan telefont bemutatni, aminek a nevében 21 szerepel, elég furcsa stratégiának tűnhet, de van magyarázat arra, hogy a Samsung Galaxy S21 FE 5G miért csak most kerül a piacra. A mobilnak már jóval korábban meg kellett volna jelennie, de a koronavírus miatt kialakuló globális chiphiány a Samsungot is utolérte, és csak a tavalyi év végére normalizálódott annyira a helyzet, hogy az új okostelefon idén év elején végül a boltokba kerülhessen.

A Galaxy S21 FE a 2020-ban piacra dobott Galaxy S20 FE utódja, és a név két betűje mindkét esetben a Fan Edition (rajongói változat) rövidítése, a célközönséget pedig elméletileg azon márkahű vásárlók alkotják, akik nem feltétlenül akarják leszurkolni a húzósabb összegeket a Samsung csúcsmodelljeiért. A koncepció tehát az, hogy a gyártó készít egy jóárasított változatot a felsőkategóriás készülékeiből, kompromisszumokkal, de még mindig a csúcskategóriában maradva. Az S20 FE esetében ez a jóárasítás elég jól sikerült, nem véletlenül lett kifejezetten népszerű mobil, a most debütált S21 FE-nél viszont ebből a szempontból erősen rezeg a léc. A helyzet mégis az, hogy a készülék képes lehet ellensúlyozni a gyártó túl vastagon fogó ceruzáját.

A telefon, amit jó kézbe venni

A Galaxy S21 FE legnagyobb ütőkártyája, hogy egy visszafogottan csinos készülék, amit egész egyszerűen jó kézbe venni. A sötétszürke, fehér, zöld és lila színek vonzóak a szemnek (főleg az utóbbi kettő), és a matt hátlap is nagyon megnyerő: hiába műanyag, abszolút prémium érzetet nyújt, kellemes érintéssel, nem látszódnak rajta az ujjlenyomatok, és attól sem kell tartani, hogy egy béna mozdulat következményeként szilánkosra törik a hátlap.

Bár a dizájn egyértelműen a tavalyi S21 telefonokat idézi, a kamerasziget itt nem fém, hanem része az alap burkolatnak, ami nagyon jót tett a telefonnak. Semmi hivalkodás és csillogás, a mobil mégis vonzza a tekintetet, egészen biztos vagyok benne, hogy sokan pont a külalak (és a remek színek) okán fognak beleszeretni ebbe a készülékbe. A pozitív hatást erősíti a pasztel árnyalatokhoz szépen idomuló, szintén matt kezelésű fém keret, illetve az alap S21-nél valamivel nagyobb, 6,4 hüvelykes, AMOLED 2X kijelző, ami tényleg gyönyörű képet biztosít, brutál fényerővel (1200 nit), remek színekkel, tökéletes kontraszttal és akár 120 Hz-es képfrissítéssel. Adott továbbá a Gorilla Glass Victus védelem, és nem maradt ki a képernyőbe épített ujjlenyomat-olvasó sem.

A burkolat alatt megbúvó hardver frissnek nem mondható, hiszen a Qualcomm Snapdragon 888 5G-nél azért már akadnak combosabb chipek, de ettől függetlenül a teljesítmény miatt nem igazán kell aggódnia senkinek, még akkor sem, ha szeret erőforrás-igényesebb mobiljátékokkal szórakozni. A 8 GB memória lényegében mindenre elég, az egyetlen komoly fájdalom ezen a téren, hogy a 128 vagy 256 GB háttértár tovább nem bővíthető. Szintén szomorú, hogy a Samsung a jelek szerint nem nagyon akarja felvenni a versenyt a kínai konkurenciával a gyorstöltés terén. Vezetéken keresztül 25 watt a maximum, amit kapunk, vezeték nélkül pedig továbbra is be kell érnünk 15 wattal, ami így 2022-ben azért már elég kevésnek hat. Cserébe az akkumulátor 4500 milliamperórás, ami szép előrelépés a sima Galaxy S21 négyezres teljesítményű telepéhez képest.

Minden más tekintetben a telefon hozza a kötelezőt: van ugye 5G, amit hazánkban is egyre több helyen ki lehet használni, adott a Bluetooth 5.2, a Wi-Fi 6 szabvány támogatása, megkapjuk továbbá az IP68 szabvány szerinti víz- és porállóságot, a megfelelő hangzásról pedig sztereó hangszórók gondoskodnak. Az pedig valószínűleg már csak keveseknek lesz meglepetés, hogy a 3,5 milliméteres jack csatlakozót már ezen a telefonon sem találunk.

A Samsung adott és el is vett

A kicsit átfazonírozott dizájn, a nagyobb kijelző és aksi mellett a legnagyobb különbséget  a kamerák terén találjuk az S21-hez képest, és ezen fronton a Samsung adott, és el is vett. Az előlapi, fixfókuszos kamera a korábbi 10 megapixeles variánshoz képest már 32 megapixeles, a hátlapon viszont a másik irányba történt változás. A főkamera maradt 12 megapixeles, ahogy a széles látószögű egység is ugyanaz a 12 megapixeles változat, amit már tavaly is kaptunk, viszont itt le kell mondani a 64 megapixeles telefotó egységről, csak egy 8 megapixeles variánst kapunk, igaz, ez a modul már képes a háromszoros optikai nagyításra.

Videó terén itt még nincs meg a 8K, maximum 4K/60 fps minőségben rögzíthetünk mozgóképet, ami egyáltalán nem baj, hiszen a legtöbb felhasználó jó eséllyel még ezt sem fogja kihasználni.

Ami a fotós képességeket illeti, itt nagyjából ugyanazt a minőséget kapjuk, mint a sokat emlegetett Galaxy S21 (és S21+) esetében. A főkamerával különösebb felkészültség nélkül remek képek készíthetők, akár éjszaka is, a széles látószögű modul viszont már szerényebb képességű, főleg nappal lehet vele jó fotókat lőni, a telefotóval pedig ésszerű keretek között még benagyítva is tisztességes végeredmény produkálható. Persze vannak ennél jobb fotós mobilok, de az átlag igényeket messze kiszolgálja ez a felhozatal, aki pedig valamivel olcsóbb készülékről vált ilyen modellre, az hatalmas ugrásként fogja megélni az S21 FE képességeit. Főleg akkor, ha kicsit elmerül a kiváló fotós szoftver olyan rejtelmeiben, mint a dedikált portré mód, a többelemes feldolgozás, vagy videók esetén az elülső és hátsó egyégeket egyaránt használó felvételek.

Rajongóvá tehet

Ahogy azt már a bevezetőben is pedzegettem, ha pusztán az ár/érték arány tekintetében nézzük a Galaxy S21 FE 5G modellt, akkor bizony vannak ennél jobb ajánlatok a piacon – már házon belül is. Mert az induló ár hiába alacsonyabb (275 ezer a 128 GB-os modell), mint a 2021 elején debütált Galaxy S21 esetében (330 ezer forint), az utóbbi modell jelenleg 250 ezer forintért vagy kevesebbért is hazavihető, szóval, ha pusztán az észérveket nézzük, akkor a kisebb kijelző és akkumulátor ellenére is jobb vétel lehet a Samsung korábbi okostelefonja.

A január 11-től kapható Galaxy S21 FE 5G viszont tipikusan olyan készülék, ami a legjobb ajánlatra vágyókat jó eséllyel hidegen hagyja, és inkább azokat ragadja meg, akiknél a külső és a stílus fontosabb, mint a legjobb kamera és a legütősebb hardver megléte. Márpedig dizájn és a „fíling” szempontjából a Samsung most nagyon ügyesen frissítette az S21 mobilok küllemét, és egyáltalán nem lennék meglepődve, ha a megcsúszott premier és a vártnál magasabb ár ellenére ez a készülék is ugyanolyan sikerré válna, mint amilyen az S20 FE lett az elmúlt másfél évben.

Forrás: 24.hu

Okoseszközök

Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve

Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.

Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.

A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia  közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e 1000 évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Nem kell sok a digitális személyi realitásához

Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.

Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.

Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.

Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.

A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.

Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.

Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.

További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett

Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.

Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.

A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.

„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”

– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.

A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.

„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”

– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.

Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss