Mozgásban

Magyar tudósok történetét juttatja a Holdra a Telenor és a Tungsram

holdra

Karikó Katalin, Bay Zoltán, Barabási Albert-László is szerepel a Hold-plaketten.

2022 nyarán indulhat a Hold felszínére a Peregrine űrszonda, hogy a tudományos kutatóeszközök mellett egy különleges küldeményt, a hazai Puli Space Technologies Téridő plakettjét is eljuttassa az égitestre. A legszélsőségesebb körülményeknek is évezredekig ellenálló fémtáblán magyar tudósok történetével üzen térben és időben minden korábbinál távolabbra két hazai vállalat. A Telenor öt kiemelkedő kortárs magyar kutató tudományos eredményeit, a Tungsram pedig a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltán történetét véste fel a mikrofilmet idéző Hold-plakettre.

1946 elején a Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radar csillagászat alapjának megteremtésében. A Tungsram a Puli Téridő plakettjén Bay Zoltán tudományos eredményei előtt tiszteleg.

A Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakértőit kérte fel, hogy segítsenek öt olyan kortárs tudós kiválasztásában, akik eddig elért eredményeikkel is hosszútávon is hatással vannak az emberiség jövőjére. Prof. Ádám Veronika biokémikus, Prof. Barabási Albert László fizikus, Prof. Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus, Prof. Kondorosi Éva biológus nap mint nap arra inspirálnak minket, hogy időben és térben is merjünk a távolba tekinteni és megvalósítani önmagunkat.

Peregrine űrszondát 2022 nyarán az Astrobotic Technology a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásáról indítja útjára egy Vulcan Centaur rakéta segítségével a Holdra. Az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe. Az űr szélsőséges környezetének akár 5000 évig is ellenálló Téridő plakettet a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat az Astrobotic partnereként készíti el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200×200 mm- méretű, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

További információk a Holdra indított kutatókról, eredményeikről

Bay Zoltán, a radarcsillagászat atyja a Tungsram szövegében

A világhírű fizikus, Bay Zoltán nevéhez a magyar Hold-radar-kísérlet mellett a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció és sok más szabadalom is fűződik. Karrierje elején négy évig volt Berlinben ösztöndíjas, ekkor Werner Steiner kutatóval közösen először bizonyították be spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérését követően új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. 1936-ban a Tungsram kutatóintézetének vezetője lett, 1944-től 1948-ig a vállalat műszaki vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé.

Öt kortárs tudós a Telenor Magyarország és a NaTE közös szövegében

Prof. Ádám Veronika biokémikus kutatási területe a neurokémia, közelebbről a mitokondriumok és az oxidatív stressz szerepe a neurodegeneratív betegségek és az ischemias agykárosodás kialakulásában. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigén származékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. a Parkinson-kór) és a stroke kialakulásának mechanizmusához.

Prof. Barabási Albert-László fizikus kutatási területe a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok vizsgálata. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell (BA-modell), ami többek között a társadalmi hálózatok tanulmányozására ad lehetőséget. A BA-modell a komplex hálózatok fejlődésének egy modellje, mely a gyakori skálafüggetlen tulajdonságokra ad magyarázatot. Igazolja, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.

Prof. Freund Tamás neurobiológus kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a gátlást végző idegsejtek funkciói, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás patomechnizmusa. Meghatározta továbbá a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi hullámtevékenység kialakulásának és funkciójának idegsejthálózati alapjait, új értelmezést adott a szorongás kórélettani folyamatainak és a kannabinoidok hatásmechanizmusának.

Prof. Karikó Katalin biokémikus kutatási területe a hírvivő RNS (mRNS) egyszálú ribonukleinsav, amely az örökletes genetikai információt közvetíti a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Felfedezései alapján sikeresen fejlesztette ki a Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-en alapuló Covid19 védőoltást, mely a koronavírus és más vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiája.

Prof. Kondorosi Éva biológus kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, a szimbiotikus nitrogén kötés, a fejlődés biológia és a kémiai ökológia. Kutatási célja a szimbiotikus nitrogénkötés folyamatának megismerése, hatékonyabbá tétele, amely a baktériumok révén lehetővé teszi a levegő nitrogénjének megkötését és ezáltal a növények növekedését a környezetszennyező és klímaváltozást előidéző nitrogénműtrágyák felhasználása nélkül. Kimutatta, hogy a növényi sejtekben a baktériumok átalakulását nitrogénkötő formává a növény irányítja több száz peptid révén. A peptidek közül sok antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Ezekből kiindulva olyan származékokat állítottak elő, amelyek hatékonyan ölik az antibiotikumokra nem reagáló patogén baktériumokat és gombákat is, lehetővé téve az antimikrobiális rezisztencia leküzdését.

Mozgásban

Dupla újoncdobogó Molnár Martin második F4-es hétvégéjén

A magyar versenyző mindhárom futamon a top tízben, csapata legjobbjaként végzett Brands Hatch-ben.

Három top 10-es eredménnyel és az újoncok értékelésében két dobogós helyezéssel fejezte be élete második versenyhétvégéjét Molnár Martin a brit Forma–4-ben. A Virtuosi Racing magyar pilótája emellett ismét csapata legjobbjának bizonyult.

A Donington Parkban rendezett szezonnyitó után Brands Hatch-ben folytatódott a brit Forma–4-es bajnokság idei szezonja, a mezőnyben egyedüli magyarként Molnár Martinnal. A 15 esztendős versenyző ezúttal az összes versenyt befejezte – az időjárás most nem szólt közbe, így mindhárom futamot meg tudták tartani –, sőt, kétszer az újoncok értékelésének dobogójára is felállhatott, és mindháromszor a top 10-ben végzett. Ezzel az időmérőn és az összes versenyen ő bizonyult a Virtuosi Racing legjobbjának.

A Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. által működtetett Hungarian Motorsport Academy versenyzője az időmérő edzésen a 13. időt autózta, és ha egy kicsit szerencsésebb, és 12 ezredmásodperccel jobb kört ér el, a 12. idővel megszerezte volna a fordított rajtrácsos második futam pole pozícióját.

Az első versenyt a 11. helyről kezdte, mivel itt az időmérőn elért második leggyorsabb körök alapján alakul ki a rajtrács, és végül a 9., azaz pontszerző pozícióban, a harmadik legjobb újoncként fejezte be.

Ezután vasárnap még két verseny várt az ezen a hétvégén a ZalaZone Automotive Proving Ground/Hungary támogatását is élvező sportolóra. Az elsőn ismét sikerült javítania, és újabb top 10-es eredményt ért el, majd a másodikon újfent előre lépett, és végül másodszor is felállhatott az újoncok dobogójának harmadik fokára.

„A vasárnapi első futamon jobban rajtoltam, mint a szombatin, de egy versenyző ismét lefulladt előttem. Ezután a második kanyarban kicsit nekem koccantak, a mögöttem levőnek pedig fékeznie kellett, így őt eltalálták hátulról, ami miatt beküldték a biztonsági autót. Akárcsak az első versenyen, most is elég sok időt töltöttünk mögötte, de az újraindítás ezúttal jobban sikerült.”

„A folytatásban végig nagyon közel haladtam az előttem levőhöz, de mint kiderült, ezen a pályán nagyon nehéz előzni, és a turbulens levegő is nagyban ront a hátul haladó tapadásán, így az egyetlen, amit tehettem, hogy hiba nélkül végigmegyek, és behozom az autót a 10. helyen”

– értékelt Martin.

A hétvége zárófutamán a magyar versenyző minden addiginál jobb rajtot vett, végül pedig újfent a 10. helyen ért be, ismét a harmadik legjobb újoncként.

„Már Doningtonban is benne volt az újoncdobogó, és érződött, hogy ott a helyünk, most pedig kétszer is összejött. Az egész hétvégén a harmadik futamon rajtoltam a legjobban, nem pörögtek ki a kerekeim, nagyon jól kaptam el az indulást. Később sajnos eléggé elfékeztem az egyik gumit, ezután pedig több alkalommal is blokkolt az a kerekem, így többnyire a védekezésre figyeltem. Az eredmények szempontjából jó hétvégét zártunk.”

„Pozitívum, hogy mind a rajtokban, mind a gumimelegítésben, mind a versenyszituációk kezelésében fejlődtünk. Elsőre sem volt baj velük, de a tapasztalattal minden egyre zökkenőmentesebbé válik, a következő futamokon pedig még jobb lesz.”

Martin a hétvégi eredményeinek köszönhetően az összetett 13. helyére kapaszkodott fel, az újoncok értékelésében pedig az ötödik helyen áll. A brit Forma–4 mezőnye legközelebb május 25-én és 26-án, Snettertonban versenyez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Termeléslogisztika automatizálása SOTO robotokkal

soto robotok

Az anyagellátás automatizálása az MAN nürnbergi motorgyárában

A Jungheinrichhez tartozó müncheni székhelyű Magazino robotikai vállalat az MAN nürnbergi telephelyén SOTO robotok egész flottáját üzemelteti. A SOTO mobil robot automatizálja az anyagellátást a raktár és a szerelősor között, és teljesen önállóan szállítja a kisméretű rakományhordozókat (KLT). Az egyéves kísérleti projektet követően ősszel tizenkét SOTO-robottal automatizálják a motor összeszerelésének és a jövőbeli akkumulátorgyártásnak a teljes KLT ellátási folyamatát.

A Magazino és az MAN 2019 óta szorosan együttműködik a lehetséges alkalmazásokról a logisztikai automatizálás területén, és a két vállalat már a SOTO robotok fejlesztési szakaszában egyesítették speciális szakértelmüket. A robotok működését egyéves kísérleti fázis során éles üzemben széleskörűen tesztelték és optimalizálták. A pozitív tapasztalatok és a tesztelés alapján az MAN nürnbergi telephelye úgy döntött, hogy a kisalkatrész-logisztika teljes automatizálása érdekében egy tizenkét SOTO-robotból álló flottát telepít.

Simon Becker, az MAN projektvezetője szerint: „A SOTO bevezetése újabb lépést jelent a jövő logisztikája felé a nürnbergi üzemünk legújabb fejlesztésében. A SOTO-nak köszönhetően mostantól a kis alkatrészládák ellátási folyamata is teljesen automatizált. Ezek a robotok példaértékűek az üzemünk logisztikájának folyamatos digitalizálása és automatizálása szempontjából, és így hozzájárulnak átfogó stratégiánkhoz. Lenyűgöző látni, hogy az emberek és a robotok milyen hatékonyan és harmonikusan tudnak együtt dolgozni. A SOTO robotok bevezetéséről szóló döntés a Magazino céggel való sokéves, bizalomteljes együttműködés eredménye, amely tükrözi a technológiai kiválóság és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettségünket.”

Markus Ruder, a Magazino és az MAN közös projektjének vezetője a következőképpen írja le a célfolyamatot: „A SOTO robotok önállóan veszik fel a tárolóládákat az automatizált kisalkatrész-raktárban (AKL). Minden robot egyszerre legfeljebb 18 konténert visz az egyes szerelősorokhoz. Ugyanabban a környezetben dolgoznak, mint az emberek és más mobil robotok. A szerelősoron a SOTO robotok közvetlenül a polcokra helyezik a jelenleg 12 kilogramm tömegű konténereket. A dolgozók ezután kényelmesen hozzáférhetnek az egyes alkatrészekhez, hogy a polcok túloldalán összeszereljék azokat. A SOTO robotok képesek az üres ládákat önállóan is felvenni és a központi gyűjtőhelyre szállítani. „

A nürnbergi üzem a VDA-szabványnak megfelelő standard tárolóládákat használ. A robot adaptív megfogója automatikusan alkalmazkodik a megfelelő mérethez, és az emberekhez hasonlóan rugalmasan közelíti meg az átrakó állványok különböző magasságait is. A polcokon található, géppel olvasható kódokat és a tárolóládákon elhelyezett címkéket a robot az azonosításhoz használja, a szállítási megbízásokat pedig közvetlenül a raktárkezelő rendszerből kapja.

Míg a gyártóiparban a szerelősorok ma már nagymértékben automatizáltak, a raktárak túlnyomó többségében az utánpótlás, a sorok kiszolgálása még mindig kézzel történik. A korábbi megoldások, mint például a vontató szerelvények vagy az egyszerű önvezető járművek (AGV-k) nem automatizálják teljesen a folyamatot, mivel a be- és kirakodáshoz kézi munkaerőre van szükség. Az MAN nürnbergi telephelyén a kisméretű rakományhordozókat a kiszállítás után már automatikusan depalettázzák és az automata darabáru raktárban tárolják. A SOTO segítségével az MAN most a tárolóláda-ellátási folyamat „utolsó mérföldjét” automatizálja azzal a céllal, hogy a folyamat első emberi beavatkozást igénylő művelete az az átrakodás legyen, amikor a szerelőmunkások az üres tárolóládákat telire cserélik, ahonnan a robot ismét összegyűjti azokat.

A SOTO robot ezeket az elemi logisztikai folyamatlépéseket egyetlen, teljesen autonóm megoldásban egyesíti: különböző méretű KLT-k felvétele a raktárból, több KLT autonóm szállítása a forrástól a lehelyezési pontig és a sorhoz közeli, különböző magasságú, átfolyó rendszerű görgős állványokon történő szállítás. A göngyöleg összegyűjtése és a ládák forgatása is a képességek közé tartozik. A meglévő környezetben a robot biztonságosan dolgozik az emberekkel azonos területen. Ezek a képességek egyértelműen megkülönböztetik a SOTO robotot a piaci környezettől, és először teszik lehetővé a kis rakományhordozókkal történő anyagellátás valódi végponttól végpontig tartó automatizálását.

https://www.jungheinrich.hu/logisztikai-rendszerek/mobil-robotok/soto-1549388


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Mozgásban

Üzembe állt a Siemens e-kamion töltője

siemens

Ultraerős, nyilvános gyorstöltő várja az e-kamionokat Ausztriában

A világon elsőként a felső-ausztriai Laakirchenben, az autópálya melletti OMV-töltőállómáson helyezték mindennapos üzembe a Siemens e-kamionok tankolására is alkalmas új csúcstöltőjét.

A nehéz tehergépjárművek igényeire szabott, folyadékhűtéses töltőkábelekkel felszerelt, 400 kW teljesítményt biztosító ultraerős készüléket a töltést egyszerűsítő AutoCharge funkcióval szerelték fel: a töltőkábel csatlakoztatásakor azonnal elindul a töltési folyamat, a beállított tarifa szerint. Azaz nincs szükség az alkalmazáson vagy töltőkártyán keresztüli hitelesítésre, hanem a járműveket egyedi azonosítójuk (MAC-címük) alapján ismeri fel a rendszer. A töltés végeztével a sofőrnek csak le kell választania a töltőkábelt, és már folytathatja a vezetést, mivel a fizetés is automatikusan történik.

Az új töltőállomásokat négy DC (egyenáramú) töltőkarral látták el, ennek köszönhetően a töltőkhöz egyidejűleg több jármű, és nem csak e-kamionok, hanem személygépkocsik is csatlakozhatóak. A rendelkezésre álló teljesítményt az eszközt kezelő szoftver dinamikusan osztja meg a járművek között, azok optimális töltési idejét, akkumulátortechnológiáját, valamint aktuális töltöttségi állapotát figyelembe véve.

A hazánkban is elérhető SICHARGE portfolió új tagja akár 40 Celsius fokos hőségben is stabil teljesítmény leadására képes.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss