Ipar

Új piacok nyílnak a robotikában

Egyre szélesebb körben jelenik meg az igény a gyártó vállalatok körében automatizációs megoldások impelentálásra, ez pedig új lehetőségeket nyit a kollaboratív robotikában szerepet vállaló cégek számára is. Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.

Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?

Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.

Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?

Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat.

A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.

Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?

Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget.

A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.

Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.

Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?

Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők.

Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül.

Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.

International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?

Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen.

Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.

Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.

Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?

Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás. Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkamazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.

Up Next

Mobil robotok támogatják az okostévék összeszerelését is

Don't Miss

Fenntarthatósági elit klubban a Schneider Electric

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!