Ipar

Új piacok nyílnak a robotikában

Egyre szélesebb körben jelenik meg az igény a gyártó vállalatok körében automatizációs megoldások impelentálásra, ez pedig új lehetőségeket nyit a kollaboratív robotikában szerepet vállaló cégek számára is. Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.

Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?

Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.

Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?

Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat.

A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.

Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?

Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget.

A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.

Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.

Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?

Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők.

Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül.

Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.

International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?

Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen.

Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.

Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.

Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?

Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás. Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkamazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.

Következő hírünk

Mobil robotok támogatják az okostévék összeszerelését is

Előző hírünk

Fenntarthatósági elit klubban a Schneider Electric

Tovább

Hirdetés

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább