Ipar

Új piacok nyílnak a robotikában

OnRobot Rábai Mátyás

Egyre szélesebb körben jelenik meg az igény a gyártó vállalatok körében automatizációs megoldások impelentálásra, ez pedig új lehetőségeket nyit a kollaboratív robotikában szerepet vállaló cégek számára is. Rábai Mátyás, az OnRobot RnD központjának újonnan kinevezett kutatás-fejlesztési igazgatója szerint nem csak az egyre impresszívebb megtérülési idő, de a munkaerőhiány is az automatizáció felé hajtja a cégeket.

Egy hónapja vezeti az OnRobot RnD központját kutatás-fejlesztési igazgatóként. Mi a fő feladata?

Az OnRobot egy transzformáció előtt áll, a hadverközpontú fejlesztésekből a szoftverfejlesztések irányába indul el. Korábban a fejlesztések egy vízesés modell mentén történtek, ugyanakkor a gyakran változó vevői igények és a piac gyorsasága életre hívta az igényt, hogy átálljuk egy agilisebb modellre, és rugalmasan, iterációkon keresztül, visszajelzések alapján fejlesszünk. Most ennek az átalakításnak a mentén vezetem a budapesti központot.

Az OnRobotnak a dániai Odensében és Aalborgban is van kutatás-fejlesztési központja. Velük mennyire szoros az együttműködés?

Napi szinten tartjuk a kapcsolatot az odensei és aalborgi kollégákkal, van számos olyan projektünk, amelyben vegyes csapatok dolgoznak együtt. Mindhárom központban nagyon fiatal és eltökélt a csapat.

A high-tech világ nagyon motiváló, az OnRobotnak pedig olyan nagyratörő víziói vannak, amelyek mindannyiunk számára rendkívül inspirálók.

Melyek ezek a viziók? Mik most a kollaboratív robotika piacán a legfontosabb kihívások?

Kettős kihívással néz most szembe az iparág. Egyrészt a pandémia még inkább felhívta a gyártók figyelmét az automatizációs megoldások szükségességére, amelyek közül a kollaboratív robotika az, amely könnyen telepíthető, rugalmasan alkalmazható és az implementált megoldás összetettségétől függően nem igényel feltétlenül szakképzett programozói hátteret. A piaci igények kiszolgálásához rugalmas gyártási folyamatok szükségesek, egy robotkart pedig könnyen lehet többféle feladatra alkalmazni, nem igényel nagy helyet, sem biztonsági kerítést.. Mindez, és a befektetési költségek gyors megtérülése lehetővé teszi, hogy az olyan kis- és középvállalatok is beszálljanak a robotizálásba, amelyek korábban erre nem láttak lehetőséget.

A másik tendencia, hogy a gyártók igyekeznek komplett, integrált megoldásokat nyújtani felhasználóik számára, amelyek egyszerűsítik folyamataikat.

Az OnRobot egyébként nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az automatizálási küszöb leszállításával megnyíló új piacok 80-85 százalékát saját, integrált megoldásaival szeretné lefedni, tehát mindkét kihívásra igyekszik reagálni. Ebben segítségére van, hogy kiegészítői mindegyik robotkargyártó termékével kompatibilesek, így a vevő számára mindegy, hogy FANUC, ABB, Denso, vagy Universal Robots robotkart vesz, a termék ugyanazt tudja.

Mindezt szoftveres oldalról mivel lehet támogatni?

Olyan adatalapú megoldásokkal, amelyek a gyártással kapcsoltban plusz információt szolgáltatnak és mindenki számára elérhetők.

Az OnRobot például november végén dobta piacra WebLytics szoftverét, amely egy monitorozó, gyártási teljesítményt mérő szoftver. Ennek segítségével a gyártók figyelemmel követhetik a termeléssel kapcsolatos hasznos információkat – mint a selejtarány vagy a karbantartási igény – akár otthonról, a kanapén ülve mobiltelefonjukon keresztül.

Egyszerűen kezelhető és könnyen integrálható megoldással kell a vevői igényekre reagálni, ez minden gyártó célja.

International Federation of Robotics (IFR) legfrisebb World Robotics 2021 riportja szerint az elmúlt négy évben megduplázódott a kobotok aránya az ipari robotokon belül, és további jelentős bővülést prognosztizál a következő évekre. Ön szerint milyen tendenciák alakítják majd az automatizációt a közeljövőben?

Pont az IFR említett riportja számol be piaci tendenciák átalakulásáról, az energetikai ipar nagyon pörög, világszinten tavaly először meg is előzte az autóipart a kollaboratív robotok alkalmazásában. Az automatizációba való belépési küszöb leszállításával pedig olyan piacok, kis- és középvállalatok is belépnek majd a robotikába, amelyek eddig nem voltak jelen.

Technológiai szempontból a piaci kihívások alakítják majd a fejlesztési irányokat, és mivel ez egy rendkívül gyorsan fejlődő high-tech iparág, biztos, hogy az applikációk köre is bővülni fog. Nem mindegy például, hogy egy megfogó milyen paraméterek mentén képes ellátni egy áthelyező (pick and place) feladatot. Éppen ezért gyártóként azt is el kell majd dönteni, hogy mely igényekre érdemes kemény mérnöki munkával megoldást nyújtani, és melyeket érdemes másra hagyni.

Az OnRobotnak market enablerként, új piacok megnyitójaként abban kell majd ügyesnek lennie, hogy az új területek nagy részét le tudja fedni és tudjon a vevők számára optimalizált megoldást nyújtani.

Magyarország jelenleg a 27. a világ országai között robottelepítések tekintetében. Milyennek látja a hazai gyártók érdeklődését az automatizált megoldások iránt?

Nyugat-Európában egy év alá lehet szorítani a kobotok alkalmazásának megtérülését, de már Magyarországon is két-három év alatt megtérülhet egy ilyen megoldás.  Ez az, ami előbb-utóbb a magyar piacon is elengedhetetlenné teszi még szélesebb körben, hogy a vállalatok robotokat alkamazzanak. És nem csak azért, mert a megtérülés vonzó, hanem mert az automatizáció megoldást nyújt a krónikus munkaerőhiányra.

Ipar

Ipar 4.0 Backstage: egy átfogó podcast az ipar digitalizációjának kulisszatitkairól

backstage

Új, ipar 4.0 témájú sorozattal bővült a magyar szakmai podcast szcéna palettája 2022 áprilisában.

Az adásban iparvállalatok kulcsszereplői és szakértők történetei mentén mutatják be, hogy merre tart az ipar. Miben fejlődött, és a többi szektorhoz képest miben maradt le a gyártó szektor a digitalizáció és innováció terén? Milyen buktatókat rejt a fejlődéshez vezető út és vajon milyen technológiai és stratégiai kihívásokat hoz a jövő?

„Nemcsak az elmúlt évek elmaradt konferenciái – és beszélgetései, de a megváltozott tartalomfogyasztási szokások is arra sarkalltak bennünket, hogy az ipari berkeken belül is használjuk ki az új csatornák nyújtotta lehetőségeket, és beszélgessünk”

– vallja Beke Zoltán, a podcast házigazdája. Az alkotók abban bíznak, hogy a kéthetente jelentkező beszélgetések hozzájárulhatnak a hazai gyártószektorban a digitalizációval kapcsolatos viták és tudásmegosztás felpezsdüléséhez. Ezzel a céllal született meg az IPAR 4.0 BACKSTAGE podcast.

A témák közt a különböző technológiák várható térnyerésétől kezdve a változás szervezeti és kulturális oldaláig széles merítés megtalálható. A sikersztorik mellett kitérnek a kudarcokra tanulságokra is, mert úgy gondolják, a digitalizáció útján a hibás döntések is mindenkit közelebb visznek a célhoz.

A műsor vendégei a digitalizációs színtér szereplői, akik közt egyformán megtalálhatók

  • termelő vállalatok fejlesztési és digitalizációs vezetői,
  • kutatók, szakértők,
  • és a piac szolgáltató/megoldásszállító szereplői.

A sorozat nyitó epizódjában jövőkutatók beszélgettek a termelő szektor várható fejlődéséről, a soron következő részekben pedig mikrofon mögé ültek/ülnek többek között a Richter, a Microsoft, a Siemens, a T-Systems szakemberei és vezetői, és a hazai robottechnikai kutatásokban meghatározó szerepet betöltő Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója is. A lista nem teljes, a vendégek sora a hazai ipari színtér további meghatározó szereplőivel bővül.

A szerkesztők a fix műsorterv mellett arra biztatnak minden hallgatót, hogy aktívan is kapcsolódjanak be az adásokba, akár saját, személyes tapasztalataikat is megosztva a gyártásdigitalizáció bármely aspektusáról.

A műsor célcsoportja alapvetően a szakmai döntéshozók, vélemény alkotók és azok az ipari szakemberek, akik érdeklődnek az ipar digitalizációja iránt. Az első publikálást követő két hétben az epizódokat már több százan töltötték le.

Az Ipar 4.0 Backstage követhető az adás saját oldalán a https://podcast.mortoff.hu/ címen, emellett megtalálható minden nagy podcast-lejátszón:

A podcast házigazdája: Beke Zoltán

Stratégiai és digitalizációs tanácsadó, a Mortoff Kft. alapítója és egyik tulajdonosa. Több, mint 20 éve dolgozik együtt különféle iparági területeken működő közép- és nagyvállalatok vezetőivel. Munkájában a vállalati működés és a szervezeti fejlődés emberi tényezői foglalkoztatják, illetve a változás menedzsment iránti elkötelezettsége motiválja. A szisztematikus innováció módszertanának híve: vallja, hogy egy probléma felbukkanásakor a más iparágakban, eltérő szegmensekben szerzett tapasztalatok szintetizálása mindig közelebb visz a megoldáshoz.

A Mortoffban jelenleg is aktív szakember, a cég ipari digitalizációs megoldásokat szállító divízióját vezeti. Csapatának küldetése, hogy a termelőüzemeket adatközpontú, intelligens gyárakká alakítsa a legkorszerűbb big data és IoT technológiák alkalmazásával.

Bővebben: https://mortoff.hu/

Tovább

Ipar

Harmadszor is az Év gyára a budapesti Continental

continental

A Continental technológiai vállalat hazai, Continental Automotive Hungary Kft-jének budapesti gyára harmadik alkalommal nyerte meg az „Év Gyára 2021” díjat nagyvállalati, 15 milliárd éves nettó árbevétel feletti vállalatok kategóriájában.

Az összetett díj mellett a következő négy kategóriában is az élen végzett a Continental Automotive Hungary Kft., úgy mint a Legjobb menedzsment folyamatok, Legeredményesebb gyártástámogató, az Ipar 4.0 és az Energiahatékonyság kategóriákban.

Az Év Gyára megmérettetést a Gyártástrend magazint is kiadó PPH Média már nyolcadik éve szervezi meg, hogy bemutassa a legjobb iparági gyakorlatokat. Komoly szakmai munka és részletes helyszíni audit folyamat során mérik fel az adott kategóriákban induló vállalatokat, így az Év gyára díjjal mérhető és objektív szempontok alapján értékelik a kiemelkedő teljesítményeket.

„A csúcstechnológia alkalmazásának és a munkatársaink elkötelezettségének köszönhetjük, hogy az idei évben már harmadszor kaptuk meg az Év gyára elismerést. Méghozzá az eddigi saját és abszolút rekordnak számító négy kategóriagyőzelem mellett. Annak a ténye, hogy az elmúlt négy évben az élen vagyunk az Év gyára magas szakmai színvonalú megmérettetésében azt jelenti, hogy a célirányosan befektetett munka meghozza az eredményét. Köszönetemet fejezem ki minden munkatársunknak és partnerünknek, akik hozzájárultak a budapesti Continental gyár fejlődéséhez. Számítunk a jövőben is az együttműködésetekre, megyünk tovább az úton, hogy nemzetközi szinten is versenyképes és fenntartható legyen a működésünk”

– értékelt Dr. Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti gyárának ügyvezető igazgatója.

A Continental Budapesten a jövő mobilitása számára az önvezető, internetre csatlakozó és elektromosan meghajtott járművek legfontosabb komponenseinek előállítása történik. A gyár innovatív és csúcstechnológiákat alkalmazó gyártási megoldásait, kimagasló eredményeit az elmúlt években is többször elismerték. Elnyerte 2019-ben az Év Gyára fődíjat, mert a „Legjobb termelő“, az „Ipar 4.0”, illetve az „Energiahatékonyság” kategóriában is az első helyen végzett, majd 2020- ban a Legjobb termelő vállalat kategória címet kapta. A 2021- es évben ismét három kategória győzelemmel, a „Legjobb termelő“, az „Ipar 4.0”, illetve az „Energiahatékonyság” területeken az első helyen szerepelt, illetve az összesített, Év gyára díjat is megkapta.

Tovább

Ipar

A Vitesco Technologies teljes körű megoldásokban gondolkodik

Az autóipari beszállítók többsége egyszerűen csak alkatrészekben és különböző komponensekben gondolkodik. A Vitesco Technologies filozófiája más, a német cég ugyanis „teljes csomagos” megoldásokat kínál az elektromos autókhoz is. 

Nem vitás, hogy az autóipar jövője az elektromosságban keresendő, az előrejelzések szerint 2030-ra az újonnan eladott gépjárművek 60%-ában elektrifikált hajtást találunk majd. Sőt, az évtized végére már 320 Low Emission Zone lesz Európában, ahol a környezetbarát járművek előnyt élveznek. Vagyis egyáltalán nem véletlen, hogy a beszállítók a nagy autógyártókhoz hasonlóan átrendezik soraikat. A debreceni gyártóbázissal is rendelkező Vitesco Technologies esetében már egészen korán megkezdődött ez a folyamat. 2016-ban ők voltak az elsők Európában, akik 48 voltos hajtást mutattak be, közben pedig sorra rukkoltak elő azokkal a termékeikkel, amelyek az iparág átalakulásában egyre fontosabbá váltak – jelenleg 7100 mérnök dolgozik a cégnél az elektrifikáción.

Nem hagyhatjuk szó nélkül az első integrált elektromos hajtásrendszerüket sem, hiszen ezzel a Vitesco Technologies különösen vonzóvá vált az OEM (Original Equipment Manufacturer), vagyis a nagy autógyártó márkák körében: komplett hajtási megoldást kínálnak a városi kisautóktól egészen a kompakt szabadidő-autókig (eddig 150 ezer ilyen egység készült a 2019-es gyártásindítás óta). A tengelyre épített rendszer lényege, hogy a villanymotor, a teljesítményelektronika és a reduktor egy fizikai egységet alkot. Ahogyan Gunter Mühlberg, a nagyfeszültségű hajtásláncokkal foglalkozó termékmenedzser mondja, ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye, hogy egy plug-and-play rendszerről van szó, vagyis az OEM-ek részéről kisebb integrációs erőfeszítéseket igényel. Jelenleg öt márka használja ezt a hajtást, de több gyártóval már újabb szerződést kötöttek. A 80 kg-os egység igazi benchmarkká vált az iparágban, amit jól mutat, hogy két típus is, amelyben ezt a hajtást találjuk, számos díjat zsebelt be. Az Opel Corsa-e többek között az Arany Kormánykereket kapta meg, míg a Peugeot e-208-ast Nagy-Britannia legjobb elektromos autójának is megválasztották. Ha ez nem lenne elég, a hajtás az FIA Rally-E kategóriájában is bizonyította, hogy az extrém igénybevételt is bírja!

Fontos megjegyezni, hogy a Vitesco Technologies az elektromos autók mellett a 48 voltos rendszerrel működő lágy-hibridek és a plug-in hibridek esetében is teljes csomagot kínál, amelybe beletartozik az okos akkumulátor-menedzsment (termikus is), illetve a konnektoros modellek esetében a töltésvezérlés is. Természetesen amellett, hogy a cég elkötelezett az egyre hatékonyabb és fejlettebb elektromos hajtásláncok gyártását illetően, a fenntarthatóságra is komoly hangsúlyt helyeznek. Ahogyan a járművek és a bennük található hajtásrendszerek egyre inkább megfelelnek a környezetvédelmi törekvéseknek, úgy a gyártásuk során keletkező károsanyagok, illetve melléktermékek kezelését sem veszik félvállról. 2030-ra a Vitesco Technologies gyárai 95%-os hulladék-újrahasznosítási aránnyal működnek majd, illetve ugyanebben az évben a teljes működésüket karbonsemlegesre ígérik!


Kapcsolódó cikkünk: Átlátható és mérhető: megjelent a Vitesco Technologies első fenntarthatósági riportja

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss