Ipar

Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal

kobotok onrobot

Ha az elmúlt lassan két év valamire felhívta a gyártó szektor figyelmét, akkor az a rugalmas, könnyen alakítható és gyors reagálású gyártás szükségessége, amely automatizált folyamatok nélkül kivitelezhetetlen.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolyamatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel együttműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető OnRobot érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak” – fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

Ajánljuk cikkünket a témában: Robotikai boom előtt állunk

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss