Connect with us

Ipar

Rugalmas, gyors reagálású gyártás – kobotokkal

kobotok onrobot

Ha az elmúlt lassan két év valamire felhívta a gyártó szektor figyelmét, akkor az a rugalmas, könnyen alakítható és gyors reagálású gyártás szükségessége, amely automatizált folyamatok nélkül kivitelezhetetlen.

Így lehetséges az, hogy bár a Covid-19 korlátozások még mindig akadályozzák a világ üzleti fellendülését és a bizonytalanság negatív hatással van a befektetési kedvre, a robotika, azon belül is a kollaboratív robotok (kobotok) alkalmazása folyamatosan bővül immár nem csak a nagyvállalatok, de kis- és középvállalatok körében is. A kobotok egyik nagy felvevőpiaca, az elektronikai ipar iránt folyamatosan növekszik a kereslet, illetve az acél és fémtermékek iránt is bővül az igény, másrészt a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük, egyszerű programozhatóságuk és flexibilis alkalmazhatóságuk miatt egyre több iparágban és változatosabb vállalati körben megoldást jelentenek részfolyamatok ellátására. Alkalmazásuk ugyanis különösebb szakértelem nélkül növelheti a termelékenységet és hatékonyabbá teheti a gyártást, elérhető feltételekkel. Erről számol be az International Federation of Robotics (IFR) által frissen megjelent 2021-es riport, de a Markets and Markets Kollaboratív robotpiac – Globális előrejelzés 2027-ig című jelentésének eredményei is ezt támasztják alá: ők a kollaboratív robotpiac jelenlegi, 2021-es 1,2 milliárd dolláros értékét 2027-re 10,5 milliárd dollárra becsülik. Igaz, ebben nagy szerepet játszik, hogy az automtizálásban élen járó autó- és elektronikai ipar kínai szereplői vezetők a kollaboratív robotikai alkalmazások használatában, sőt mi több, önellátók kívánnak lenni a kollaboratív robotok gyártásában is.

De hogyan segítik a rugalmas gyártást a kobotok?

A kobotok olyanok, mint a mobiltelefonok, applikációk nélkül csak pár alaptevékenységre használhatók, azokkal viszont alkalmazhatóságuk határa a csillagos ég. A gripperek és szenzorok segítségével a robotkiegészítő-gyártók funkciók széles körét teszik lehetővé a felhasználók számára, mindezt biztonságosan, az emberekkel együttműködve, könnyen kezelhetően, speciális háttértudás szükségessége nélkül és többnyire gyors megtérüléssel.

Ezen előnyöket használta ki a high mix/low volume (HMLV) acél-és fémalkatrészeket gyártó japán Sanmatsu is, amely több mint 100 000 tételt gyárt havonta, ezek 70 százaléka pedig egy darabos gyártás.

Tetsuro Tanabe, a cég vezetője hamar felismerte az alacsony darabszámú gyártásra mutatkozó igényt, és üzleti modellt épített az akár egy tételes termékek gyártására is. Ahhoz azonban, hogy egy gyártósor akár naponta más formájú, méretű és funkciójú terméket állítson elő, a gyártási beállításokat gyakran kell módosítani, ami időigényes, ezzel termeléskiesést, így végül hatékonyságcsökkenést és bevételkiesést okoz. A megmunkálási folyamatok egyszerűsítése érdekében ezért a Sanmatsu egy profi megmunkálóközpontot vásárolt, amely 5-10 perc között elkészít egy alkatrészt. Ez azt jelenti, hogy bár a megmunkálógép hatékonyan és gyorsan dolgozik, az elkészült termék kivételéhez és az újabb megdolgozandó alkatrész behelyezéséhez és paraméterezéséhez a gépet minden 5-10 percben le kell állítani, hogy egy kolléga ki-be pakolja az alkatrészeket, a köztes időben pedig várjon. Ez humanerőforrás és állásidő-pazarlás – gondolta Mr. Tanabe, ezért úgy döntött, olyan automatizálási megoldásra van szüksége, amellyel az anyagmozgatást folyamatossá és önműködővé tudja tenni.

Végül a kollaboratív robotkarra szerelhető OnRobot érzékeny és rugalmas RG6 kétujjas dual grippere jelentette a megoldást, amely zökkenőmentesen működik kobottal, biztonságosan dolgozik egy munkatérben az emberekkel, így a kezdeti beruházás során nincsen szükség biztonsági kerítés telepítésére. A 6kg teherbírású, 150 mm lökethosszú dual megfogó különböző méretű és súlyú alkatrészeket képes könnyedén kezelni, és mivel egyszerre tudja a kész alkatrészt eltávolítani, a megmunkálandó munkadarabot pedig behelyezni a gépbe, jelentősen csökkenti a megmunkálóközpont állásidejét, ezzel pedig javít a hatékonyságon. A cég a ki- és behelyezés automatizálásával 10 százalékot csökkentett gyártási költségein, hiszen növelte a produktiviást és csökkentette a túlórák, műszakok számát. Mr. Tanabe szerint a kollaboratív robotok és az együttműködő alkalmazások nagyon hatékonyan segítik a termelést, főleg a HMLV gyártó kis- és középvállalkozások esetében.

“Nagyon izgalmas időszaka ez az automatizálásnak” – fogalmazott Milton Guerry, az IFR elnöke a jelentésben, amelyben nem csak azt hangsúlyozta, hogy a globális robottelepítések száma 2021-ben várhatóan meghaladja a 2018-ban elért rekordértéket, de azt is elmondta, hogy a pandémiát követően egyértelmű tény, a robotikai megoldások könnyű telepíthetőségük és egyszerű, flexibilis alkalmazhatóságuk miatt további nagy fellendülés előtt állnak.

Ajánljuk cikkünket a témában: Robotikai boom előtt állunk

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít.  A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss