Ipar

Polimer-újrahasznosító megoldást díjazott a Continental

continental

A Continental Challenge versenyen a brit Low Sulphur Fuels vállalkozás egyedülálló eljárást mutatott be az előválogatott műanyagok, valamint használt gumiabroncsok és gumitermékek újrahasznosítására.

A Continental büszkén jelenti be a második alkalommal megrendezett, fenntartható anyagokra fókuszáló megoldásokat elismerő Continental Challenge verseny győztesét: az Egyesült Királyságban, Amershamban működő Low Sulphur Fuels (LSF) fiatal vállalkozás a világ minden részéről érkező, több mint 50 versenytársat utasított maga mögé. A zsűri elnöke, Dr. Jens Högermeier, a ContiTech üzleti terület Advanced Technology Development részlegének vezetője így értékeli a döntést:

„A versenyt azért indítottuk, hogy olyan fenntartató anyagokkal kapcsolatos megoldásokat találjunk, amiket aztán ipari szinten is használni lehet. A Low Sulphur Fuels innovátorai egy olyan meggyőző folyamatot fejlesztettek ki, amely számos, korábban megválaszolatlan kérdésre nyújthat megoldást a műanyag és a gumi újrahasznosítása terén.”

Az LSF győztes ötlete mechanikus módon válogatott műanyag anyagokat, élettartamuk végét elérő gumiabroncsokat és gumitermékeket, valamint használt olajat hasznosít újra egy ún. gyors elektrokémiai folyamat révén (Fast Electrochemical Process – FEP). Ebben a zártláncú oxidációs folyamatban a nyersanyagot először gázfázisúvá hevítik, majd egy saját fejlesztésű elektrolittal reagáltatják. A desztillátum ezután szétválasztásra és mosásra kerül, így alacsony kéntartalmú párlat, széles tartományú nafta és nyers korom keletkezik, amelyet ezután nyersanyagként használhatnak fel a vegyiparban, az autóiparban és más iparágakban.

„Rendkívül nagy örömmel tölt el minket, hogy sikeresen megismertethettük az FEP-ben rejlő lehetőségeket a Continental anyagszakértőivel, és alig várjuk a fenntartható újrahasznosítási megoldásokkal kapcsolatos további együttműködést”

– mondta Glenn Halliday, az LSF társalapítója és ügyvezető igazgatója a vállalat győzelme kapcsán.

Az egész világon figyelemmel követik a Continental Challenge versenyt

Összesen több mint 50 nemzetközi startup és egyetemi intézmény indult a második Continental Challenge kihíváson, ahol a hangsúly a kémiai polimer újrahasznosítására került, hogy az műszaki műanyagok létrehozására legyen alkalmas. Miután ezt a számot először 13 ötletre szűkítették, a Continental különböző üzleti egységeit képviselő értékelő bizottság alaposan megvizsgálta a benyújtott koncepciókat és folyamatokat, majd végül négy döntősre szűkítette a versenyben maradók körét. A négy jelölt pedig megkapta a lehetőséget arra, hogy egy online bemutatón ismertesse ötletét több mint 30 anyagszakértővel, beleértve Dr. Jens Högermeier-t, Dr. Daniel Biensfield-et (Innovation Field Sustainable Materials – igazgató) és Dr. Steffen Wietzke-t (Innovation Field Thermoplastics – igazgató).

A verseny lebonyolításában és a négy legígéretesebb koncepció kiválasztásában újfent az INAM Berlin volt a Continental partnere.

„Izgalmas volt látni, hogy milyen sok érdekes pályázat érkezett be a világ minden részéről”

– mondta Oliver Hasse, az INAM ügyvezető igazgatója a második Continentallal való együttműködésükről.

„Meggyőződésünk, hogy azáltal, hogy lehetővé tesszük az innovátorok számára, hogy fejlett és forradalmi termékeiket piacképessé tegyék, lehetőség nyílik előttük arra, hogy korunk fenntarthatósági kihívásaira fókuszáló áttörő megoldásokat hozhassanak létre.”

Az újrahasznosítás elengedhetetlen a fenntartható anyagfejlesztés szempontjából

A Continental Challenge egyike azon számos kezdeményezésnek, amelyet a technológiai vállalat átfogó fenntarthatósági ütemtervének részeként indított. Döntése szerint a Continental az autóipari beszállító szektor egyik legátfogóbb fenntarthatósági ütemtervét valósítja meg, amellyel egy új globális ipari mércét hoz létre, teljes klímasemlegességgel az értéklánc mentén. A száz százalékos klímasemlegesség, teljes mértékben kibocsátásmentes mobilitás és ipar, száz százalékban körkörös gazdaság és teljesen felelősségteljes értéklánc által fémjelzett fenntartható gazdaság legkésőbb 2050-ig való elérését megcélzó program nemcsak a vállalat saját termelésre, hanem a termékek upstream szakaszaira és az életciklus végén történő újrahasznosításra is összpontosít.

„Ez az oka annak, hogy véleményünk szerint az LSF újrahasznosítási folyamata rendelkezik a leginkább holisztikus potenciállal az ipari környezetben történő felhasználás tekintetében”

– foglalta össze Dr. Steffen Wietzke.

A Continental Challenge versenyének fődíja mellett az LSF egy ipari szakértő partnerrel is gazdagodott. A Continental anyagszakértőivel együtt fogják megvizsgálni a lehetséges közös fejlesztés, valamint az esetleges ipari alkalmazás lehetőségeit.

A Low Sulphur Fuels-ről és megoldásairól további információ itt található.

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss