Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Gazdaság

Szintet léphet a hazai e-kereskedelem

A digitális kereskedelem világszerte rohamosan fejlődik, és a logisztikai megoldások kulcsfontosságúvá váltak az online vásárlások hatékonyságában.

A DSV globális szinten már bizonyított az e-kereskedelmi logisztika területén: fejlett raktározási megoldásokkal, automatizált rendelésfeldolgozással és teljes körű szállítási szolgáltatásokkal segíti partnereit. A jövőben ezeket a tapasztalatokat Magyarországon is kamatoztatják.

A DSV közel fél évszázados tapasztalatát hasznosítva ma már világszerte olyan e-kereskedelmi szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a vállalkozásokat a teljes ellátási lánc optimalizálásában. Nemzetközi szinten, több mint 25 nagyobb fulfillment központtal a megrendelések 99,9%-át időben szállítják. Mindezt EcoVadis fenntarthatósági minősítéssel. A cég e-kereskedelmi szolgáltatásaiban induló vállalkozások, KKV-k, de a legnagyobb vállalatok és márkák is egyaránt megbíznak. A mára a világ egyik legnagyobb logisztikai szereplőjévé nőtt vállalat mindegyiküket magas minőségben szolgálja ki. Globálisan a teljesség igénye nélkül olyan brandek is DSV e-kereskedelmi szolgáltatásait választották már, mint például a New Balance, továbbá az Estée Lauder, a Velux és az Under Armour. A vállalat teljes körű logisztikai megoldásokat kínál, a raktározástól a kiszállításig mindent egy kézben tartva. Automatizált rendelésfeldolgozással gyorsabb és hatékonyabb kiszolgálást tesz lehetővé. Fejlett IT-rendszereiknek hála, a digitális nyomon követés és integrált adatelemzés segíti a pontosabb tervezést. A magyar piac is lépésről lépésre halad ebbe az irányba, és a DSV mostantól aktív szerepet vállal ennek a fejlődésnek a támogatásában.

Új üzletfejlesztési vezetővel erősít a DSV Magyarországon

A logisztikai vállalat kijelölt Magyarországon egy olyan üzletfejlesztési vezetőt, aki a hazai e-kereskedelmi megoldások fejlesztésére összpontosít. A jövőben Magyarországon is gyorsabb kiszállításra és nagyobb ügyfélélményre lehet majd számítani. Az online vásárlók elvárásai folyamatosan növekednek. Ma már nemcsak az ár számít, hanem a szállítás gyorsasága és megbízhatósága is.

„A DSV raktáraiban akár 24/7-ben feldolgozzuk a megrendeléseket, így a webshopok vásárlói rövidebb idő alatt kaphatják meg csomagjaikat”

– emelte ki Péter-Szabó Ottó, a DSV frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Az automatizált raktározási megoldások és a hatékony rendeléskezelési folyamatok révén jelentősen csökkenhet a kiszállítási idő, ami nemcsak a webshopok versenyképességét növeli, de hozzájárul a vevői elégedettséghez is. A rugalmasság és a gyors integráció szintén felértékelődik, hiszen egy online áruház számára kulcsfontosságú, hogy a logisztikai rendszere zökkenőmentesen csatlakozzon az e-kereskedelmi platformjához.

„A DSV rendszerei könnyedén integrálhatók különböző webshop motorokhoz, például Shopifyhoz, illetve futárszolgálatokhoz is, így az ügyfelek gyors és költséghatékony módon építhetik be logisztikai megoldásainkat a működésükbe”

– fejtette ki Péter-Szabó Ottó.

Emellett lehetőség van arra is, hogy közvetlenül a megbízó saját rendszerében dolgozzon a cég, így nem szükséges külön infrastruktúrát kiépíteni. Az automatizált raktármegoldások szintén a hatékony működést segítik. A DSV világszerte több raktárában is alkalmaz automatizált, úgynevezett Autostore rendszert, amely nemcsak a folyamatok gyorsaságát, hanem a pontosságot is növeli. A Lengyelországban található lozienicai telephelyükön például 90 000 tárhelyes Autostore rendszert működtetnek 13 kiszedőállomással, amely nagymértékben növeli a napi rendelésfeldolgozási kapacitást. A fenntarthatóság és teljes körű logisztikai támogatás ma már szintén vezérelv. A vállalat ezért nemcsak a raktározási és szállítási folyamatokat biztosítja, de csomagolóanyag-beszerzést is vállal, valamint gondoskodik az operáció során keletkező hulladék környezetbarát elszállításáról.

„Ezzel ügyfeleink számára fenntarthatóbb és hatékonyabb működést teszünk lehetővé, amely egyre fontosabb szempont a tudatos vásárlók számára is”

– összegezte a DSV magyarországi üzletfejlesztési vezetője.

Hazánkban ezek a lehetőségek most kezdenek igazán kibontakozni, és a DSV célja, hogy a jövőben a magyarországi vállalkozások is ugyanazokat a világszínvonalú megoldásokat vehessék igénybe, mint partnereik más piacokon. A logisztikai vállalat elhivatott abban, hogy segítse a magyar e-kereskedelem fejlődését, egyúttal az ágazat szereplői számára biztosítsa a modern logisztikai megoldásokat. A frissen kinevezett magyarországi üzletfejlesztési vezető feladata az lesz, hogy a globális sikerekből merítve hozzájáruljon a magyar piac fejlődéséhez. Péter-Szabó Ottó januárban csatlakozott a DSV Solutions, azaz a vállalat raktárlogisztikai divíziójának sales csapatához. Kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet hazai és nemzetközi cégeknél szerezett. Pályafutásában a szerződéses logisztika és az e-kereskedelem már a korábbiakban is fontos szerepet töltött be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Ismét drasztikusan csökkent az elektromos autók átlagára, és egyre többen keresik őket

Több mint egymillió forinttal csökkent a Használtautó.hu-n kínált elektromos gépjárművek átlagára 2024 első negyedévéhez képest, miközben mind a kínálat, mind a kereslet növekszik.

Míg éveken át stabilan a BMW i3 volt az ezen hajtáslánc iránt érdeklődők kedvence, idén megtörtént a trónfosztás – és nem meglepő módon egy Tesla vette át a helyét. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője megnézte, hogy áll most az elektromos autók helyzete az egy évvel ezelőtti állapothoz mérten.

Néhány éve még elérhetetlennek tűnhetett a tömegek számára az elektromos autózás, azonban évről évre látványosan csökken az ilyen gépjárművek átlagára. Míg 2024 első negyedévében 11,7 millió forint volt az átlagos vételár a Használtautó.hu-n kínált modellek esetében, idén már átlagosan 10,8 millió forintért lehet lecsapni egyre. Ezzel együtt az autók átlagéletkora csak minimálisan nőtt, 3,2-ről 3,6 évre, és bár az átlagos futásteljesítmény 27%-kal nagyobb, még mindig csak 64710 km (2024 január-március között 50983 volt). Az érdeklődés és a kínálat is folyamatosan nő: a – telefonos és online – megkeresések száma 45%-kal, az elérhető hirdetések darabszáma pedig 29%-kal lett több.

A 2025 január-március közti adatokat összegző népszerűségi toplista élén már nem az évekig legkeresettebbnek számító BMW i3 áll, hanem a Tesla Model 3, amit átlagosan 9 731 000 forintért lehet megvásárolni, és átlag 113 700 km-es futásteljesítménnyel kínálják a használt modelleket (tavaly az átlagár 12,3 millió volt, a futásteljesítmény pedig 75900 km). Az ötödik helyen is egy Teslát találunk, a pozícióját stabilan tartó Model Y-t, ami átlagosan 1,5 millió forinttal olcsóbban kapható, viszont meglepő módon a Model S, ami tavaly még a 7. volt, mostanra már a top 10-ből is kicsúszott. Többnyire átrendeződés történt a listán: a Nissan Leaf, a Hyundai Kona, a Renault Zoe, a Hyundai IONIQ és a Dacia Spring maradtak az élvonalban, a Volkswageneket viszont a Golf helyett az ID.3 képviseli, miközben a Kia Niro szintén újoncként bukkant fel. A számokból továbbá az látszik, hogy a megkeresések szinte minden modell esetében nőttek: a Model 3 iránt stílszerűen háromszor annyian érdeklődtek, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában.

„A Tesla Model 3 évről évre egyre előkelőbb helyet foglal el toplistáinkon, és idén már sikerült maga mögé utasítania Magyarország korábbi legnépszerűbb elektromos autóját, a BMW i3-at is. Ez részben annak köszönhető, hogy az elektromos autók átlagára folyamatosan csökken, így egyre többek számára válik elérhetővé a villanyautózás.

A Tesla esetében ez különösen látványos: nemcsak az új autók ára csökkent, de a megnövekedett kereslet hatására számos kereskedő hozott be Model 3-asokat külföldről is, így már több példány is megtalálható a 10 millió forintos ársáv alatt. A Nissan Leaf és a Renault Zoe népszerűsége továbbra is töretlen, míg a Volkswagen ID.3 új belépőként került fel a legkeresettebb elektromos modellek listájára – köszönhetően annak, hogy az értékcsökkenés révén jóval megfizethetőbbé vált a tavalyi évhez képest.”

– fűzte hozzá Lőcsei Dániel, a Használtautó.hu brand managere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető alelnök a Schneider Electric kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldások üzletágánál

Pablo Ruiz Escribanót nevezte ki a Schneider Electric a kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldások üzletág európai vezető alelnökének (SVP).

A szakember 18 éve dolgozik a vállalatnál, regionális és globális szerepkörökben, az értékesítés és az ügyfélkapcsolatok területén szerzett széles körű tapasztalatokat. Elődjét, Marc Garnert a Schneider Electric felhő és adatközponti megoldások szegmens elnökévé nevezték ki.

Pablo Ruiz Escribano 2007-ben kiemeltügyfél-menedzserként csatlakozott a vállalathoz, ahol később számos pozíciót töltött be. Dolgozott többek között a „Power Products” üzletágnál projektigazgatóként, a „Secure Power & Field Services” részleg ibériai félszigeti alelnökeként, a közelmúltban pedig a „Global Services” szegmens alelnökeként. Új pozíciójában a szakember feladata lesz a Schneider Electric kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldásokért felelős üzletága európai szintű irányítása, együttműködve az egyes országok kereskedelmi csapataival, annak érdekében, hogy támogassák az ügyfeleket a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával járó energia-, infrastruktúra- és fenntarthatósági kihívásaik megoldásában. Az új vezető alelnök együttműködik majd a Schneider Electric értékesítési ökoszisztémájához tartozó kulcsfontosságú partnerekkel is, beleértve az EcoXpert, az Alliance Partners és az AI Ecosystem programokban résztvevő cégeket.

Pablo Ruiz Escribano regionális és globális szerepkörökben, az értékesítés műszaki támogatásában és az ügyfélkapcsolatok területén szerzett széles körű tapasztalatokat, amelyeknek köszönhetően megfelelő felkészültséggel rendelkezik ahhoz, hogy segítse a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat európai ügyfeleit az MI által kínált lehetőségek kiaknázásában.

„Nagy örömmel kezdem meg a munkát a Schneider Electric kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldások üzletága új európai vezető alelnökeként, ráadásul egy olyan időszakban kaptam meg ezt a megbízást, amikor az iparágunk jelentős átalakuláson megy át. A mesterséges intelligencia gyors térhódításával soha nem látott lehetőség nyílik a digitális infrastruktúra hatékonyságának, rugalmasságának és fenntarthatóságának növelésére, és alig várom, hogy ügyfeleinkkel és partnereinkkel együttműködve megragadjuk ezeket a lehetőségeket, és előremozdítsuk az iparágat. Szeretném továbbá őszintén megköszönni Marc Garnernek az új pozícióm kapcsán adott értékes meglátásait, és minden jót kívánok neki a következő fejezethez”

– mondta el Pablo Ruiz Escribano.

Új globális C&SP elnök

Első globális feladatát kapta meg a Schneider Electric csapatát 20 éve erősítő, a kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldásokért felelős üzletág európai tevékenységét az elmúlt időszakban irányító Marc Garner, akit a felhő és adatközponti szolgáltatások szegmens elnökévé neveztek ki. Új szerepkörében a cég MI felhő, kolokációs és nagyméretű adatközpontokat működtető ügyfeleit segíti globális adatközponti infrastruktúrák kiépítésében és azok dekarbonizációjában.

„Mivel az adatfogyasztás ugrásszerűen nő, és az MI térhódítása felgyorsítja a nagy sűrűségű infrastruktúra iránti igényt, az adatközpont-iparágnak óriási lehetősége van arra, hogy a hatékonyság és a fenntarthatóság terén élen járjon. Fantasztikus lehetőség volt egy olyan csapatot irányítani, amely képes volt példátlan növekedési ütemet elérni a Schneider Electric számára itt Európában, segítve ügyfeleinket egy rugalmas, hatékony és MI-képes adatközpont-környezet kialakításában. Sok szerencsét kívánok Pablónak az új szerepkörében, és szeretnék hatalmas köszönetet mondani a csapatomnak az elmúlt két év során nyújtott támogatásért”

– mondta el Marc Garner.

„A Schneider Electricnél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy innovációval, fenntarthatósággal és stratégiai vezetői szerepvállalásunkkal irányítsuk a jövő digitális infrastruktúrájának kiépítését. Pablo széleskörű tapasztalata és mély iparági szakértelme ideális vezetővé teszi őt a kritikus infrastruktúra és adatközponti megoldásokért felelős üzletágunk további fejlesztésére Európában. Vezetői tevékenysége fontos szerepet fog játszani abban, hogy segítse ügyfeleinket a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kiaknázásában. Szeretném kifejezni hálánkat Marcnak is az üzletág európai vezetése során nyújtott kivételes munkájáért, amivel döntő szerepet játszott a növekedés ösztönzésében és képességeink bővítésében. Most, hogy a „Cloud & Service Providers” szegmens elnökeként globális szintű vezetői feladatot kapott, biztosak vagyunk abban, hogy jövőképe és szakértelme tovább erősíti a Schneider Electric pozícióját a digitális infrastruktúra területén”

– hangsúlyozta Pankaj Sharma, a Schneider Electric adatközpontok, hálózatok és szolgáltatások területért felelős ügyvezető alelnöke.

Mindkét újonnan kinevezett vezető továbbra is Pankaj Sharmának jelent majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!