Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!