Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?

Száz folyósított hitelforintból több, mint 7 forintot Munkáshitelként igényelnek az ügyfelek.

Bár a kamatmentes termék stabil, minimális kockázattal bíró kamatbevételt jelent a bankoknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint kevés bank akciózik a termékkel.

Bár a kormányzati oldalon előzetesen várt 120 ezer igénylő és az 500 milliárd forintot közelítő kihelyezés szinte bizonyosan nem válik valóra, mostanra a magyar fogyasztási hitelpiac hangsúlyos elemévé vált a Munkáshitel. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2025. első négy hónapjában a kihelyezett Munkáshitelek összege megközelíti a 77 milliárd forintot, és közel 20 ezer szerződés köttetett.

A lakossági, nem folyószámla jellegű hitelek piacán mindent 100 forintból 7,2 forintot Munkáshitelként folyósítottak bankok az év első négy hónapjában.

A maxiumim 4 millió forint összegű Munkáshitel potenciális ügyfélköre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az életkori adatok alapján 920 ezer fő. Ha ebből a körből leszámítjuk azt a nagyjából 300 ezer fiatalt, akik felsőoktatásban tanul, vagy már diplomát szerzett, akkor látható, hogy a kormányzati tervek teljesüléséhez 20 százalékos jelentkezési arányra lenne szükség.

Öt személyi kölcsön mellé jut egy Munkáshitel

A Munkáshitel szemmel láthatóan a személyi kölcsönök alternatívája lett. Az ügyfelek által igényelt Munkáshitel összege a teljes személyi hitelállomány közel negyedét, 23 százalékát teszi ki, míg darabszámban öt személyi kölcsön szerződés mellé egy Munkáshitel szerződést is kötnek a bankok.

Azaz Gergely Péter szerint a húsz százalékos részarányt egyelőre a fogyasztási hitelek körében képes hozni a Munkáshitel, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem lebecsülendő teljesítmény.

A nyári időszak a szakember szerint újabb hullámot indíthat az igénylésben. Jó eséllyel a teljesen szabad felhasználású Munkáshitel jó alapja lehet a lakásfelújításoknak, a gyermekek iskoláztatási költségeinek, sőt több fiatal akár a nyaralás költségeinek finanszírozására is szán majd a viszonylag könnyedén elérhető összegből.

Kényelmes, kockázatmentes bevétel a bankoknak

A bankok számára a Munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően rentábilis termék: az állam az 5 éves állampapír átlaghozam 110 +1 százalékát kitevő kamatot fizet ugyanis rá. Ez a május 30-ai 6,44%-os 5 éves állampapír referenciahozammal számolva jelenleg 8,084 százalékos kamatot jelent. Ez persze nem akkora összeg, mint amit egy személyi kölcsönért kapnak a bankok, de Gergely Péter szerint fontos látni, hogy – évi 0,5%-os, az ügyfél által fizetendő kezességvállalási díj ellenében – a Munkáshitelnél az állam garantálja a bank számára az ügyfél által meg nem fizetett tőke visszafizetését, így minimális a hitelnyújtás kockázata.

Kevés a Munkáshitel akció

A fentiek ellenére a szakértő szerint más, hasonló kondíciójú, állami támogatás mellett elérhető termékhez – például a Babaváróhoz – képest viszonylag csekély jelenleg a Munkáshitel akció a bankoknál.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint legutóbbi időkig csak a Gránit Bank nyújtott visszatérítést a Munkáshitelt igénylő ügyfeleinek. A pénzintézet most meghosszabbította ezt, így 40 ezer forintot jóváír a Munkáshitelt június 30-ig igénylő ügyfelek részére. Ha az ügyfél vállalja, hogy a banknál nyitott számlára kéri a pénzt, ráadásul a jövedelmét is ide utaltatja, akkor pedig további 40 ezer forintot kaphat – emlékeztet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a Munkáshitel egyik legkomolyabb potenciális felhasználását, az autóvásárlást támogatja új akciójával a CIB Bank. Egyszeri 50 ezer forint jóváírást kap az az igénylő, aki június 17-ig igényelt Munkáshiteléhez kapcsolódóan azt jelzi, hogy a kölcsönt (részben vagy egészében) autóvásárlásra kívánja fordítani, valamint teljesít még néhány feltételt.

Az akció értékét Gergely Péter szerint kismértékben rontja, hogy az ugyanebben az időszakban személyi kölcsönt igénylő ügyfeleknek 100 ezer forint jóváírást hirdet a bank – más kérdés, hogy ott egy 3 milliós, 72 hónapra adott hitel havi törlesztőrészlete közel 56 ezer forint (a hitel thm-je 10,61%), miközben a 4 milliós Munkáshitel 10 évre havi 33 334 forintos induló törlesztőrészlettel elérhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR

Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.

Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.

„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”

– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.

A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.

Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.

A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.

Fókuszban a digitális tanulás

A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.

A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.

A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.

A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai

A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák

A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.

A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban

A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.

A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).

A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.

BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva

A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.

A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.

Mit hoz a jövő?

A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.

A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.

Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni

A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:

Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?

A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!