Gazdaság

A digitális főnökök felemelkedése: Ők alkalmazhatnak – és rúghatnak ki

Egyre népszerűbbek az alkalmazottak felvételét és munkájuk nyomon követését segítő automatizált megoldások.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás (AI/ML) alkalmazása éppen akkor robbant be a HR terülére, amikor a menedzserek és a vezetők a hibrid munkakörnyezetekre igyekeztek átállni, és egyébként azóta is a szétszórt, távoli munkaerő felügyeletével küszködnek. Az IDC kutatócég nemrégiben készült jelentése azt jósolja, hogy 2024-re a Global 2000 vállalatok 80 százaléka AI/ML-alapú „digitális menedzsereket” fog alkalmazni a dolgozók felvételére, elbocsátására és képzésére azokban a munkakörökben, amelyekben lehetséges és képes is mérni a fejlődést – de csak minden ötödik vállalatnál lesz valódi érték e lépésből emberi közreműködés nélkül.

A pandémia számos vállalatot kényszerített arra, hogy új munkamodelleket alkalmazzon, a teljesen távoli munkavégzéstől kezdve a „hibrid” megközelítésekig. Az IDC szerint az átállás a hibrid munkavégzésre megkövetelte a vállalatoktól, hogy a vezetés és szervezés új módszereit dolgozzák ki a megfelelő irányításhoz. Olyannyira fontos ez, hogy a vállalatok mintegy 41 százaléka a távoli és hibrid munkaerő irányításának képességét kritikus fontosságúnak tekinti.

Mire jó egy ilyen megoldás?

Nem csoda, hogy ma már az AI/ML alapú digitális menedzsmentszoftvereket használják az önéletrajzok átvizsgálására és a jelentkezők kiválasztására, a napi munkateljesítmény meghatározására, kiegészítő képzések ajánlására, valamint annak meghatározására, hogy mikor és hány alkalmazottra van szükség egy munkához – különösen a műszakalapú (például gyár, logisztikai központ) munkák esetében.

De nehogy azt higgyük, hogy az AI/ML alkalmazása még ritka a munkavállalók felvételének és elbocsátásának folyamatában, ugyanis ma már meglehetősen széles körben használják humánerőforrás területen kisebb-nagyobb mértékben. „Az algoritmusokat gyakran alkalmazzák a munkavállalók összehasonlítására, hogy ki lenne a legalkalmasabb a felvételre, vagy kit lenne a legcélszerűbb kirúgni” – mondta Amy Loomis, az IDC piackutató Future of Work kutatási igazgatója. Ez a megoldás (stack-ranking) statisztikai alapú megközelítést használ az alkalmazottak értékelésére a munkateljesítményük alapján a többi csapattaggal összehasonlítva.

Az ilyen szoftver használható arra is, hogy az alkalmazottaknak képzéseket javasoljon, a vezetőket pedig arra ösztönözze, hogy a teljesítmény-küszöbértékek feletti kollégáknál elősegítsék a fejlődést, míg az attól elmaradó dolgozók egy bizonyos százalékát elbocsássák. Egy vállalat például dönthet úgy, hogy minden olyan alkalmazottól megválik, akinek az elért teljesítménye az alsó 10 százalékba esik.

Shannon Kalvar, az IDC IT Service Management and Client Virtualization Program kutatási vezetője szerint, bár a vállalatok nem hagyatkozhatnak teljes mértékben a szoftverrobotokra az alkalmazottak elbocsátása kérdésében, az AI/ML alapú ajánlásoknak nagy súlyuk van a döntéshozatalban.

„Emberek vagyunk, akik túlhajszoltak és túl stresszesek. Mi a valószínűsége annak, hogy nem értünk egyet egy javaslattal, amikor azt megkapjuk – különösen, ha távolról dolgozóról van szó?” – tette fel a kérdést.

A digitális menedzsmentszoftvereket már a világjárvány előtt is használták, amikor főként a teherautó-flották, a kiskereskedelmi dolgozók, a szolgáltatói szektor és más „feladatorientált” munkakörök kezelését segítették. A gig-gazdaság például rugalmas munkaidőt vezetett be a futárszolgálatok számára, ami lehetővé tette a kiskereskedelmi termékek és élelmiszerek egy napon belüli kiszállítását.

„Ijesztően sok szervezetnek van digitális menedzsere” – mondta Kalvar. „Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk ez iránt, és már most kezdik bevezetni az irodai dolgozók számára is. Ma ez valóban a feladatorientált munkakörökben jelent problémát, de fel kell ismerni, hogy lassan mindannyiunknak ilyen munkaköre lesz.”

Az algoritmikus munkavállalói menedzsment egyik fő hibája az alkalmazások széttagoltsága. Egyes eszközök az ERP-rendszerek szoftverébe vannak beágyazva, mások önálló alkalmazások és szolgáltatások. Egy nagyvállalatnál sok különböző személyzeti menedzsment- és képzési alkalmazás létezhet, és ezek közül sok egyáltalán nem kommunikál egymással. Egyesek az alkalmazottak munkaidejét és jelenlétét követik, mások a dolgozók teljesítményét felügyelik, megint mások pedig a dolgozók szabadságát tartják nyilván.

Nő a piac

A következő években az AI/ML-alapú menedzsmentszoftverek használata várhatóan csak terjedni fog. Befektetők és más elemzők előrejelzései szerint az AI-szoftverek piaca a következő körülbelül öt évben több mint kétszeresére, 150 milliárd dollárról több mint 500 milliárd dollárra fog nőni.

Az IDC előrejelzése szerint például a világméretű AI-piac – beleértve a szoftvereket, hardvereket és szolgáltatásokat – a 2021-es 327,5 milliárd dollárról 2024-re 554,3 milliárd dollárra szökik fel, ötéves, 17,5 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR).

A Forrester Research visszafogottabb álláspontot képvisel, és 2025-re 37 milliárd dollárra prognosztizálja a piac növekedését. A Forrester az amerikai Computerworldhöz eljuttatott jelentésében azzal magyarázta számadatait, hogy a legtöbb alkalmazás úgy egészíti ki az AI-funkciókat, hogy nem teszi pénzzé azokat – és a vállalkozások által létrehozott egyedi AI-alkalmazások nem generálnak piaci bevételt.

„A mesterséges intelligencia hamar olyan alapvetővé válik a szoftverek számára, mint amilyenné a szoftverek váltak az üzleti életben. Ennek eredményeként az AI-szoftvereket egyre inkább a meglévő szoftvergyártók fogják beágyazni a meglévő szoftvertermékekbe”

– áll a Forrester tavaly közzétett fehér könyvében.

„A vállalatok úgy fogják gondolni, hogy az AI funkciókat ugyanazon a szoftvergyártókon keresztül a legészszerűbb beszerezni. Végső soron az AI mindenhol ott lesz a szoftvertermékekben, ahogyan az analitika, a munkafolyamatok és az adatok is részei ugyanezeknek a szoftvertermékeknek.”

Új modellek

A mesterséges intelligencia elterjedtsége a különböző platformokban és alkalmazásokban azt jelenti, hogy a szétszórt munkaerőt kezelő vállalati vezetőknek nemcsak új készségekre van szükségük, hanem új „mentális modellekre” is a produktivitás, a vezetés, valamint az alkalmazottak, a vezetők és a vállalatok közötti kapcsolatok megértéséhez. Más szóval, az automatizált munkaerő-gazdálkodási szoftvereket használó szervezeteknek át kell értékelniük kapcsolatukat a dolgozóikkal.

„Ma még mindig nagyon megragadtunk az ipari korszak gondolkodásmódjában. Az iroda, mint gyár koncepciója azonban nem hasznos példa”

– mondta Kalvar.

Az autokratikus vezetési stílusoknak, amelyek az alkalmazottak munkájának előnyeit hangsúlyozzák, át kell adniuk a helyüket az emberi értékítéletnek, elkötelezettség nélkül ugyanis a munkavállalókból hiányzik a vállalati közösség érzése. E nélkül pedig a vállalatok azt kockáztatják, hogy elesnek a képzett jelöltektől, mivel az önéletrajz-ellenőrző algoritmusok gyakran nincsenek megfelelően beállítva, és kiselejtezik a potenciális dolgozók önéletrajzait. Ráadásul a bot által kidobott alkalmazottakat – még akkor is, ha alapos indok nélkül szüntették meg a munkaviszonyukat – ritkán veszik fel újra, mondta Kalvar.

„Ez különösen a szerényebb jövedelmet adó munkahelyeken fordul elő. Ha az összes képzett embert kirúgtad, mert nem akartad őket megtartani, akkor véged van, mert a legtöbb vállalat nem veszi vissza a kirúgott alkalmazottakat. Az emberek hiába állnak sorba, hogy felvegyék őket, nem talál senkit a rendszer. Láthatatlanok a számodra.”

Ha például egy vállalat megköveteli a főiskolai végzettséget a jelentkezőktől, hiába van valakinek kellő munkatapasztalata, az algoritmus automatikusan kivágja a leendő jelentkezők listájáról.

„Lehet, hogy a lakosság 30 százaléka szóba jöhet [egy nyitott pozícióra], de az adott vállalat egyet sem lát belőlük” – mondta Kalvar. „Ez a tehetségek kiegyensúlyozatlanságának és hiányának érzékelését kelti”

– tette hozzá.

Szerencsére, a vállalatok ezt már kezdik felismerni, és változtatnak a vezetési kultúrájukon.

„Őszintén szólva, még nincsenek bevált gyakorlatok. Állítom, hogy ennek kidolgozása nagy kihívás a menedzsment számára”

– szögezte le Kalvar.

„Akik rájönnek erre, nagyon elkötelezett, nagyon lojális közösségekkel fognak együtt dolgozni. Akiknek nem sikerül, azok nagyon karcsú szervezeteket fognak működtetni.”

Forrás: Computerworld

Related Topics:digitális főnök gazdaság intelligencia mesterséges szerep

Up Next

Íme az első látványosan nagy NFT-bukta

Don't Miss

A Twitter háza táján nincs mindenki elragadtatva Elon Musk-tól

Gazdaság

Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica

Magyarország továbbra is Európa csemegekukorica-nagyhatalma, de egyre nehezebb megőrizni vezető szerepét. Az aszály, a növekvő költségek és a csökkenő jövedelmezőség ellenére a csemegekukorica továbbra is kiszámítható termelési lehetőséget jelenthet a hazai gazdálkodóknak.

A Syngenta szerint a magyar ágazat jövőjének kulcsa az öntözés fejlesztése, a szélsőséges időjárást jól viselő fajták használata és a termelési hatékonyság növelése lehet.

Magyarország továbbra is vezető szerepet tölt be az európai csemegekukorica-termesztésben, miközben az ágazatnak egyszerre kell alkalmazkodnia a szélsőségesebb időjáráshoz, az emelkedő költségekhez és a nyomott értékesítési árakhoz. A hazai termőterület az elmúlt években mintegy 35 ezer hektárról 25 ezer hektárra csökkent, az öntözött területek aránya ugyanakkor növekedett.

A Syngenta szakértői szerint öntözött körülmények között a növény továbbra is stabil és viszonylag kiszámítható bevételi forrást jelenthet a gazdálkodóknak. A magyar csemegekukorica jelentős része konzervként vagy gyorsfagyasztott termékként kerül a hazai és a nemzetközi piacokra. Magyarország európai elsőségét Franciaország és Lengyelország követi. Franciaország stabilan magas termésátlagokkal, jó minőségű alapanyaggal és kedvező költségszinttel versenyez, míg a lengyel termőterület korábbi gyors növekedése az elmúlt években megtorpant. Világszinten az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld számít a legnagyobb termelőnek.

„A csemegekukorica a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyik meghatározó terméke. Hazánk továbbra is Európa legfontosabb termelője, ugyanakkor ennek a pozíciónak a megőrzése egyre komolyabb alkalmazkodást igényel. A gazdálkodóknak növekvő termelési költségekkel, kiszámíthatatlan csapadékkal és szélsőséges hőmérsékletekkel kell szembenézniük, miközben a feldolgozóiparban is erős árverseny alakult ki. A jövőben azok a termelési rendszerek lehetnek sikeresek, amelyek stabil hozamot, jó minőséget és hatékony feldolgozhatóságot biztosítanak”

– mondta Fóris Balázs értékesítési vezető.

Az aszály lett az egyik legnagyobb kockázat

Az elmúlt öt év eredményei jól mutatják, mennyire kiszolgáltatott az ágazat az időjárásnak és a piaci változásoknak. A 2022-es rendkívüli aszály alacsony termést eredményezett, míg 2023-ban kiemelkedő hozamok és magas felvásárlási árak jellemezték a szezont. A nagyobb mennyiség és a magasabb alapanyagár ugyanakkor jelentős, magas költséggel előállított készleteket eredményezett a feldolgozóknál. Ennek hatása még később is érzékelhető volt a konzerv- és fagyasztott termékek piacán. 2024-ben és 2025-ben a hozamok már a tervek közelében alakultak, de alacsonyabb felvásárlási árak mellett. Az ágazatban ezért egyszerre csökken a termelők és a feldolgozók nyeresége, miközben növekszik a termesztéshez szükséges befektetés és a vállalt kockázat. Az öntözés például egyre kevésbé tekinthető választható technológiai elemnek, sokkal inkább a biztonságos termesztés egyik alapfeltételévé válik.

A csemegekukorica kedveli a nyári meleget, az extrém hőség azonban már káros lehet. A hosszú csapadékmentes időszakok, a száraz levegő és a rendkívül magas hőmérséklet együttesen olyan stresszt okozhatnak a növénynek, amely csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Az öntözés nélküli területek különösen veszélyeztetettek.

A vásárlók elvárásai is egyre magasabbak

A fogyasztók számára a csemegekukorica esetében elsősorban az íz, a szín, a szemek külleme és az egyenletes minőség érzékelhető. A háttérben ugyanakkor ennél jóval összetettebb követelményrendszer áll. A termelőknek és a feldolgozóknak olyan alapanyagot kell előállítaniuk, amely egységes minőségű, hatékonyan feldolgozható, GMO-mentes, és megfelel a növényvédőszer-maradványokra vonatkozó szigorú előírásoknak. A kereskedelmi partnerek sok esetben a jogszabályi határértékeknél is alacsonyabb szermaradványszintet várnak el. A feldolgozóipar számára egyre fontosabb az úgynevezett szemkihozatal is. Ez közérthetően azt jelenti, hogy egy betakarított kukoricacsőből mennyi valóban hasznosítható, jó minőségű kukoricaszem nyerhető ki. Minél magasabb ez az arány, annál kevesebb melléktermék keletkezik, és annál gazdaságosabban állítható elő a konzerv- vagy gyorsfagyasztott termék.

Már nem elegendő, ha egy fajta csak sokat terem

A modern csemegekukorica-fajtákkal szemben ma már több, egymással párhuzamos elvárás fogalmazódik meg. Fontos a magas és stabil terméshozam, a jó feldolgozhatóság, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, valamint az, hogy a növény a szárazságot és a hőstresszt is minél jobban viselje. A betegségek közül jelentős kockázatot jelenthet a kukorica törpüléses mozaikvírusa, szakmai nevén MDMV. A fertőzés gyengítheti a növényeket, visszafoghatja a fejlődésüket és terméscsökkenést okozhat. A védekezés egyik legbiztosabb módja a betegséggel szemben ellenálló hibridek használata.

A kártevők többsége megfelelő termesztéstechnológiával és növényvédelemmel kezelhető, a szélsőséges időjárási helyzetek azonban ezek előfordulását és kártételét is befolyásolhatják. A Syngenta nemesítési programjának célja ezért olyan robusztus csemegekukorica-hibridek előállítása, amelyek eltérő termőhelyeken is megbízhatóan teljesítenek, több betegséggel szemben ellenállóak, és kedvezőtlenebb időjárási körülmények között is stabil termést adnak. A nemzetközi vállalat portfóliójában a középkorai érésű GSS5649 és a fő érési időszakba tartozó GSS6924 több éven keresztül stabil eredményeket mutatott stresszes körülmények között is. A Syngenta 2026-ban mutatja be a GSS8871 jelű, középérésű, vírusrezisztens hibridet, amely a tervek szerint 2027-től kerülhet kereskedelmi forgalomba.

A vetőmagtól a termőföld feltérképezéséig

A Syngenta a hazai termelők számára nemcsak a magyarországi körülményekre kiválasztott vetőmagokat biztosítja, hanem szaktanácsadással, növényvédelmi technológiákkal és precíziós gazdálkodási megoldásokkal is támogatja a termesztést. Ezek közé tartozik az Interra® Scan talajfeltérképezési technológia, amely részletes képet adhat a termőföld eltérő tulajdonságairól. Segítségével a gazdálkodók pontosabban tervezhetik meg a tápanyag-utánpótlást és más termesztési beavatkozásokat, így a termőföld különböző részei az adottságaiknak megfelelő kezelést kaphatnak. A pontosabb tervezés különösen fontos egy olyan kultúránál, amelynek termesztési költsége magas, és amelynél az időjárás, az öntözés és a betakarítás megfelelő időzítése alapvetően befolyásolja a gazdaságosságot.

Hatékonyabb termesztéssel őrizhető meg az európai vezető szerep

A Syngenta bizakodó a magyar csemegekukorica-ágazat jövőjét illetően. A vállalat szerint Magyarország kedvező termelési tapasztalata, feldolgozóipari háttere és szakmai tudása továbbra is erős alapot jelent. A versenyképesség megőrzéséhez azonban egyre nagyobb szükség lesz az öntözés fejlesztésére, a szélsőséges körülményekhez jól alkalmazkodó hibridekre, a precízebb termesztési megoldásokra, valamint a termelők és a feldolgozók szoros együttműködésére. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy az ágazat képes-e úgy javítani a hatékonyságát és a termésbiztonságát, hogy közben megőrzi a magyar csemegekukorica fogyasztók által elvárt ízét és minőségét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is.

A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv: kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG.

Az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei jól mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai már érezhetők a gazdaságban. A tartós hőség, a csapadékhiány és az alacsony dunai vízállás nemcsak környezeti problémát jelent, hanem egyre inkább hatással van Magyarország energiaellátására és a vállalatok működésére is. Erről szól a 2026. augusztus 1-jén kihirdetett kormányrendelet[1] is, amely a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait módosítja és gyorsabb és kiszámíthatóbb reagálást tesz lehetővé az energiaellátást veszélyeztető helyzetekben.

A most elfogadott szabályozás azt jelzi, hogy a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő olyan helyzetek, amikor az energiaellátás biztonsága rendkívüli intézkedéseket igényel. A rendelet megszületése megmutatja azt is, hogy a klímaváltozás következményei olyan mértékben vannak jelen, hogy már a gazdasági és szabályozási környezetet is aktívan alakítják.

„A fizikai klímakockázat ma már nem fenntarthatósági melléktéma, hanem pénzügyi és működési kockázat, amelyet a felelős vállalatirányításnak ugyanolyan komolysággal kell kezelnie, mint egy hitelkockázatot vagy egy geopolitikai ellátási zavart. Hatással lehet a működési költségekre, az ellátási láncokra, az eszközállomány értékére és végső soron a vállalat pénzügyi teljesítményére is. Azok a vállalatok, amelyek eddig csak a szabályozói megfelelés szempontjából foglalkoztak ezekkel a kockázatokkal, most azt tapasztalják, hogy a változásokra hetek, sőt akár napok alatt kell reagálniuk”

– hangsúlyozza Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

A szélsőséges időjárási hatások ráadásul ritkán jelentkeznek önmagukban. A tartós hőség és a csapadékhiány egyszerre csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészleteket, növelheti az energiaigényt és terhelheti az energiaellátási rendszereket, miközben a mezőgazdasági termelésre és az ellátási láncokra is hatással van. Ezek a folyamatok egymást erősítve jelenhetnek meg, ezért a vállalatoknak ma már nem elszigetelt kockázatokban, hanem összetett forgatókönyvekben érdemes gondolkodniuk, amelyekben egy hőhullám, vízhiány vagy energiaellátási zavar egyszerre is jelentkezhet.

A kockázatok időtávja is jelentősen átalakult az elmúlt években. A Copernicus Climate Change Service és a Meteorológiai Világszervezet adatai szerint Európa ma a világ leggyorsabban melegedő kontinense, a felmelegedés üteme az elmúlt három évtizedben megközelítőleg kétszerese volt a globális átlagnak. Ennek következtében azok a fizikai klímakockázatok, amelyek korábban távoli, hosszú távú forgatókönyvként szerepeltek a vállalati tervezésben, ma már akut és krónikus formában egyaránt megjelennek a mindennapi működésben. Ezek következtében a termeléskiesés, az ellátási láncok zavarai, a magasabb energiaköltségek vagy akár a működést érintő hatósági beavatkozások már rövid távon is valós üzleti kockázatot jelenthetnek, amely tényezők stratégiai figyelmet igényelnek.

A vállalatok számára ezért egyre kevésbé az a kérdés, hogy érintheti-e őket a klímaváltozás, hanem az, hogy mennyire felkészülten reagálnak rá.

[1] A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet, 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 118/2026. (VIII. 1.) Korm. rendelet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól

A magyar IT munkaerőpiac új szakaszba lépett. A Bluebird International Zrt. 2026-os IT Salary Guide-ja szerint lezárult az elmúlt évek intenzív bérnövekedési időszaka: a legtöbb IT pozícióban a bérek stagnálnak, miközben csak néhány, továbbra is hiányszakmának számító területen figyelhető meg érdemi emelkedés.

A vállalat több mint 3000 valós béradat, 12 hónap piaci tapasztalata, AI-támogatott adatfeldolgozás és szakértői validáció alapján készítette el idei elemzését.

„A 2021–2023 közötti időszakot rendkívül feszes munkaerőpiac jellemezte: a vállalatok sok esetben egymással versenyeztek a tapasztalt IT szakemberekért, ami gyors bérnövekedést eredményezett. Az elmúlt másfél-két évben azonban a gazdasági környezet jelentősen megváltozott. A visszafogottabb beruházások, a bizonytalan nemzetközi üzleti környezet, valamint a számos vállalatnál tapasztalható hiring freeze-ek és szervezeti racionalizálások mérsékelték a munkaerőpiaci nyomást. Ez nem jelenti azt, hogy könnyű IT szakembert találni, de a korábban általános licitháborúk ma már jóval ritkábbak, miközben bizonyos hiányszakmákban továbbra is intenzív a verseny.”

– mondta Lakovich Nándor, a Bluebird International Zrt. account Management és Delivery csapatának vezetője.

A bérstagnálás nem érint minden területet

A Bluebird IT Salary Guide alapján a klasszikus fejlesztői területeken – például Java, JavaScript, .NET, Python vagy Full Stack – az elmúlt évben nem volt számottevő bérnövekedés. Ezzel szemben az SAP szakértők, az architekt szerepkörök, valamint a cloud, DevOps és cybersecurity területeken továbbra is erős a kereslet, amit a szűk szakemberkínálat is fenntart.

A vezetői munkaerőpiac is átalakul

A vezetői pozíciók esetében szintén visszafogottabb piac rajzolódik ki. A Bluebird IT Salary Guide stagnáló vezetői bérsávjai összhangban állnak azzal a piaci tapasztalattal, hogy az elmúlt időszakban számos vállalat szervezeti racionalizálást hajtott végre: új vezetők felvétele helyett sok esetben belső átszervezéssel, a feladatkörök újraelosztásával működtek tovább a szervezetek.

Az AI nem bérrobbanást, hanem vezetői dilemmákat hozott

Bár a mesterséges intelligencia ma meghatározó téma a vállalatok életében, a Bluebird IT Salary Guide adatai alapján ez egyelőre nem járt együtt általános IT-bérrobbanással. A Machine Learning és AI szakemberek továbbra is a magasabban fizetett kategóriák közé tartoznak, de a piac nem önmagában az AI-ismeretet árazza.

„A legtöbb vállalat számára ma már nem az a kérdés, hogy megjelenik-e az AI a működésében, hanem az, hogy ez milyen hatással lesz a szervezetére és a szükséges kompetenciákra. Mely feladatokat érdemes automatizálni? Milyen tudás marad stratégiai érték? Milyen csapatot érdemes felépíteni vagy megtartani? Ezek ma már nem technológiai, hanem vezetői kérdések. Tapasztalataink szerint azok a szervezetek hozzák meg a legjobb döntéseket, amelyek a technológiai lehetőségeket az üzleti céljaikkal és a szükséges kompetenciákkal együtt vizsgálják.”

– mondta Réfi Veronika, a Bluebird International Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója.

A következő verseny már a kompetenciastratégiáról szól

A Bluebird szerint az IT munkaerőpiac következő időszakának legfontosabb kérdése már nem kizárólag az lesz, hogy egy vállalat mennyit fizet egy szakembernek, hanem hogy képes-e előre felmérni, milyen kompetenciákra lesz szüksége a következő években.

„Az AI fejlődésével párhuzamosan a toborzási döntések egyre szorosabban kapcsolódnak a szervezeti és üzleti stratégiához: nemcsak azt kell eldönteni, kit érdemes felvenni, hanem azt is, mely képességeket kell házon belül fejleszteni, mely területeken érdemes új szerepköröket kialakítani, és hol teremthet valódi versenyelőnyt az emberi szakértelem a technológia mellett.”

– tette hozzá Réfi Veronika.

A Bluebird IT Salary Guide letölthető innen: bluebird.hu/it-fizetesek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!