Ipar

160 milliárd forintos iparág a hazai üvegipar

Az ENSZ döntése értelmében a fenntartható jövő és az ipari innovációk kulcsfontosságú anyaga 2022-ben az Üveg Nemzetközi Éve kiemelést kapott az ENSZ-től.

Az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, míg az iparág ebben az évben mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Az Üveg Nemzetközi Éve szakmai programsorozata 2022-ben hazánkban is kiemelten foglalkozik az üveg ipari, gazdasági, valamint innovációs és fenntarthatósági szerepével. A hazai üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, ez a szám 2021-ben több, mint 160 milliárd forint volt.

Az Üveg Nemzetközi Éve tematikus év előterjesztését egy páratlan nemzetközi üvegszakmai összefogás eredményeként, 77 ország mintegy 1300 intézmény összehangolt munkájának köszönhetően fogadták el az ENSZ 75. Közgyűlésén Genfben, 2021. május 18-án. Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja, hogy ráirányítsa a versenyszféra, a döntéshozók és a széles társadalmi nyilvánosság figyelmét az üveg innovációjában rejlő tudományos és technológiai fejlesztésekre. Magyarország Kormánya társszerzőként csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy ezzel is kifejezze elkötelezettségét az ügy iránt.

Az Üveg Nemzetközi Éve sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóján Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója kiemelte, hogy

„az üveg egy olyan különleges »megdermedt folyadék«, melynek folyamatos innovációja nélkül életünk jól megszokott hétköznapjai is egészen másmilyenek lennének: gondoljunk el egy világot építészeti üveg, napelemek, optikai lencsék, autóüveg, repülőgép, internet kapcsolat, szatellitek, számítógép vagy épp mobiltelefonok nélkül. De ugyanígy az energetikai szektor, a gyógyszeripari kutatás és orvostechnikai eszközök sem létezhetnének mai ismert formájukban: korunk legmodernebb vívmányai szinte kivétel nélkül üveg alapanyagúak, sőt elmondhatjuk róla, hogy fenntartható jövőnk záloga is maga az üveg innovációja, hiszen egyedülállóan támogatja a 2030-as klímavédelmi direktívák elérését az üveg anyagában rejlő technológiai fejlesztések széles spektruma.”

A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizálódó világunkban. Az üveg mindezen túl pedig autonóm művészet is, melynek 3500 éves múltra visszatekintő kultúrája az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

A síküveg globális piacának egyik mozgatórugója az építőipar és az autóipar jelentős növekedése, ahol az anyagot széles körben alkalmazzák ablakok, panelek, tükrök gyártásában. Ezzel párhuzamosan a tiszta energia iránti növekvő globális kereslet nyomán a síküveg felhasználása fokozatosan váltja fel az olyan hagyományos anyagokat, mint a tégla, a kő és a fa. Az Üveg Nemzetközi Éve kapcsán az ENSZ a fenntartható ipari és társadalmi fejlődés pilléreit emeli ki: a tiszta energiához és vízhez való egyetemes hozzáférést, a fenntartható anyagokat használó kortárs építészetet és a minőségi, korszerű oktatást. E célok elérésében kivétel nélkül fontos szerepet játszik az üveg innovatív felhasználása, valamint a kormányok, a magánszektor és a civil társadalom közötti partnerségi együttműködések.

„Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből csupán 1%, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne. A kormány számára kiemelt cél az ipar fejlesztése, ennek részeként az üveg hazai előállítása, a gyártókapacitások fejlesztése és a hozzáadott érték növelése”

– hangsúlyozta dr. Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több, mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 %-kal, ezt követi az öblösüveg gyártás 12%-kal. A hazai üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12%-os növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13%-os növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50% feletti, az öblösüveggyártásban 45%, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban 85% feletti.

„Mérföldkő jelentőségűek a hazai események a magyar szakemberek, mesterek, mérnökök, művészek, oktatók, tanulók szempontjából, hiszen meglévő szakmai kapcsolataik egészen biztosan nagymértékben bővülnek majd – mindez pedig óriási lendületet adhat a hazai üvegművességnek, üveggel kapcsolatos innovációnak és a művészetnek. Ritkán adatik meg, hogy egy rendezvénysorozat éppoly jelentőséggel bír a tudomány és a technológia, mint a kulturális élet, ezen belül pedig a hagyományőrzés, a kézművesség és a kortárs képző- valamint iparművészet számára”

– tette hozzá Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Hazánkban több, mint 200 cég foglalkozik üveggyártással. Orosháza, „az Üveg Városa” az 1960-as évektől a magyar üvegipar fellegváraként ismert, ahol 1972-től, az országban elsőként kezdtek szigetelő üveget gyártani. A 100%-ban magyar tulajdonú OROSházaGLAS 1995-től a mai napig folytatja a régi gyár örökségét. A magyar üvegipar meghatározó szereplője a Rákosy Glass, amely 1981 óta, három generációra visszanyúlóan foglalkozik üvegmegmunkálással, jelenleg több, mint 130 kollégával és 25000 nm ipari területen. Orosházán működik a világ egyik legnagyobb üveggyártója, a Guardian Glass magyarországi leányvállalata, a Guardian Orosháza is. A Guardian üvegtermékei egyaránt megtalálhatóak az otthonokban, irodákban, autókban és a világ legjellegzetesebb építészeti látványosságaiban. A globális cégek hazai vállalatai között találjuk a világ egyik legnagyobb síküveg gyártóját, a Saint Gobain-t is, amelynek anyacége 2019-ben 42,6 milliárd eurós árbevételt ért el és a világ első 100 innovatív ipari csoportja közé tartozik, jelenleg több mint 800 vállalattal és több, mint 166 ezer munkavállalóval.

A tematikus év hazai szakmai partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

További információ: www.uvegeve2022.hu

Kapcsolódó cikkek:ENSZ gazdaság globális magyar piac üvegipar

Következő hírünk

Robotizált raktárat nyitott az Euronics

Előző hírünk

Újrahasznosítják a vonatok fékezésekor keletkezett energiát Lengyelországban

Tovább

Hirdetés

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO₂-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább