Connect with us
Hirdetés

Ipar

Itt a válasz a növekedő energiaárakra: három jövőálló eszköz

energia

A napelemek és a szélturbinák rendületlenül termelnek, akár a korábbi árakon.

A megújuló energiaforrások, illetve a digitális megoldásokkal elérhető energiamegtakarítás jelentik a legkézenfekvőbb megoldást a világpiacon tapasztalható áremelkedésre. Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy vajon a földgázt és az atomenergiát lehet-e, kell-e fenntartható energiahordozóként kezelni. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric magyar szakértői harmadikként azt javasolják a vállalati felhasználóknak, hogy egyre inkább térjenek át az elektromosságon alapuló energiaellátásra a fosszilis energiahordozók helyett.

Megújulók és energiahatékonyság

A napsütés és a szél még mindig ingyen van csakúgy, mint az el nem használt energia, így a vállalati szektor számára léteznek zöld alternatívák, bár nem mindenhol, nem egyformán és különböző időtávokon – hívja fel a figyelmet László Dávid a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpontjának (SB) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin a cég európai uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.

Az úgynevezett közvetlen termelői villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement, PPA) iránti kereslet több éve rendületlenül növekszik így akik előre terveztek azok alapvetően jól jártak, a szélturbinák és napelemek rendületlenül termelnek a korábban megállapodott árakon. Az új építésű európai szélfarmok és napelemparkok PPA áraira azonban ez már nem feltétlenül lesz igaz. A tőzsdei energia- és alapanyagárak, a kialakult geopolitikai helyzet ezekre is hatással vannak. Olyannyira, hogy tavaly év végére, néhány hónap leforgása alatt 8%-25% mértékű volt a drágulás, igazodva a piaci lehetőségekhez. Igaz, ezek hosszútávú, akár 10 évre rögzített szerződések, cserébe a jelenlegi piaci áraknál jelentősen alacsonyabb, fix áron érhetők el.

Egy másik megoldás, ha a fogyasztási helyre telepítenek napelemeket. Ezek közvetlenül csökkentik a vásárolt energia mennyiségét, sőt megfelelő energiatároló segítségével akár helyi elektromos hálózatba (ún. mikrogrid rendszerbe) illesztve rugalmasságot biztosítanak az ipari felhasználóknak. Ráadásul az energiamenedzsment eszközök és felügyeleti rendszerek önmagukban is jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Az energiamonitoring, a magasabb rendelkezésre állás, a hatékony és rugalmas energiafelhasználás mind-mind csökkentik az egységnyi termelésre jutó energia mennyiségét és ami ennél is fontosabb, a költségét – hívják fel a figyelmet a Schneider Electric szakértői.

Eközben a gázpiacokon a helyzet nagyon törékeny, a vállalati PPA-hoz hasonló megoldások elterjedésére még várni kell, bár a biogáz és a hidrogén várhatóan jelentős lendületet kapnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó „Irány az 55%” intézkedéscsomag részeként decemberben elfogadott új európai uniós szabályozástól, és még ennél is jelentősebb és gyorsabb lökést az energiafüggés felszámolását célzó REPowerEU tervezettől.

Lehet-e a földgáz vagy az atomenergia fenntartható energiahordozó?

A földgázról szakmai körökben egyre inkább az a vélekedés terjed, hogy az eddig tervezettnél több szerephez kellene jutnia a zöld átállásban, miközben a jelenlegi geopolitikai helyzet rávilágított, hogy az uniós szintű energiafüggőség épp a földgáz tekintetében a legkritikusabb. A párbeszéd korábban odáig jutott, hogy az Európai Bizottság egy új törvénymódosítással bizonyos gázerőmű beruházásokat fenntarthatónak címkézne, ugyanakkor a REPowerEU emellett a hangsúlyok eltolódására reagálva célozza a gázfelhasználás csökkentését. Ez válasz lehet azokra a kritikákra is amelyek a gáz használata ellen érvenek: a jelenlegi klímacélok kockáztatását, a valóban megújuló energiatermelésbe fektetett tőke eltérítését vagy a földgázszivárgás okozta jelentős károkat látják benne.

Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint az atomenergia és főképp a jelenleg is üzemelő atomerőművek megtartása nem csupán a jelenlegihez hasonló krízishelyzet ellenszere, hanem egyben kritériuma az EU sikeres dekarbonizációjának és a rövidtávú energiafüggőség gyors csökkentésének. Miközben erről is megoszlanak a vélemények, az atomerőművek kapcsán mindenképp figyelembe kell venni a keletkezett atomhulladék sorsát, és az atomerőművek építésének óriási tőkeköltségét is. Van olyan becslés, amely szerint a meglévő európai reaktorok fejlesztésére 2030-ig 50 milliárd, új reaktorok létesítésére pedig további 450 milliárd euróra lenne szükség 2050-ig.

A fentiek miatt a fenti javaslatcsomagok és tervezetek kulcseleme, hogy bár ezek a technológiák szükségesek lehetnek a rövid- és középtávú problémák megoldásában, csapdát is jelenthetnek egyben. A beruházás költsége ugyanis nagyon magas, hosszú távon térül meg, nem éri meg az élettartamuk előtt leállítani azokat. Vagyis ezeket az energiatermelési módokat valóban csak átmenetileg célszerű használni addig, amíg a diverzifikáció, a megújuló termelés, a tárolás, a hidrogén és egyéb technológiák úgymond felnőnek az előttünk álló feladatokhoz.

Elektrifikáció, gázfüggőség és energiahatékonyság

Bár a gyorsuló drágulást globális és regionális okok egyaránt fűtik, mégis fontos figyelembe venni, hogy a fosszilis energiától – és ezen belül is a gáztól – való függés komoly ár- és ellátási kockázatot jelent a vállalati felhasználóknak. Noha a jelenlegi tervek szerint az EU a gázt felveszi az átmeneti technológiákat részletező besorolásba (ún. taxonómia), és ezzel megkapja a fenntartható címkét, egy ilyen intézkedés nem fogja mérsékelni sem a gáz jelentette ár-, sem pedig a mennyiségi kockázatot, amit a világpiacnak, a szankcióknak, illetve az adott esetben politikai célokat is mérlegelő, monopolhelyzetben lévő beszállítóknak való kitettség okoz már jelenleg is.

Miközben a gázt rövid távon az EU-s energiamixből nagyon nehéz kiváltani, ugyanakkor az üzleti felhasználók tehetnek a közvetlen kockázat mérsékléséért – mutatnak rá a Schneider Electric szakértői. A villamosenergia alapú működésre való átállás, vagyis az elektrifikáció szinte minden olyan iparágban költséghatékonyan végbe vihető, ahol a földgázt energiatermelésre használják, vagyis nem alap- vagy segédanyagként. Ezáltal mind a széndioxid kvóta, mind a földgáz-felhasználás, így pedig az árkockázat is jelentősen csökkenhet. A már említett zöld PPA megoldásoknak köszönhetően a vállalatok áttérhetnek a jóval kiszámíthatóbb árú elektromos áramra, a fosszilis energia-ellátás jelentette kockázat pedig szinte teljesen kiküszöbölhető.

Hasonló ez ahhoz, ahogy a benzinárak kilengései is egyre kevésbé éreztetik hatásukat ott, ahol e-mobilitási megoldásokra térnek át, és amit egyre több vállalati felhasználó is felismer – vonnak párhuzamot a Schneider Electric szakértői.

Ipar

PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése

Extrém tempó édességipari környezetben – Egyedi gépgyártás, nagy sebesség és megbízható működés, ezek egyszerre jelentkeznek a PEZ cukorkaadagolók összeszerelésére fejlesztett automatizált berendezéseknél.

E fejlesztést a 2025-ös év inspiráló projektjei közé választotta a Siemens. A Robot-Service Kft. ügyvezetőjével, Bódi Péterrel beszélgettünk a projekt kihívásairól, a fejlesztési folyamatról és a nagy ciklusszámú gyártás sajátosságairól.

– Milyen igény hívta életre a PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztését?

A megrendelő egy olyan célgépet szeretett volna, amely képes nagy darabszámban, stabil minőség mellett összeszerelni a PEZ adagolókat. Bár ezek a termékek első ránézésre egyszerűnek tűnnek, valójában több precíziós alkatrészből állnak, amelyek összeépítése komoly mérnöki feladat. A rugós mechanika, a műanyag ház elemei és a mozgó alkatrészek pontos illesztése mind olyan tényező, amely meghatározza a végeredmény minőségét. A cél tehát egy olyan automatizált rendszer létrehozása volt, amely nemcsak gyors, hanem konzisztens és hosszú távon is stabil működésre képes.

– Miben rejlik egy ilyen gép legnagyobb mérnöki kihívása?

A legnagyobb kihívás a sebesség és a precizitás összehangolása. A rugók gyártása például 2,5 másodperc alatt zajlik le, erre egy teljesen új berendezést fejlesztettünk ki. A műanyag alkatrészek kezelése külön odafigyelést igényel, hiszen ezek deformálódhatnak, a rugók beépítése pedig finom, jól szabályozott mozgásokat kíván. Egy ilyen rendszerben minden mozdulatnak pontosan ismételhetőnek kell lennie. Ha akár minimális eltérés is jelentkezik, az azonnal minőségi problémákhoz vezethet. Emellett az alkatrészek folyamatos adagolása és helyes orientálása is kritikus pont, hiszen a gép csak így tud megszakítás nélkül működni.

– Hogyan épül fel egy ilyen összeszerelő gép?

A gép több, egymásra épülő modulból áll, köralakban elrendezve. Az adagoló rendszerek biztosítják az alkatrészek folyamatos ellátását, majd különböző pozicionáló egységek gondoskodnak azok pontos helyzetbe állításáról. Ezt követik az összeszerelő állomások, ahol a különböző komponensek összeépítése történik. A folyamat végén ellenőrző rendszerek vizsgálják a kész terméket, és kiszűrik az esetleges hibákat. Az egész rendszer lényege a szinkronizált működés: minden állomásnak pontosan a megfelelő időben kell dolgoznia, hogy a teljes gyártási folyamat megszakítás nélkül haladhasson. A fejlesztés során az volt a cél, hogy rendkívül rövid ciklusidőt érjünk el. Bizonyos műveleteknél néhány másodperc alatt lezajlik egy teljes összeszerelési folyamat, ami már az ipari automatizálás felső kategóriájába tartozik. Ehhez nemcsak gyors alkatrészekre van szükség, hanem egy olyan rendszerre, amely minden pontján optimalizált.

– Hogyan zajlott a fejlesztési folyamat?

A projekt egy részletes egyeztetéssel indult, ahol pontosan meghatároztuk a gyártási igényeket, a darabszámokat és a minőségi elvárásokat. Ezt követte a koncepciótervezés, majd a részletes gépészeti és villamos tervezés. A kivitelezési szakaszban kiemelt szerepet kapott a tesztelés és a finomhangolás. Egy ilyen komplex gépnél a végső teljesítményt sokszor apró módosításokkal lehet elérni, ezért több iterációs körre is szükség volt. Egyre fontosabb szempont a rugalmasság. A megrendelők gyakran szeretnék, ha a rendszer később kisebb módosításokkal más termékváltozatok gyártására is alkalmassá válna. Ezért már a tervezés során figyelembe vesszük a bővíthetőséget, az átállási lehetőségeket és a moduláris felépítést. A megbízhatóság alapja a megfelelő tervezés és a karbantarthatóság. A rendszer képes folyamatosan monitorozni az egyes alkatrészek állapotát, és jelzi, ha beavatkozás szükséges. Emellett a megelőző karbantartás is kulcsszerepet játszik. Bár egy rendszer nem tehető „örökéletűvé”, a megfelelő karbantartási stratégiával jelentősen növelhető az élettartam és csökkenthető a váratlan leállások száma.

– Milyen szerepet játszik a vezérléstechnika a rendszerben?

A vezérlés biztosítja a teljes gép összehangolt működését. A PEZ-adagoló összeszerelő gép esetében a nagy ciklusszámú, precíz működés egyik kulcseleme a megbízható vezérléstechnika. A rendszer központi elemei korszerű Siemens PLC és vezérléstechnikai komponensek, amelyek biztosítják az egyes állomások szinkronizált működését és a megfelelő vezérlést. Egy nagy sebességű rendszer esetében különösen fontos, hogy minden esemény pontos időzítéssel történjen. A vezérlőrendszer feladata nemcsak az egyes mozgások irányítása, hanem a hibakezelés, az állapotfigyelés és az optimalizáció is. Egy jól felépített vezérlés képes jelentősen növelni a gép hatékonyságát és megbízhatóságát.

– Milyen tapasztalatokat hozott ez a projekt?

A legfontosabb tanulság az volt, hogy a nagy sebességű automatizálás csak akkor működik jól, ha minden részlet a helyén van. A rendszer végül képes lett stabil működésre még olyan tempó mellett is, ahol egy-egy művelet akár 2,5 másodpercen belül lezajlik, ami jól mutatja, hogy a megfelelő mérnöki megközelítéssel a legszigorúbb elvárások is teljesíthetők. A jövő az intelligensebb és rugalmasabb rendszerek felé mutat. Egyre nagyobb szerepet kap az adatgyűjtés, az elemzés és az automatizált döntéstámogatás. Azok a megoldások lesznek igazán versenyképesek, amelyek nemcsak gyorsak, hanem képesek alkalmazkodni a változó gyártási igényekhez is. A PEZ-adagoló összeszerelő gép fejlesztése jól példázza, hogy az egyedi gépgyártásban a sebesség, a precizitás és a megbízhatóság szorosan összefonódik. A projekt azt mutatja, hogy megfelelő mérnöki szemlélettel még extrém ciklusidő mellett is biztosítható a stabil, hatékony és hosszú távon fenntartható működés.

– Végül beszéljünk egy kicsit a Robot-Service Kft.-ről. Milyen háttérrel dolgoznak ezen a területen?

A Robot-Service Kft. egyedi gépgyártással és ipari automatizálással foglalkozó mérnöki vállalkozás, amely komplex rendszerek tervezését és kivitelezését végzi. A cég erőssége a rendszerszintű megoldás, nem egy-egy berendezésben, hanem teljes gyártási folyamatokban gondolkodunk. Tevékenységünk kiterjed a koncepcióalkotástól kezdve a tervezésen és kivitelezésen át egészen az üzembe helyezésig és a karbantartásig. Munkatársaim több iparágban is szereztek tapasztalatot, így képesek a különböző technológiák integrálására és az egyedi igényekhez igazított megoldások kialakítására. A Robot-Service Kft. számára a jövő egyértelműen az intelligens, adatvezérelt gyártási rendszerek irányába mutat, ahol az automatizálás már nemcsak a végrehajtásról, hanem a folyamatok optimalizálásáról is szól.

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.robot-service.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Kiváló eredményekkel rajtolt el az „Impact 2030”, a Schneider Electric új fenntarthatósági programja

A Schneider Electric 2026-tól egy új, 2030-ig tartó fenntarthatósági programot indított „Impact 2030” néven. Már az idei első negyedéves eredmények kiválóak, a vállalat 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el ügyfeleinél és saját működésében, és 2,8 millió embert segített a tiszta energiához való hozzáférésben. 

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új fenntarthatósági programja, az „Impact 2030” négy stratégiai pillérre – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek megerősítése – épül, amelyeket célzott programokba ültetnek át, és átlátható teljesítménymutatók formájában nyilvánosságra is hoznak. A program első negyedévében az Impact pontszám a 2030-ra tervezett 10-ből 3,40 állt, ami remek kiindulópont az idei, 4,20-es célkitűzés teljesítéséhez. Az év első három hónapjában elért pontszám több kulcsfontosságú program korai eredményeit tükrözi.

A Schneider Electric tovább mérsékelte a működéséből adódó szén-dioxid-kibocsátását: a Scope 1. és 2. kategóriába tartozó CO₂-kibocsátás 82,5 százalékkal csökkent 2017-hez képest. Az első negyedévben a vállalat energiamenedzsment-, automatizálási és digitális megoldásai révén a cég ügyfelei számára 47,5 millió MWh-nyi energiamegtakarítása, vagy elektrifikációja vált lehetővé. Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a Schneider Electric összesen 20 millió tonna CO₂-kibocsátásának elkerülését segítette ügyfeleinél és saját működésében.

A jelentős fenntarthatósági eredmények eléréséhez szükséges a termékek tervezésének és gyártásának újragondolása is. Az első negyedévben a Schneider Electric folytatta új, „Future-designed” keretrendszerének bevezetését: ennek eredményeként a főbb termékajánlatok 14 százalékánál már a tervezési fázisban is kiemelkedő eredmények mutatkoznak a körforgásos gazdaság és klímavédelem szempontjából.

A vállalat a teljes ellátási láncában felgyorsította a Zero Carbon Pathway kezdeményezés bevezetését, építve a beszállítóival való együttműködés során már régóta alkalmazott elvekre. Az első negyedévben megkezdődött több mint 1100 beszállító csatlakozása a programhoz, akik közül sokan már részt vettek olyan képzéseken, amelyek hasznos eszközöket, útmutatást és know-how-t nyújtottak számukra a dekarbonizációs erőfeszítéseik megvalósításához.

Az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is központi szerepet játszik a cég törekvéseiben. Az első negyedévben több mint 2,8 millió ember jutott hozzá tiszta forrásból származó villamos energiához a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. Emellett 113 000 ember részesült szakképzésben az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén, ezzel a 2009 óta kiképzettek összesített létszáma meghaladta az 1,2 milliót.

„Az „Impact 2030” keretrendszert biztosít ahhoz, hogy előmozdítsunk egy olyan átfogó, rendszerszintű átalakulást, amelybe mindenkit bevonunk. Bízunk benne, hogy negyedévről negyedévre egyre gyorsabban jönnek a jó eredmények, ahogyan a megfogalmazott céljainkat jól látható, következetes és mérhető fejlődéssé alakítjuk át”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Az „Impact 2030” program 2026. első negyedévi részletes eredményei itt érhetők el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

2025 inspiráló hazai ipari projektjei

Különleges bemutató a jövő mérnökei számára

Mit csinál egy magyar mérnöki csapat Egyiptomban, Costa Ricán vagy éppen a Pannon Egyetem műemléki falai között? Megoldja, amit mások nem tudnak. A Siemens Zrt. és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös rendezvényén mérnökhallgatók testközelből ismerhették meg azokat a hazai ipari projekteket, amelyek bebizonyítják: a magyar műszaki tudás nemcsak itthon, hanem a világ bármely pontján megállja a helyét.

Az első, de hagyományteremtő céllal megvalósult rendezvényen hét, szektorában kiemelkedő hazai cég mutatta meg, hogyan születnek világszínvonalú megoldások magyar mérnökök révén – Siemens technológiákra építve.

Ezek voltak 2025 inspiráló ipari projektjei

Cohors-koncepció: Lego-szerűen konfigurálható moduláris gyártósorok

A hazai ipari automatizálás egyik izgalmas újítását az Amplio Zrt. képviseletében Papp György vezérigazgató mutatta be, amely a gyártósor-tervezés logikáját gondolja újra.A Cohors-koncepció lényege, hogy a megrendelő egy online konfigurátor segítségével, modulokból — csavarozók, manipulátorok, adagolók — maga állíthatja össze a szükséges berendezést, amelyet a cég készre gyártva szállít. Az ipar 4.0 elvei szerint működő egységek akár két perc alatt átszerelhetők a helyszínen, így az a nagyszériás termelés mellett a kis darabszámú, egyedi igények kiszolgálására is tökéletesen alkalmas. A modularitás fenntarthatóságot is jelent: a gyártási ciklus végén az elemek átprogramozhatók vagy újrakonfigurálhatók, így a berendezés gyakorlatilag korlátlan élettartammal bír, folyamatosan alkalmazkodva a változó piaci igényekhez.

AI-vezérelt robotbolt nyitva éjjel-nappal

A kiskereskedelmi szektor két égető problémájára — a munkaerőhiányra és a magas üzemeltetési költségekre — adott merész választ a BBM Engineering Solutions Zrt. és a Logbord 2010 Kft. és a Cibus Hungaricus Alapítvány közös fejlesztése. A projektet Bővíz Botond, a BBM vezérigazgatója mutatta be a hallgatóknak. A megoldás egy konténerbe épített automatizált raktár, amelyben három ipari robot teljesíti a mobilalkalmazáson leadott vásárlói rendeléseket — 0–24 órában, emberi beavatkozás nélkül. A rendszer különlegessége, hogy AI-ra támaszkodva képes bármilyen terméket felismerni és kezelni, előzetes betanítás nélkül. A megoldás kistelepülések és ipari parkok ellátására egyaránt alkalmas, és a cég már sorozatgyártásban és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodik.

Magyar gyógyszertechnológia Costa Ricában: steril gyártósor egy globális orvostechnikai óriásnak

A hazai mérnökök nemzetközi versenyképességét bizonyítja a Cooptech Kft. tengerentúli beruházása, amelyet Csapó Tamás műszaki igazgató mutatott be. A történet egyben a bizalomépítés iskolapéldája: egy világvezető vállalat először egy kisebb feladattal bízta meg a Cooptech-et a magyarországi üzemében – egy vegyianyag-ellátó rendszer bővítésével. Majd a cég Costa Rica-i telephelyén építhették ki a cég orvostechnikai eszközeinek gyártásához szükséges komplett vegyianyag-ellátó rendszert. A technológiai kihívást a szigorú előírások és a robbanásveszélyes zónában való működés követelménye jelentette. Csapó Tamás a hallgatóknak is átadta a projekt legfontosabb tanulságát: a kisebb feladatokat is alázattal és precizitással kell elvégezni, hiszen éppen ezek teremtik meg az alapot a globális nagyprojektek elnyeréséhez.

Hulladékból üzemanyag: mérnöki bravúr a Pannon Egyetem laboratóriumában

A fenntartható jövő ígéret hazai fejlesztését, a „hulladékból üzemanyag” projektet a PGB Engineering Kft. képviseletében Papp Géza ügyvezető mutatta be. A Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Szénhidrogéntechnológiai Intézeti Tanszékén megvalósult beruházás léptéke önmagáért beszél. Öt technológiát (közte pl. termikuskatalikus, vízgőzös pirolízis, műanyagkrakkoló reaktor rendszert) hoztak létre a szénhidrogén alapú hulladékok, mint a műanyag, gumi vagy fáradt olaj, újragondolásához. Különlegességük, hogy ezek a rendszerek extrém hőmérsékleteken (akár 1000°C) és nyomásokon (akár 100 bar) üzemelnek, gyakran hidrogénnel, ami robbanásveszélyes gáz. Az innováció rávilágít arra, hogy a magyar mérnöki tudás képes a modern digitális megoldásokkal – OT-hálózat, kibervédelem – választ adni a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Erőművi retrofit: digitális átállás a hazai energiabiztonság szolgálatában

Az elöregedett rendszerek és az egyre nehézkesebb alkatrészellátás okozta kockázatokra nyújtott megoldást egy hazai erőmű nagyszabású irányítástechnikai korszerűsítése, amelyet Nagy Ferenc, a Profigram Zrt. fejlesztési igazgatója ismertetett. A projekt fókuszában az elavult irányítási rendszer teljes kiváltása állt egy modern vezérlőrendszerrel, amely a legújabb kiberbiztonsági elvárásoknak is megfelel. A kivitelezés során szoros leállási ütemtervhez kellett alkalmazkodni a hardveres csere és a komplex szoftveres migráció párhuzamos végrehajtása közben. Az innovatív retrofit nem csupán az üzemeltetési biztonságot és a rendelkezésre állást növelte meg jelentősen, hanem a modern diagnosztikai funkciók és az átláthatóbb kezelőfelület révén távon fenntarthatóvá és hatékonyabbá tette a hazai erőmű működését.

Robotizált PEZ-összeszerelés: hatékonyság és precizitás körasztalos elrendezésben

Az ipari automatizálás valós igényeire – a megbízhatóságra és a gyors megtérülésre – fókuszálva mutatta be a Robot-Service Kft. képviseletében Tóth Márton mérnök-értékesítő a cége inspiráló hazai projektjét. A fejlesztés célja egy automatizált összeszerelő gép létrehozása volt, amely képes a PEZ cukorka adagolók változatos elemeinek nagysebességű összeépítésére. A rendszer technikai alapját két robot adja, a folyamat optimalizálása érdekében pedig a tervezők körasztalos elrendezést és részfolyamatokra bontott, kontrollált lépéseket alkalmaztak az alacsony ciklusidő eléréséhez. Az innováció egyik legfontosabb eleme a rugókészítés integrálása: mivel egy rugó legyártása 6 másodpercet vesz igénybe, a gép három párhuzamos rugókészítő állomással biztosítja az alapanyag-ellátást a folyamatos működéshez. A műanyag komponenseket rezgő adagolók és manipulátorok juttatják a rendszerbe, így teremtve meg a modern, emberi beavatkozást minimalizáló gyártási környezetet.

Magyar víztechnológia Egyiptomban: tiszta víz a sivatag szívében

A hallgatók szavazatai alapján 2025 leginspirálóbb projektje a Hidrofilt Kft. egyiptomi fejlesztése lett. A nagykanizsai cég vízellátó és szennyvízkezelő rendszert épített ki egy ottani olajfinomító számára. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató elmondta, hogy a Nílusból nyert vizet óránként több mint 200 m³-es mennyiségben tisztítják, akár vegytiszta vizet előállítva. A szennyvízkezelés terén az ún. ZLD technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a biológiailag előtisztított szennyvizet elősűrítik, majd bepárlással és kristályosítással utókezelik, így nulla folyadékkibocsátással működik a rendszer. Évente mintegy 1,7 millió m³ vizet tisztítanak és forgatnak vissza, ami világszinten is ritkaságnak számít. A projektvezető a mérnökhallgatóknak is üzent: az olyan cégeknél, mint az övék, Magyarországon is lehet kiemelkedően jól keresni, ha valaki a szakmai munka minőségére helyezi a hangsúlyt.

Az előadások végén a hallgatóknak lehetőségük kapcsolatba lépni az előadókkal -iparági vezetőkkel, projektvezetőkkel -, és személyesen kérdéseket feltenni. A közönség szavazott a leginspirálóbb projektről, a szerencsés nyertesek pedig koncertbelépőkkel, okosórával távoztak.

A BME VIK stratégiájában kiemelt szerepe van a vállalatokkal történő együttműködésnek, az oktatott tananyag gyakorlati alkalmazásának bemutatásán keresztül is. A tervek szerint a VIK Ipari Intézetében a hallgatók az inspiráló ipari projektek demonstrációival is találkozhatnak majd – tette hozzá Kovács László, az Intézet vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss