Ipar

Itt a válasz a növekedő energiaárakra: három jövőálló eszköz

energia

A napelemek és a szélturbinák rendületlenül termelnek, akár a korábbi árakon.

A megújuló energiaforrások, illetve a digitális megoldásokkal elérhető energiamegtakarítás jelentik a legkézenfekvőbb megoldást a világpiacon tapasztalható áremelkedésre. Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy vajon a földgázt és az atomenergiát lehet-e, kell-e fenntartható energiahordozóként kezelni. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric magyar szakértői harmadikként azt javasolják a vállalati felhasználóknak, hogy egyre inkább térjenek át az elektromosságon alapuló energiaellátásra a fosszilis energiahordozók helyett.

Megújulók és energiahatékonyság

A napsütés és a szél még mindig ingyen van csakúgy, mint az el nem használt energia, így a vállalati szektor számára léteznek zöld alternatívák, bár nem mindenhol, nem egyformán és különböző időtávokon – hívja fel a figyelmet László Dávid a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpontjának (SB) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin a cég európai uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.

Az úgynevezett közvetlen termelői villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement, PPA) iránti kereslet több éve rendületlenül növekszik így akik előre terveztek azok alapvetően jól jártak, a szélturbinák és napelemek rendületlenül termelnek a korábban megállapodott árakon. Az új építésű európai szélfarmok és napelemparkok PPA áraira azonban ez már nem feltétlenül lesz igaz. A tőzsdei energia- és alapanyagárak, a kialakult geopolitikai helyzet ezekre is hatással vannak. Olyannyira, hogy tavaly év végére, néhány hónap leforgása alatt 8%-25% mértékű volt a drágulás, igazodva a piaci lehetőségekhez. Igaz, ezek hosszútávú, akár 10 évre rögzített szerződések, cserébe a jelenlegi piaci áraknál jelentősen alacsonyabb, fix áron érhetők el.

Egy másik megoldás, ha a fogyasztási helyre telepítenek napelemeket. Ezek közvetlenül csökkentik a vásárolt energia mennyiségét, sőt megfelelő energiatároló segítségével akár helyi elektromos hálózatba (ún. mikrogrid rendszerbe) illesztve rugalmasságot biztosítanak az ipari felhasználóknak. Ráadásul az energiamenedzsment eszközök és felügyeleti rendszerek önmagukban is jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Az energiamonitoring, a magasabb rendelkezésre állás, a hatékony és rugalmas energiafelhasználás mind-mind csökkentik az egységnyi termelésre jutó energia mennyiségét és ami ennél is fontosabb, a költségét – hívják fel a figyelmet a Schneider Electric szakértői.

Eközben a gázpiacokon a helyzet nagyon törékeny, a vállalati PPA-hoz hasonló megoldások elterjedésére még várni kell, bár a biogáz és a hidrogén várhatóan jelentős lendületet kapnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó „Irány az 55%” intézkedéscsomag részeként decemberben elfogadott új európai uniós szabályozástól, és még ennél is jelentősebb és gyorsabb lökést az energiafüggés felszámolását célzó REPowerEU tervezettől.

Lehet-e a földgáz vagy az atomenergia fenntartható energiahordozó?

A földgázról szakmai körökben egyre inkább az a vélekedés terjed, hogy az eddig tervezettnél több szerephez kellene jutnia a zöld átállásban, miközben a jelenlegi geopolitikai helyzet rávilágított, hogy az uniós szintű energiafüggőség épp a földgáz tekintetében a legkritikusabb. A párbeszéd korábban odáig jutott, hogy az Európai Bizottság egy új törvénymódosítással bizonyos gázerőmű beruházásokat fenntarthatónak címkézne, ugyanakkor a REPowerEU emellett a hangsúlyok eltolódására reagálva célozza a gázfelhasználás csökkentését. Ez válasz lehet azokra a kritikákra is amelyek a gáz használata ellen érvenek: a jelenlegi klímacélok kockáztatását, a valóban megújuló energiatermelésbe fektetett tőke eltérítését vagy a földgázszivárgás okozta jelentős károkat látják benne.

Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint az atomenergia és főképp a jelenleg is üzemelő atomerőművek megtartása nem csupán a jelenlegihez hasonló krízishelyzet ellenszere, hanem egyben kritériuma az EU sikeres dekarbonizációjának és a rövidtávú energiafüggőség gyors csökkentésének. Miközben erről is megoszlanak a vélemények, az atomerőművek kapcsán mindenképp figyelembe kell venni a keletkezett atomhulladék sorsát, és az atomerőművek építésének óriási tőkeköltségét is. Van olyan becslés, amely szerint a meglévő európai reaktorok fejlesztésére 2030-ig 50 milliárd, új reaktorok létesítésére pedig további 450 milliárd euróra lenne szükség 2050-ig.

A fentiek miatt a fenti javaslatcsomagok és tervezetek kulcseleme, hogy bár ezek a technológiák szükségesek lehetnek a rövid- és középtávú problémák megoldásában, csapdát is jelenthetnek egyben. A beruházás költsége ugyanis nagyon magas, hosszú távon térül meg, nem éri meg az élettartamuk előtt leállítani azokat. Vagyis ezeket az energiatermelési módokat valóban csak átmenetileg célszerű használni addig, amíg a diverzifikáció, a megújuló termelés, a tárolás, a hidrogén és egyéb technológiák úgymond felnőnek az előttünk álló feladatokhoz.

Elektrifikáció, gázfüggőség és energiahatékonyság

Bár a gyorsuló drágulást globális és regionális okok egyaránt fűtik, mégis fontos figyelembe venni, hogy a fosszilis energiától – és ezen belül is a gáztól – való függés komoly ár- és ellátási kockázatot jelent a vállalati felhasználóknak. Noha a jelenlegi tervek szerint az EU a gázt felveszi az átmeneti technológiákat részletező besorolásba (ún. taxonómia), és ezzel megkapja a fenntartható címkét, egy ilyen intézkedés nem fogja mérsékelni sem a gáz jelentette ár-, sem pedig a mennyiségi kockázatot, amit a világpiacnak, a szankcióknak, illetve az adott esetben politikai célokat is mérlegelő, monopolhelyzetben lévő beszállítóknak való kitettség okoz már jelenleg is.

Miközben a gázt rövid távon az EU-s energiamixből nagyon nehéz kiváltani, ugyanakkor az üzleti felhasználók tehetnek a közvetlen kockázat mérsékléséért – mutatnak rá a Schneider Electric szakértői. A villamosenergia alapú működésre való átállás, vagyis az elektrifikáció szinte minden olyan iparágban költséghatékonyan végbe vihető, ahol a földgázt energiatermelésre használják, vagyis nem alap- vagy segédanyagként. Ezáltal mind a széndioxid kvóta, mind a földgáz-felhasználás, így pedig az árkockázat is jelentősen csökkenhet. A már említett zöld PPA megoldásoknak köszönhetően a vállalatok áttérhetnek a jóval kiszámíthatóbb árú elektromos áramra, a fosszilis energia-ellátás jelentette kockázat pedig szinte teljesen kiküszöbölhető.

Hasonló ez ahhoz, ahogy a benzinárak kilengései is egyre kevésbé éreztetik hatásukat ott, ahol e-mobilitási megoldásokra térnek át, és amit egyre több vállalati felhasználó is felismer – vonnak párhuzamot a Schneider Electric szakértői.

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss