Ipar

Itt a válasz a növekedő energiaárakra: három jövőálló eszköz

energia

A napelemek és a szélturbinák rendületlenül termelnek, akár a korábbi árakon.

A megújuló energiaforrások, illetve a digitális megoldásokkal elérhető energiamegtakarítás jelentik a legkézenfekvőbb megoldást a világpiacon tapasztalható áremelkedésre. Egyre többen feszegetik azt a kérdést is, hogy vajon a földgázt és az atomenergiát lehet-e, kell-e fenntartható energiahordozóként kezelni. Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, a Schneider Electric magyar szakértői harmadikként azt javasolják a vállalati felhasználóknak, hogy egyre inkább térjenek át az elektromosságon alapuló energiaellátásra a fosszilis energiahordozók helyett.

Megújulók és energiahatékonyság

A napsütés és a szél még mindig ingyen van csakúgy, mint az el nem használt energia, így a vállalati szektor számára léteznek zöld alternatívák, bár nem mindenhol, nem egyformán és különböző időtávokon – hívja fel a figyelmet László Dávid a Schneider Electric budapesti energia- és fenntarthatósági szolgáltatóközpontjának (SB) szakértője, illetve Feldmájer Benjámin a cég európai uniós zöld fordulatért (EU Green Deal) felelős magyarországi programmenedzsere.

Az úgynevezett közvetlen termelői villamosenergia-vásárlási szerződések (Power Purchase Agreement, PPA) iránti kereslet több éve rendületlenül növekszik így akik előre terveztek azok alapvetően jól jártak, a szélturbinák és napelemek rendületlenül termelnek a korábban megállapodott árakon. Az új építésű európai szélfarmok és napelemparkok PPA áraira azonban ez már nem feltétlenül lesz igaz. A tőzsdei energia- és alapanyagárak, a kialakult geopolitikai helyzet ezekre is hatással vannak. Olyannyira, hogy tavaly év végére, néhány hónap leforgása alatt 8%-25% mértékű volt a drágulás, igazodva a piaci lehetőségekhez. Igaz, ezek hosszútávú, akár 10 évre rögzített szerződések, cserébe a jelenlegi piaci áraknál jelentősen alacsonyabb, fix áron érhetők el.

Egy másik megoldás, ha a fogyasztási helyre telepítenek napelemeket. Ezek közvetlenül csökkentik a vásárolt energia mennyiségét, sőt megfelelő energiatároló segítségével akár helyi elektromos hálózatba (ún. mikrogrid rendszerbe) illesztve rugalmasságot biztosítanak az ipari felhasználóknak. Ráadásul az energiamenedzsment eszközök és felügyeleti rendszerek önmagukban is jelentős költségmegtakarítást tesznek lehetővé. Az energiamonitoring, a magasabb rendelkezésre állás, a hatékony és rugalmas energiafelhasználás mind-mind csökkentik az egységnyi termelésre jutó energia mennyiségét és ami ennél is fontosabb, a költségét – hívják fel a figyelmet a Schneider Electric szakértői.

Eközben a gázpiacokon a helyzet nagyon törékeny, a vállalati PPA-hoz hasonló megoldások elterjedésére még várni kell, bár a biogáz és a hidrogén várhatóan jelentős lendületet kapnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentését célzó „Irány az 55%” intézkedéscsomag részeként decemberben elfogadott új európai uniós szabályozástól, és még ennél is jelentősebb és gyorsabb lökést az energiafüggés felszámolását célzó REPowerEU tervezettől.

Lehet-e a földgáz vagy az atomenergia fenntartható energiahordozó?

A földgázról szakmai körökben egyre inkább az a vélekedés terjed, hogy az eddig tervezettnél több szerephez kellene jutnia a zöld átállásban, miközben a jelenlegi geopolitikai helyzet rávilágított, hogy az uniós szintű energiafüggőség épp a földgáz tekintetében a legkritikusabb. A párbeszéd korábban odáig jutott, hogy az Európai Bizottság egy új törvénymódosítással bizonyos gázerőmű beruházásokat fenntarthatónak címkézne, ugyanakkor a REPowerEU emellett a hangsúlyok eltolódására reagálva célozza a gázfelhasználás csökkentését. Ez válasz lehet azokra a kritikákra is amelyek a gáz használata ellen érvenek: a jelenlegi klímacélok kockáztatását, a valóban megújuló energiatermelésbe fektetett tőke eltérítését vagy a földgázszivárgás okozta jelentős károkat látják benne.

Erősödnek azok a hangok is, amelyek szerint az atomenergia és főképp a jelenleg is üzemelő atomerőművek megtartása nem csupán a jelenlegihez hasonló krízishelyzet ellenszere, hanem egyben kritériuma az EU sikeres dekarbonizációjának és a rövidtávú energiafüggőség gyors csökkentésének. Miközben erről is megoszlanak a vélemények, az atomerőművek kapcsán mindenképp figyelembe kell venni a keletkezett atomhulladék sorsát, és az atomerőművek építésének óriási tőkeköltségét is. Van olyan becslés, amely szerint a meglévő európai reaktorok fejlesztésére 2030-ig 50 milliárd, új reaktorok létesítésére pedig további 450 milliárd euróra lenne szükség 2050-ig.

A fentiek miatt a fenti javaslatcsomagok és tervezetek kulcseleme, hogy bár ezek a technológiák szükségesek lehetnek a rövid- és középtávú problémák megoldásában, csapdát is jelenthetnek egyben. A beruházás költsége ugyanis nagyon magas, hosszú távon térül meg, nem éri meg az élettartamuk előtt leállítani azokat. Vagyis ezeket az energiatermelési módokat valóban csak átmenetileg célszerű használni addig, amíg a diverzifikáció, a megújuló termelés, a tárolás, a hidrogén és egyéb technológiák úgymond felnőnek az előttünk álló feladatokhoz.

Elektrifikáció, gázfüggőség és energiahatékonyság

Bár a gyorsuló drágulást globális és regionális okok egyaránt fűtik, mégis fontos figyelembe venni, hogy a fosszilis energiától – és ezen belül is a gáztól – való függés komoly ár- és ellátási kockázatot jelent a vállalati felhasználóknak. Noha a jelenlegi tervek szerint az EU a gázt felveszi az átmeneti technológiákat részletező besorolásba (ún. taxonómia), és ezzel megkapja a fenntartható címkét, egy ilyen intézkedés nem fogja mérsékelni sem a gáz jelentette ár-, sem pedig a mennyiségi kockázatot, amit a világpiacnak, a szankcióknak, illetve az adott esetben politikai célokat is mérlegelő, monopolhelyzetben lévő beszállítóknak való kitettség okoz már jelenleg is.

Miközben a gázt rövid távon az EU-s energiamixből nagyon nehéz kiváltani, ugyanakkor az üzleti felhasználók tehetnek a közvetlen kockázat mérsékléséért – mutatnak rá a Schneider Electric szakértői. A villamosenergia alapú működésre való átállás, vagyis az elektrifikáció szinte minden olyan iparágban költséghatékonyan végbe vihető, ahol a földgázt energiatermelésre használják, vagyis nem alap- vagy segédanyagként. Ezáltal mind a széndioxid kvóta, mind a földgáz-felhasználás, így pedig az árkockázat is jelentősen csökkenhet. A már említett zöld PPA megoldásoknak köszönhetően a vállalatok áttérhetnek a jóval kiszámíthatóbb árú elektromos áramra, a fosszilis energia-ellátás jelentette kockázat pedig szinte teljesen kiküszöbölhető.

Hasonló ez ahhoz, ahogy a benzinárak kilengései is egyre kevésbé éreztetik hatásukat ott, ahol e-mobilitási megoldásokra térnek át, és amit egyre több vállalati felhasználó is felismer – vonnak párhuzamot a Schneider Electric szakértői.

Ipar

Európa egyik legmodernebb betoncserépgyárát épít fel Hejőpapin a Wienerberger

Wienerberger

Az Európában elérhető legmodernebb technológiával működő, nagyméretű betoncserepeket és azok kiegészítőit gyártó üzemet épít a Wienerberger.

Hejőpapin egy 7300 m2 alapterületű csarnok, ipar 4.0 megoldásokat alkalmazó gyártástechnológia, betonkeverő berendezés és egy hektáros, kültéri digitális raktár is létesül. A 12 milliárd forintból megvalósuló beruházással a vállalat egy teljesen új termékszegmensbe lép be, így a fejlesztés egyaránt fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából. A döntően exportra gyártó, CO2-semlegesen működő üzem 2025-ben kezdi meg működését évi 3 millió négyzetméteres kapacitással, amivel több mint 300 futballpályányi felület lehetne lefedni.

Teljesen új piaci szegmensbe lép legújabb fejlesztésével a Wienerberger Magyarország. A Hejőpapin épülő létesítmény a vállalat első, beton tetőcserepeket gyártó üzeme lesz Magyarországon. A 7300 négyzetméteres csarnokban működő két gyártósoron nagyméretű betoncserepek, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítők – például kúpcserép, szegély- és szellőzőcserép – készülnek több szín- és termékvariációban.

A cserepek gyártása a beton bekeverésétől kezdve a formázáson és szárításon át a targoncákra kerülésig teljesen automatizált lesz. A kész darabokat gépek formázzák, robotok mozgatják, csomagolják és készítik elő a szállításra. Mindössze a kiegészítő termékek néhány típusa esetében végeznek majd egyes folyamatokat továbbra is manuálisan, mert ezek nem automatizálhatók teljesen. A munkatársak a jövőben folyamatosan felügyelik majd a gépeket és berendezéseket, biztosítják a gyártási folyamat zavartalanságát.

Ipar 4.0 és még magasabb minőségi színvonal

Az elkészülő üzem megfelel majd az ipar 4.0 követelményeinek az automatizált adatgyűjtés, adattovábbítás és kiértékelés tekintetében. A termelés a teljes gyárban nyomon követhető lesz online: a gyártási sebesség, az energiafogyasztás és az esetleges hibák. Részben ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a Wienerberger egyébként is magas minőségi elvárásai a jövőben még magasabb szintet érjenek el. Emellett itt is kiépül a vállalat békéscsabai üzemében kifejlesztett és sikeresen működő digitális kültéri raktározási rendszer, mely forradalmasítja a vállalat raktárkezelési folyamatait, nagyban elősegíti a készletek nyomon követhetőségét és kontrollját, illetve gyorsítja az összekészítési folyamatokat.

A betonkeverő berendezés bizonyos időközönként automatikusan megtisztítja önmagát. Az így keletkező mosóvizet szűrés után ismét felhasználják a gyártási folyamatban, így a betonkeverési folyamatból nem kerül ki szennyvíz, ami hozzájárul a környezeti szempontból fenntartható működéshez. A megvalósuló gyártási folyamat teljes mértékben CO2-semleges lesz. Az épület és az érlelőkamrák fűtése földgáz helyett hőszivattyúval történik majd.

„A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk az innovációra és fontosnak tartjuk, hogy azon vásárlóink igényeire is tudjunk megoldásokat kínálni, akik inkább a betontermékekben hisznek. A Wienerberger továbbra is hosszú távra tervez Magyarországon, ezért folyamatosan modernizáljuk gyárainkat, folyamatainkat és új kapacitásokat hozunk létre. A most bejelentett Hejőpapi betoncserépgyár segítségével tejesen új piaci szegmensbe lépünk, miközben hozzájárulunk a magyar exportteljesítmény további növekedéséhez is”

– mondta Tarsoly József, a Wienerberger Magyarországért felelős ügyvezető igazgatója.

A Wienerberger magyarországi leányvállalata már jelenleg is több európai ország régiós gyártóközpontjaként működik. A Békéscsabán gyártott kerámia tetőelemek 70 százaléka, míg a kőszegi áthidalók több mint háromnegyede exportra készül. A hazánkat ellátóközpontként pozicionáló stratégiába jól illeszkedik a Hejőpapin létesülő üzem, melynek elhelyezkedése ideális a környező piacok szempontjából. A környéken található kavics és homokbányákból pedig olyan kiváló alapanyag szerezhető be, ami hosszútávon lehetővé teszi prémium minőségű termékek gyártását. A gyár 2024 áprilisi alapkőletétel után a tervek szerint 2025 második felében kezdi majd meg a termelést.

„A Wienerbergernél mindig is arra törekedtünk, hogy javítsuk az emberek életminőségét és új mércét állítsunk fel az építőiparban, így az iparág éllovasaként teljes mértékben ki szeretnénk használni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A 12 milliárd forintos beruházás, amely Magyarország egyik legjelentősebb iparági beruházása, folytatja ezt a hagyományt. Ezzel a CO2-semlegesen működő üzemünk Európa egyik legmodernebb betoncserép- és a hozzájuk tartozó kiegészítők gyárává válik, és fontos mérföldkő a vállalat és a régió ipari fejlődése szempontjából is. Erős innovációs képességünknek köszönhetően már számos, az új Hejőpapi üzemhez hasonló ipar 4.0. megoldást terveztünk, melyek lehetővé teszik fenntartható épületek építését, és előnyösek ügyfeleink, munkavállalóink, részvényeseink, valamint az utánunk következő generációk számára”

– mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG igazgatótanácsának elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

PwC Debrecen Business Forum 2024

A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.

Párbeszéddel Debrecen jövőjéért

„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.

„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”

– emelte ki a cégvezető.

Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:

„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”

Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány

A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.

Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.

Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”

A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.

„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”

– zárta beszédét a polgármester.

Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért

A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.

A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.

Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek

A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.

„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.

Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Hogyan és milyen cégeknek segíthet az RPA folyamatautomatizálás?

RPA folyamatautomatizálás
Képek forrása: Freepik.com

Egy szervezet teljesítményét nagy mértékben befolyásolják a mindennapok során alkalmazott folyamatok. Amennyiben ezek nincsenek megfelelően kialakítva, számos problémát idézhetnek elő, például nem egyértelmű feladat-, felelősség- és hatásköröket, túlzott adminisztrációs terheket, rossz kommunikációt, az együttműködés hiányát a szervezeti egységek között, szervezetlen döntési mechanizmusokat stb. Mindezek pedig az eredményezik, hogy lelassulnak a folyamatok és a vállalat nem lesz elég hatékony. A céges sikerek eléréséhez ezért elengedhetetlen a folyamatok optimalizálása és automatizálása. Cikkünkben most megnézzük, hogy az RPA folyamatautomatizálás hogyan segítheti a szervezetek életét, mely cégek számára lehet hasznos, és milyen folyamatoknál érdemes alkalmazni.

Mi az az RPA és milyen cégek esetében lehet hasznos a folyamatautomatizálás?

Az RPA (Robotic Process Automation) egy robotizált folyamatautomatizálás, mely lehetővé teszi az olyan hétköznapi és ismétlődő feladatok és folyamatok automatizmusát, amelyek rendkívül sok időt és energiát emésztenek fel. Ezáltal a cégek rengeteg adminisztrációt és munkaórát spórolhatnak meg és növekedhet a szervezet hatékonysága.

Akár a folyamatok optimalizálásáról, akár automatizálásról van szó, a cél, hogy a szervezet minél produktívabb lehessen, fontos azonban kerülni az öncélú folyamat átalakításokat. Első körben a folyamatok megfelelő szervezésére és a határkörök tisztázására van szükség, és csak az optimalizálást követheti az automatizmus. Emellett definiált szervezeti célok kialakítása is szükséges.

Az automatizálást azon cégek esetében érdemes fontolóra venni, ahol:

  • meghatározásra került az adminisztratív teendők szükséges szintje, de ezek még mindig túl sok időt és energiát visznek el
  • egyes kötelező teendők túl sok kapacitást és fókuszt igényelnek
  • a feladatokat munkaerőhiány miatt nem lehet megfelelően elvégezni

Milyen folyamatok automatizálhatók?

Lássuk most, hogy milyen folyamatjellemzők esetén célszerű az automatizálás!

  • sok manuálisan végzendő és ismétlődő feladat esetén
  • amennyiben nagy mennyiségű adat feldolgozására, kezelésére van szükség
  • ha bizonyos folyamatok egyértelmű szabályok szerint történnek
  • standardizált, beolvasható bemenetek esetén (pl. excel, word, e-mail, ppt, xml, beolvasható pdf stb.)
  • ha automatizálással legalább 2-3 FTE munkamennyiség takarítható meg
  • kis eltéréssel vagy alternatív útvonallal rendelkező folyamatoknál
  • megfelelő érettségű, stabil, a közeljövőben nem változó folyamatok, rendszerek esetén

Hogyan történik az RPA folyamatfejlesztés?

A folyamatautomatizálással csak megfelelő előkészítés és optimalizált folyamatok esetén érhetők el sikerek. Meg kell határozni a fókuszokat és a potenciálisan érintett területeket, amelyet egy automatizálhatósági alkalmassági vizsgálat követ. Majd a fókuszfolyamatok gyorselemzésére és megtérülés számításra van szükség.

A következő lépésben a folyamatok optimalizálása a cél, valamint egy részletes folyamattérkép készül. Ezután jön a dizájn és a fejlesztés, majd a tesztelés. Ha ezek lezajlanak, jöhet a használatba vétel, valamint az oktatás. A folyamat végül visszaméréssel zárul.

Milyen eredmények várhatók az RPA folyamatautomatizálástól?

Ezzel a megoldással már az első évben megtérülés könyvelhető el abban az esetben, ha megfelelően történt az előkészítés és a folyamatdefiníció. Az RPA megoldások hatékonysága jól mérhető számokban, hiszen egy cégnek akár havi 60-120 óra adminisztratív munkát is felszabadíthatnak, így a munkatársak a monoton és sokszor unalmas feladatok helyett az értékteremtésre összpontosíthatnak. Ez növeli a motivációt, az elégedettséget és csökkenti a fluktuációt. Emellett mérhetően javítható az ügyfélelégedettség.

Szeretné Ön is automatizálni cége folyamatait? Válassza a Proman Consultingot!

A Proman Consulting szakértői díjmentes konzultációval segítenek eldönteni, hogy cégének mely folyamatlépései alkalmasak automatizálásra üzleti megtérülés mellett, illetve igény esetén képesek az optimalizációt, fejlesztést és bevezetést is megvalósítani a kezdeti megtérülés elemzést követően. Válassza az RPA folyamatautomatizálást és növelje szervezete hatékonyságát és teljesítményét!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss