Connect with us
Hirdetés

Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

technológia

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

 „Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Tippek

Egyre nagyobb szerep jut a kerti munkában is a mesterséges intelligenciának

A gyepápolás egyre okosabb és könnyebb lesz. A Husqvarna új generációs, határolóvezeték nélküli robotfűnyírói AI-alapú képfeldolgozással az eddigi legmagasabb teljesítményt nyújtják a kis és közepes méretű kertekben.

 A Husqvarna legújabb, képfeldolgozási technológiával felszerelt készülékei több mint 30 évnyi robotfűnyírási szakértelmet ötvöznek. A 2026 tavaszán megjelenő, Európában gyártott modellek az új kamerának és az intuitív működésnek köszönhetően észlelik a körülöttük lévő objektumokat, így még könnyebbé téve az otthoni gyepápolást.

„A robotfűnyírás piacvezetőjeként díjnyertes technológiánkat olyan újgenerációs modellek fejlesztésénél használtuk fel, amik az eddiginél is több felhasználóhoz juttathatják el a Husqvarna minőséget és innovációinkat. Robotfűnyíróink számát így idén 24-re bővítjük. Ezek között megtalálhatók a magánszemélyeknek, illetve a szakembereknek tervezett gépek is”

– mondja Volonics Zoltán, a Husqvarna értékesítési vezetője.

Az AI már a kerti munkákban is a segítségünkre van

A beépített kameráknak és az AI technológiának köszönhetően valós időben ismerik fel a gépek az akadályokat, amiket el is kerülnek. Akár egy kerti szerszám, vagy egy játék esetén a robotfűnyíró lelassul és új útvonalat választ. Így a fűnyíró hatékonyan navigál, és teljes lefedettséget biztosít még olyan területeken is, ahol gyenge a műholdas jel, mint például a fák alatt vagy épületek közelében.

A telepítés határolóvezeték nélkül elvégezhető, a korrekciós adatok pedig a Husqvarna Cloudon keresztül kerülnek továbbításra, így csak stabil Wi-Fi kapcsolatra van szükség a teljes gyep területén. A készülékek a Husqvarna Automower® Connect alkalmazáson keresztül elérhetők, akár távolról is, és a jövőben a Smart Home kompatibilitásnak köszönhetően a hangsegédlet is elérhető lesz.

A fűnyíró applikáción keresztül vezérelhető

Az Automower® Connect alkalmazás több mindenben is segíti a felhasználókat: megtervezhető a fűnyírás ütemezése, ellenőrizhető a fűnyíró állapota, az Automower® Zone Control segítségével pedig vezérelhetők az egyes területek. Utóbbival a fűnyírás mintái, valamint a tiltott zónák is beállíthatók, például virágágyások és játszóterek esetében.

Kompakt dizájn és innováció

A modellek kompakt felépítésének és csendes működésének köszönhetően ideálisak városi környezetben, és bármilyen időjárás esetén használhatók.

Az új Automower® 308V maximum 800 m²-es területen használható, az Automower® 312V pedig maximum 1.200 m²-es területekre lett tervezve. Akár 40%-os emelkedőkön is alkalmazhatók, és a vágási felület csíkos, négyzetrácsos vagy háromszögmintás kivitelben is választható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Támogatás vagy túlsegítés?

Az egyetemi felvételi sok családban nemcsak a diák, hanem a szülők számára is stresszes időszak.

Tavaly a magyar felsőoktatásba jelentkező 130 ezer fiatal közel 75%-át (közel 96 ezer főt) vették fel valamilyen felsőoktatási intézménybe. Idén is nagyságrendileg hasonló számú diáknak és családjának kell február 15-ig meghoznia a döntést, hova adja be a jelentkezést.

Mi a sikeres felvételi kulcsa, és milyen szerepe lehet ebben a szülőknek? Miben tudnak segíteni a teljes folyamatban, és most, a felvételi beadását megelőző utolsó két hétben?

Az egyetemi felvételiről sokan azt mondják, hogy átmenet a gyerekkorból a felnőttkorba. Sok esetben nem is a választás eredménye a meghatározó, hanem maga a folyamat: milyen háttérrel teszi meg ezt a diák – önállóan, szülői segítséggel, vagy a szülő teljes irányításával. Összegyűjtöttük, hogyan tudja a szülő a folyamatot okosan támogatni, és milyen beavatkozás lehet már káros hatással a fiatalra, vagy a szülő-gyerek kapcsolatra.

Mindenképpen jól jön a szülői segítség:

  • A fiataloknak sok esetben nincs meg még a kellő tapasztalata és rutinja az adminisztrációs feladatok intézésében, a határidők kezelésében, az információk beszerzésében és rendszerezésében.
  • A tanulmányok finanszírozása az egész családot érinti, így ennek lehetőségeit együtt kell átgondolni. Államilag támogatott vagy önköltséges képzés legyen, vállalható-e a tanulás melletti munkavégzés, és opció-e a diákhitel.
  • Felvételi felkészülés támogatása akár különórákkal, akár egyetemek felkészítő kurzusaival, online tananyagokkal.
  • Fontos az érzelmi biztonság tudatosítása. A szülői szeretet nem attól függ, hogy sikerül-e a felvételi vagy sem.
  • Megfelelő önkép és önbizalom kialakítása – a gyerek már meglévő erősségeit tudatosítani és fejleszteni kell, és sokat beszélgetni arról, hogy ehhez milyen hivatás, életpálya illeszkedik.

Egy-egy jól megfogalmazott szülői kérdés sokkal előremutatóbb, mint egy kijelentés vagy szülői utasítás.

Mit kerüljön el mindenképp a szülő?

  • Saját, meg nem valósult álmainak, pályaválasztásának rákényszerítése a gyerekre.
  • Átvenni a gyerektől az irányítást, és nem támogatást nyújtani, hanem elvégezni helyette a felvételi folyamatot.
  • Folyamatos emlékeztetés, nyomás a döntés súlyával kapcsolatban, amikor annak visszavonhatatlanságáról, végérvényességéről próbálják meggyőzni a fiatalt.
  • A gyerekhez közelálló személyek, tanárok és barátok pályaválasztási javaslatainak indoklás nélküli megkérdőjelezése, támadása.

A szülői támogatás a felvételi előtti hetekben még fontosabbá válik, különösen akkor, ha még mindig nem döntötte el a fiatal, hol szeretne továbbtanulni. Ilyenkor érdemes a pályát választó diákot olyan intézmény felé terelni, ahol a jövőben biztosan hasznosítható tudást kap.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint az IT ismeretek és a mesterséges intelligencia olyan alapok, amelyekre később minden fiatal építhet, bármilyen szakmát is választ. Nem feltétlenül kell a jövőben informatikusként dolgoznia, hiszen csak az e-kereskedelem, a digitális marketing és a digitális transzformáció területén 25–35%-kal nőhet az álláshelyek száma a következő öt évben. Dr. Dietz Ferenc szerint fontos, hogy a gyerek ne csak a döntés nyomasztó oldalát érzékelje, hanem inkább mérföldkőként tekintsen rá. Most irányt választ, de ez még nem azt jelenti, hogy az egész életére szól.  Elég csak arra gondolni, hogy mai pályakezdők életük során várhatóan 3–7 alkalommal váltanak a jövőben karriert, és becslések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-át ma még fel sem találták.

A szülő a felvételi után sem engedje el teljesen a gyerek kezét. Sok fiatal számára csak az egyetemen derül ki, hogy nem ezt várta, nem ez az ő útja. Az egyetemet váltók 30-40%-a már az első évben elhagyja a képzést, és választ másik szakot vagy akár oktatási intézményt – ebben is jól jön a szülői háttér és támogatás. Tanulni pedig sohasem késő, sőt egyre inkább szükség is van rá. Tavaly a felsőoktatásba jelentkezők negyede volt 30 év feletti, azaz munka mellett ült be az előadótermekbe.

A felvételi tehát fontos döntés, de nem végérvényes. A szülők úgy segíthetnek legjobban, ha biztonságot és jövőképet is mutatnak a gyerekeiknek. A sikeres felvételi kulcsa pedig nem a túlsegítés, hanem az okos, tudatos támogatás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A tél csendes kihívása: hogyan javítható a levegőminőség?

A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.

A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.

A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást.

A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.

A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék. Ezek már alacsony koncentrációban is légúti irritációt, köhögést, tüsszögést, szem- és torokfájást okozhatnak, és hozzájárulhatnak az allergiás tünetek vagy az asztma súlyosbodásához.

A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik, amely valós idejű képet ad az adott település aktuális légszennyezettség szintjéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.

Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője? 

A Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő légtisztító berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95%-át, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.

A Dyson kínálatában többféle légtisztító közül is választhatunk, így télen sem kell kompromisszumot kötnünk. A hűtő-fűtő funkcióval ellátott termékek nem csupán a beltéri levegő minőségének javítását teszik lehetővé, az Air Multiplier technológia egyenletes levegőáramoltatással fűti télen az egész helyiséget, nyáron pedig kellemesen hűsíti azt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss