Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

„Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

– mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Kapcsolódó cikkek:civilizáció gondolkodásmód jövő ökoszisztéma technológia

Következő hírünk

Ezek lesznek az idei Black Friday legnépszerűbb termékei

Előző hírünk

Ez lehet az ugródeszka webáruházaknak a külföldi terjeszkedéshez

Tovább

Hirdetés

Tippek

Imádják a Netflixesek az olcsóbb, reklámalapú előfizetést

A Netflix legújabb jelentése szerint a felhasználók körében egyre népszerűbbek az olcsóbb, reklámalapú előfizetési csomag – írja a marketinglife.hu

A streaming szolgáltató 2024-es második negyedévi adatai azt mutatják, hogy a felhasználók jelentős része szívesen választja a kedvezőbb árú lehetőséget.

A reklámalapú előfizetés növekvő népszerűsége a Netflix-en

A Netflix 2024-es második negyedévi jelentése szerint az olcsóbb, reklámalapú előfizetés iránti kereslet jelentősen megnőtt. Az előfizetők számának növekedése és a felhasználói elégedettség egyaránt azt mutatja, hogy a nézők egyre inkább elfogadják a reklámokat a kedvezőbb ár érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az új előfizetők jelentős része a reklámalapú csomagot választja, ami hozzájárul a Netflix bevételeinek diverzifikálásához és növeléséhez.

A Netflix adatai alapján egyértelmű, hogy a felhasználók árérzékenysége jelentős szerepet játszik az előfizetési döntéseikben. Az olcsóbb, reklámokkal támogatott csomag lehetővé teszik a nézők számára, hogy hozzáférjenek a Netflix tartalmaihoz anélkül, hogy teljes árat kellene fizetniük. Ez különösen vonzó lehet a fiatalabb, alacsonyabb jövedelmű rétegek számára, akik számára a szórakozásra fordítható költségvetés korlátozott.

Reklámok és felhasználói élmény

Bár a reklámok jelenléte néhány felhasználó számára zavaró lehet, a Netflix igyekszik minimálisra csökkenteni a megszakításokat és releváns hirdetéseket kínálni. A jelentés szerint a reklámok beépítése a tartalomba gondosan megtervezett, hogy a lehető legkevésbé zavarja a nézői élményt. A Netflix célja, hogy egyensúlyt teremtsen a reklámok és a tartalomfogyasztás között, így növelve az előfizetők elégedettségét.

A reklámalapú előfizetési modell bevezetése pozitív pénzügyi hatással volt a Netflixre. A jelentés rámutat, hogy a reklámbevételek jelentősen hozzájárultak a cég bevételeinek növekedéséhez. Az olcsóbb előfizetés vonzereje új felhasználókat vonzott, miközben a meglévő előfizetők egy része is áttért erre a modellre, ezzel stabilizálva a cég bevételi forrásait.

A Netflix további bővítéseket és fejlesztéseket tervez a reklámalapú előfizetések terén. A cég célja, hogy folyamatosan javítsa a felhasználói élményt és növelje a reklámbevételeket. A jövőben várhatóan újabb reklámformátumok és innovatív megoldások jelennek meg a platformon, amelyek még inkább vonzóvá teszik a reklámalapú csomagokat a felhasználók számára.

A streaming platform 2024-es második negyedévi jelentése szerint az olcsóbb, reklámalapú előfizetés egyre népszerűbb a felhasználók körében. Az árérzékeny nézők számára ezek a csomagok kedvező alternatívát kínálnak, míg a cég számára stabil és növekvő bevételi forrást biztosítanak. A Netflix további fejlesztésekkel és újításokkal igyekszik fenntartani és növelni ezen előfizetések vonzerejét, így biztosítva a hosszú távú sikert.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Így kárpótolhat a kellemetlen órákért az utasbiztosításunk

Élelmiszer, ruha, asszisztencia behajtáshoz – a Grantis megvizsgálta, miben segítenek az utasbiztosítások repülő járatkésés és lemondás esetén.

A mostanában gyakori járatkésések miatt előfordulhat, hogy órákig bent rekedünk a váróban. Az utasbiztosítás ilyenkor számla ellenében fedezheti az alapvető szükségletek ellátását, mint például az élelem és a tisztálkodási szerek beszerzését, amennyiben indokolt, a ruhanemű vásárlás és a taxi költségeit is.

Több biztosítónál a járatkésés alatt felmerülő egészségügyi problémák esetében is számíthatunk segítségre, például ha valaki rosszul lesz a hosszú várakozás közepette, és sürgős orvosi ellátásra vagy gyógyszerekre van szüksége.

Az utasbiztosításon most nem érdemes spórolni

„Nem minden alap utasbiztosítás tartalmaz a járatkésésre szolgáltatást, ezért célszerű idén nagyobb csomagot választani, mint általában. Ha repülővel utazunk, érdemes kifejezetten olyan utasbiztosítást kötni, amely a légi járatokkal kapcsolatban felmerülő problémák esetén is térít”

– hívta fel a figyelmet Kovácsik Tamás, a Grantis vezető tanácsadója.

A biztosítók kártérítése járatkésés esetén

Az utasbiztosítások jellemzően 4-6 órás járatkésések esetén térítenek. A kártérítési limitek eltérőek lehetnek, általában 20 és 100 ezer forint körül alakulnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Aki importált autót vesz Magyarországon, nagyobb valószínűséggel kap hamis futásteljesítményű járművet

Magyarországon a használt autók jelentős részének manipulálták a kilométeróra-állását, vagyis a jármű kevesebbet ér, mint amennyit kérnek érte.

Még nagyobb azonban az esélye, hogy a futásteljesítményt módosították, ha külföldről hozzuk be az autót. A határokon átnyúló tranzakciókat nehéz nyomon követni, ezért a csalók kihasználják ezt a helyzetet és elkerülik, hogy elkapják.

A carVertical autóipari adatszolgáltató cég a közelmúltban 15 európai országban végzett kutatást, melyből kiderül, hogy a Magyarországra importált autók kilométeróra-állását nagyobb eséllyel manipulálták, mint a helyben vásárolt járművekét.

A túlzott bizalom futásteljesítmény-csaláshoz vezethet

A magyar utakon közlekedő és a carVertical által ellenőrzött autók 7.4%-ának módosították a futásteljesítményét. Bár hazánkban még nem olyan rossz a helyzet, mint néhány kelet-európai országban, például Lettországban, ahol a manipulált járművek aránya meghaladja a 15%-ot, a csalás kockázata továbbra is magas.

Magyarországon az importált autók 8,1%-ának hamis a kilométeróra-állása, ami meghaladja a határainkon belül eladott hamis futásteljesítményű autók arányát (6,5%).

Sokan megbízhatóbbnak tartják a bizonyos országokból, mint például Németországból importált autókat, ezért a vevők ilyenkor kevésbé elővigyázatosak, és megbíznak a használt járművek eladóiban.

„Nagyon nehéz nemzetközi szinten ellenőrizni a használt autók minőségét, mivel az egyes országokban eltérő jogszabályok vonatkoznak a kilométeróra-csalásra. Tekintve, hogy az országok közötti információáramlás az autókról nem kielégítő, exportálás után a járművek tiszta lappal indulhatnak, és jellemzően ilyenkor állítják át a futásteljesítményüket. Ezzel növekszik annak a kockázata, hogy a helyben vásárolt autókhoz képest nagyobb valószínűséggel kapjuk meg az autót manipulált kilométeróra-állással”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyarok előnyben részesítik a külföldről érkező használt autókat

A kutatás szerint a helyben vásárolt és külföldről behozott autók aránya eltérő. A carVertical által Magyarországon ellenőrzött gépjárművek 44,6%-a a teljes idejét az országban töltötte, míg 55,4%-a külföldről importált.

A legtöbb vizsgált országban, így Litvániában, Lengyelországban, Romániában vagy Szerbiában a külföldről behozott autók aránya 70-90% között mozog, ami azt jelenti, hogy Magyarországon alacsonyabb a használtautó-import. Ez azonban nem vezet az autókkal kapcsolatos csalások számának csökkenéséhez.

Egy meghamisított kilométer-számlálójú jármű pénzügyi katasztrófát jelenthet

A hamis futásteljesítményű autó beszerzése sok gondot okozhat az új tulajdonosnak, mivel nehéz megtervezni a karbantartását. A vezérműláncszíjat például 100-150 ezer kilométerenként kell cserélni. Ha azonban a jármű futásteljesítménye hamis, valószínűleg nem kerül sor időben erre a műveletre, így az ékszíj elszakadhat, ami a szelepekkel való érintkezés következtében a dugattyúk sérülését eredményezheti.

A nagyobb futásteljesítményű autók lényegesen rosszabb állapotban lehetnek, ami útközben váratlan meghibásodásokhoz vezethet. Nem is beszélve a sofőr biztonságát veszélyeztető kockázatokról.

Matas szerint a módosított futásteljesítményű autókat jóval drágábban adják el, mint a valós futásteljesítményűeket, vagyis a vásárlók többet fizetnek a járművekért, mint amennyit érnek. Az autóipari szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a carVertical által végzett kutatásból egyértelműen látszik, hogy a járművek, amelyeknek a kilométeróra-állását visszatekerték, akár 25%-kal is drágábbak lehetnek, mint az eredeti futásteljesítményű autók. A nagy futásteljesítményű jármű ráadásul sokkal gyorsabban veszít az értékéből és sokszor nehezebb rá vevőt találni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább