Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

„Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

– mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Kapcsolódó cikkek:civilizáció gondolkodásmód jövő ökoszisztéma technológia

Következő hírünk

Ezek lesznek az idei Black Friday legnépszerűbb termékei

Előző hírünk

Ez lehet az ugródeszka webáruházaknak a külföldi terjeszkedéshez

Tovább

Hirdetés

Tippek

Így lophatják el bankkártyaadataidat az üzletekben

A bolti terminálokra állítólag dolgozók szokták telepíteni a kütyüket.

Nem csak internetes adathalász oldalakon próbálnak kártyaadatokat lopni a bűnözők, évtizedek óta problémát jelentenek a bankautomatákra és fizetési terminálokra rögzített „skimmer” eszközök is. Az avatatlan szemek számára a skimmerek a gépek részeinek tűnnek, de a bankkártya behelyezésekor lemásolják a kártyaadatokat. A kütyük minden információt továbbítanak az ATM-nek vagy a fizetési terminálnak, nem befolyásolják a normál működésüket, ezzel csökkentve a korai lebukásuk esélyét.

@keepityorkie Credit Card skimmer device found at supermarket Point Of Sale terminal. Be aware before you tap or skim your credit card. Don’t be a victim. #skimmer, #fraud, #identitytheft,#scam,#organizecrime #fyp #viral #ingenico #losangeles #public #protectyourself ♬ original sound – keepityorkie

A napokban óriási sokkot okozott a TikTokra keepityorkie néven videókat feltöltő férfi, egy szupermarket bankkártyás fizetési terminálján vett észre egy skimmert, így gondolt egyet és pénztárosok ellenkezése ellenére egyszerűen leszedte azt. Az eset egy szándékosan meg nem nevezett, Kalifornia állambeli kereskedésben történt, hazavitte magával a bankkártyák lemásolására kitalált kütyüt, majd később egy magyarázó videót is készített a működéséről. Állítása szerint értesítette a rendőrséget és a titkosszolgálatot is.

@keepityorkie Credit card skimmer found at supermarket part 2. How to identify an illegal Credit Card Skimmer overlay for ingenico lane/7000 point of sale terminals #skimmer #fyp #foryou #illegal #losangeles #scam #fraud #viral #identitytheft #warning #howto #signs #shimmer #callthepolice #cybercrime #scammer #scammeralert ♬ original sound – keepityorkie

A videók hozzászólásaiban több pénzügyi csalások felderítésével foglalkozó vagy foglalkozott személy is megszólalt. Az egyikőjük azt állítja, hogy évekig dolgozott egy nagy kártyakibocsátó cég kármegelőzési és csalási osztályán, a tapasztalatai alapján a bolti fizetőterminálokra 99 százalékban dolgozók teszik fel a kártyamásoló kütyüket, bár akadnak a szabályt erősítő kivételek.

Forrás: ORIGO

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat indul: fókuszban a Mesterséges Intelligencia

Április 17-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelenlétében indult el Debrecenben, a tíz állomásból álló, országos vállalkozásfejlesztési rendezvénysorozat.

A KKV-k számára szervezett nagyszabású kezdeményezést a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Mesterséges Intelligencia Koalíciót működtető Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. és partnerei, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. hívták életre. A gyakorlatorientált előadások főbb témái között kap helyet a Mesterséges Intelligencia (MI) alkalmazása, és emellett számos finanszírozási és versenyképességnövelő eszköz bemutatása.

A rendezvénysorozat keretében olyan kiemelt témák kerülnek terítékre, mint a mesterséges intelligencia szerepe a KKV-k hatékonyságnövelésében, az innováció, a pályázati támogatások, a Széchenyi Kártya Program, valamint a fenntarthatóság környezeti-, társadalmi- és irányítási tényezői (ESG).

A vállalkozásfejlesztési konferenciasorozat megnyitó eseményére a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székhelyén kerül sor 2024. április 17-én, amely alkalommal előadást tart Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A Nemzetgazdasági Minisztérium idén március 25-én mutatta be Magyarország első versenyképességi stratégiáját, amelyet Magyarország Kormánya a hazai vállalatokkal való konzultációt követően fogadott el, célként kitűzve, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 %-át.

A megnyitó rendezvény tartalmas szakmai programja keretében a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. részéről Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke tart előadást az „MI szerepe a KKV hatékonyságnövelésében” címmel. Ezt követően dr. Vajda Viktor, a Neumann Nkft. ügyvezető-helyettese szakértők körében, gyakorlati példákon keresztül elemzi azokat a kézzelfogható kérdéseket, amelyekkel egy magyar KKV szembesül az MI alapú megoldások tervezett bevezetése kapcsán.

A szervezők célja, hogy a kormányzati versenyképességi stratégiával összhangban az eddiginél is szorosabb együttműködést alakítsanak ki a KKV-kal. Céljuk, hogy az aktív támogatói szerep mellett a vállalkozásokkal közösen történhessen meg a felkészülés a jövő kihívásaira. A hazai sikerek előfeltétele az ellenálló, rugalmas, az újdonságokra nyitott és a változó kihívásokhoz alkalmazkodni képes vállalkozások léte. A konferencia lehetőséget kínál a változó gazdasági helyzetből adódó veszélyek azonosítására, amelyekre közösen felkészülve a KKV-k érdemben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének növeléséhez.

A rendezvénysorozat további kilenc állomása: április 18. Miskolc; április 23. Eger; április 30. Kecskemét; április 29. Szeged; május 13. Győr; május 21. Pécs; május 22. Kaposvár; május 28. Veszprém és május 29. Budapest.

A rendezvénysorozat részletes szakmai programjáról az alábbi linken tájékozódhat: https://velunkavallalkozasodert.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Nekem like, neked sértés – így beszélgetünk online

Szinte minden magyar internetező használ hangulatjeleket, mégis a háromnegyedüknél előfordult már, hogy nem ismerte egy-egy emoji jelentését – derült ki egy friss országos, reprezentatív kutatásból.

A felmérés alapján a különböző generációk sokszor más jelentést tulajdonítanak egy-egy hangulatjelnek: a mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack? Most segítünk megfejteni az emoji-használat különbségeinek okait.

A generációk közötti kommunikációs különbségek megértésének egyik fontos pontja az online kommunikáció, ezen belül az emotikonok vizsgálata – ez adta az apropóját a Yettel országos, reprezentatív kutatásának. A felmérés eredményei alapján szinte mindenki szokott hangulatjeleket használni; a válaszadók 70 százaléka kifejezetten gyakran tesz így. Leggyakrabban a 26-35 évesek fejezik ki magukat hangulatjelekkel, az életkor növekedésével az emojik használata folyamatosan csökken.

Ezek a leggyakrabban használt emojik

A leggyakrabban használt hangulatjelek közé tartozik a vörös szív, a mosolygó fej, a könnyesen nevető arc, a szíves, mosolygó arc, illetve a csókot küldő fej. Érdekesség, hogy míg világszinten a like jel és a hangosan síró arc is szerepel a top 5-ben, itthon ezek kevésbé népszerűek a megkérdezettek válaszai alapján.

„Nemzetközi felmérések évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mely hangulatjeleket használjuk a legtöbbször az online kommunikációban, illetve ezeknek hogyan változik a jelentése a különböző életkori csoportokban. A szimbólumok használata és a képiség egyre nagyobb szerepet kap az online térben, ez minden generációra jellemző, de különösen igaz a digitális trendszetternek tartott Z generáció esetében. Ennek fényében is időszerű volt, hogy Magyarországon is pontosabb képet kapjunk a jelenségről”

– teszi hozzá Guld Ádám médiakutató.

A kutatás alapján hazánkban is jól megfigyelhetők a generációs különbségek a hangulatjelek használatát tekintve: míg a könnyesen nevető arc például az egyik legnépszerűbb emotikon a Z generációsoknál, az X korosztályosok már jelentősen kevesebben használják. Ezzel szemben a felfelé mutató hüvelykujj és a szolidan mosolygó arc inkább az X-esek körében kedvelt, a Z generáció válaszadóinak csupán a negyede használja – ráadásul ők a like jel használatát az idősebb korosztályhoz kötik. Továbbá az is kiderült, hogy minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé valószínű, hogy ugyanabból az emotikonból többet rak egymás után.

Generációnként eltérő jelentések

A válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emojit, aminek nem volt biztos a jelentésében, ráadásul a Z generációsok felével az is megtörtént, hogy akinek küldték a hangulatjelet, az félreértette azt. Továbbá a Z-sek 40 százalékával megesett már, hogy megbántották, vagy kellemetlen helyzetbe került egy félreértett emotikon miatt.

Ez nem véletlen, ugyanis a kutatás rámutatott arra is, hogy az egyes hangulatjelek különböző jelentést hordozhatnak. A legnagyobb eltérés többek között a like jelnél mutatkozott: míg a kitöltők háromnegyede (76%) jóváhagyásként értelmezi, a Z generációsok 27 százaléka negatív értelemmel ruházza fel (például elutasítás, sértés, „gratulálok”). Hasonlóan kettős értelem jelenik meg a klasszikus mosolygó fej esetében: míg az Y és az X (57%) kedves, vidám, pozitív jelzőként értelmezi, a Z generáció 45 százaléka passzív-agresszív vagy negatív jelentéssel („szóra sem méltatom”) használja.

„A legtöbb jelentéskülönbség abból adódik, hogy a Z generációsok olyan új jelentéseket társítanak már jól ismert szimbólumokhoz, amelyek az érettebb korosztályok számára nem ismertek. A jelenségnek az a kulturális logikája, hogy az ifjúság minden korszakban igyekszik olyan valós vagy szimbolikus tereket elfoglalni, ahova a felnőtt tekintet nem lát el, amit az érett korosztályok már nem értenek meg. A speciális jelentéssel rendelkező hangulatjelek is ezt a célt szolgálják; megkülönböztetik a „mi” és az „ők” kategóriáit, vagyis a fiatalok és felnőttek világát”

– magyarázza Guld Ádám.

A különbség azon is alapulhat, hogy bizonyos típusú emotikonokat inkább a fiatalabb korcsoportok használnak: például míg az X generációsok 19 százaléka még soha nem használta a tűz emojit és nem biztos a jelentésében (33%) vagy forróságként értelmezi (19%), a Z-sek 60 százaléka legalább alkalmanként használja és a “menő” jelentést társítja hozzá. Szintén különbség van a barack emotikon értelmezésében: míg az X (26%) és az Y (47%) gyümölcsként gondol rá, a Z generációsok jelentős többsége (69%) a női hátsó jelzéseként. Érdekesség továbbá, hogy a fiatalabb korcsoport például a bohócot arra is használja, ha valamit elrontott, a koponyát akkor, ha valami nagyon vicces, a vörös zászlót pedig kizáró ok jelölésére – eközben az X generáció nem igazán ismeri ezeket a jelentéseket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább