Tippek

A gondolkodásmódunk megváltoztatása és a technológia együtt mentheti meg a civilizációnkat

technológia

Az emberiség fantasztikusan messzire jutott a technológia segítségével. Az ökológiai krízis megoldását ugyanakkor nem lehet csak a technológiától és a „technológiai messiásoktól” várni.

Növekedési modellváltásra van szükség, ami túllép a fogyasztásközpontú gazdaságon, és az emberi jólétre, környezeti fenntarthatóságra fókuszál – állítja Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő, tudós, a Budapesti Metropolitan Egyetem november 10-i TEDx konferenciájának előadója.

Napjainkban erős kritikus hang övezi az ember létezését a Földön, amely elítéli az egyént és az emberiséget, amiért rombolja a környezetét és megbetegíti a bolygót. Bánkuty-Balogh Lilla nem ért egyet ezzel a megközelítéssel: „A gondolat egyik emblematikus megjelenése Smith ügynök véleménye a Mátrixban: az emberiség vírus, amire csak a gépek jelenthetik a gyógyírt. Ez az elképzelés nyert valamiféle furcsa népszerűséget, de ez ebben a formájában valójában csak nihilizmushoz vezet, és nincs benne semmi konstruktív. Márpedig az ember egyik legjobb tulajdonsága az alkalmazkodás, a kreativitás és a küzdeni vágyás a nehézségek közepette is” – mondja. Valóban sürgősen szembe kell néznünk a gazdasági modelljeink fenntarthatatlanságával, de nem szabad emberellenessé válnunk – hiszen mi is a bolygó élővilágához tartozunk. Mindegy, hogy léleknek, szellemnek, tudatra ébredésnek vagy isteni szikrának hívjuk, van valami, amiért univerzálisan értéknek tartjuk az emberi életet, és nagyon fontos, hogy ez ne kérdőjeleződjön meg, hiszen erre alapul a civilizációnk. Már csak azért is, mert a bolygó és annak élővilága már kibírt mindenféle kataklizmát a meteoritbecsapódástól a szupervulkán kitörésig, az emberi társadalom viszont pár fok átlaghőmérséklet-emelkedés hatására is káoszba süllyedhet.

Emberközpontú változásra van szükség

Felmerülhet a kérdés, mi számít emberközpontúnak: a kényelmünk vagy a természetes fiziológiai és pszichés igényeink?

„A fogyasztás kultúrája se nem környezetbarát, se nem emberközpontú. Ez az a probléma, amit meg kellene oldanunk egy olyan új növekedési paradigmával, amely az emberi jólétre, nem pedig a GDP-ben mért gazdasági teljesítményre összpontosít. Már Kuznets, a GDP atyja figyelmeztetett arra, hogy a GDP a gazdasági kibocsátás mérőszáma és nem a társadalmi-gazdasági jólété”

– teszi hozzá a közgazdász.

A klímaváltozás körüli diskurzust jellemzően a természetrombolás lesújtó statisztikái dominálják, ez a megközelítés – bár igaz és valós – könnyen oda juttathat minket, hogy a szorongás közepette elengedjük a kérdést, mondván, már úgysem tehetünk semmit a világméretű katasztrófák ellen.

„Minden történelmi korszakban jelentős piaca volt a világvége-várásnak. A fatalizmusba átcsapó, túlzott pesszimizmus viszont pont a cél ellen hat. Akkor van bármi értelme a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseknek, ha hiszünk abban, hogy még tehetünk ellene valamit. Teller Ede mondta – pedig ő sem élt könnyű korszakban –, hogy optimistának lenni kötelesség. Ha elhisszük, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy azt tegyük, amit a bizonytalanságok közepette a legjobbnak látunk, pont azért, hogy az általunk alkotott jövő jobb lehessen.”

Majd a technológia megoldja?

Bánkuty-Balogh Lilla szerint a multimilliárdos technológiai vállalkozók – Jeff Bezos, Elon Musk vagy korábban Steve Jobs – körül kialakult kultusz jól illusztrálja a technológiai fejlődésbe vetett hitünket. Ez a technológiai optimizmus mondatja velünk, hogy minden társadalmi és környezeti kihívásunkat meg tudjuk oldani a tudomány segítségével, anélkül, hogy alapvetően újra kellene gondolni növekedési modelljeinket.

 „Nem várhatunk a jótékony technológiai megváltásra, mert kifutunk az időből. A technológiai innovációk valóban kulcsfontosságúak az emberi fejlődés történetében, de pillanatnyilag kulturális értelemben vagyunk lemaradva: amíg fejlődési modelljeink központjában a fogyasztás marad, addig folytatódik a természetrombolás, emberi oldalról pedig marad a stressz, az elidegenedés a természettől és a mentális betegségek sora. Ez viszont nem technológiai, hanem kulturális és spirituális probléma, így nincs is rá technológiai megoldás.”

Egyéni felelősség

Ha ez így van, akkor felmerül az egyén felelősségének kérdése.

„Az elmúlt években két ellentétes trend indult el egymással párhuzamosan. Az egyik, hogy ne várjuk a felülről jövő változást, hanem használjunk vászonszatyrot és fémkulacsot, hogy megmentsük a bolygót. A másik, hogy a nagy cégek tehetnek mindenről, így teljesen felesleges minden egyéni erőfeszítésünk, hiszen annak hatása úgyis eltörpül az ipari kibocsátáshoz mérve. Mindkét állítás igaz is és hamis is egyszerre. Valóban kérdés, hogy a globális kapitalizmus tőkevezérelt és önjáró folyamataival szembe lehet-e szállni bambusz szívószálakkal és szilárd samponnal. Azonban ha valóban meg akarjuk menteni a bolygót, mindenki gondolkodásmódjában változást kell elérnünk” – tette hozzá a szakértő.

A vezetőink is emberek

A gondolkodásmód megváltoztatásának szükségessége természetesen gazdasági modelljeinkre és kormányzatainkra is vonatkozik. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hibáztatás helyett meg kell értenünk, milyen emberi tényezők játszanak közre ezekben folyamatokban.

„Azt az alapkezelőt, befektetőt, nagyvállalati CEO-t, aki nem sokszorozza meg a tőkét, a cég elnöksége rövid úton leváltja, mert a részvények ára esni fog. Tehát, amíg a vállalatoknál nyereségben, az országok szintjén pedig GDP-ben mérjük a társadalmi-gazdasági sikert, addig kódolva van a rendszerben, hogy növekszik a kibocsátás és a környezetterhelés”

mondja Bánkuty-Balogh Lilla.

Alternatív gazdasági modellek jelenthetik a megoldást

A közgazdász szerint nem a felelőst kell keresnünk. A GDP mint mérőszám mögül hiányzik az a növekedési paradigma, amely nem fogyasztásban és kibocsátásban gondolkodik.

„Ennek megtalálására legjobb esélyünk az olyan kulturális-spirituális hagyományokban van, mint a sztoicizmus, a buddhizmus vagy éppen a kereszténység, amely talált egy materiális fogyasztással nem járó olyan ’rést’ az emberi szükségletek megértésében és kielégítésében. Ez az igazi know-how.”

Az ellentmondásra a közgazdász társadalom is kezd ráébredni és egyre több szó esik olyan alternatív gazdasági modellekről, mint a nemnövekedés (de-growth), az állandó állapotú gazdaság (steady-state economy) vagy a már hazánkban is megjelent új fenntartható közgazdaságtan.

A TEDxBudapestMetropolitanUniversity konferencia látogatói Bánkuty-Balogh Lilla közgazdász, geopolitikai szakértő és tudós fenntartható gazdasággal kapcsolatos további gondolatait november 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban személyesen is meghallgathatják.

Tippek

Arcfelismeréssel kémkednek a csokiautomaták

Megdöbbentek a diákok, egy hibaüzenet leplezte le a kamerázást.

Óriási meghökkenést váltott ki Kanadában a CTV News beszámolója, a Waterlooi Egyetem diákjai a napokban egy szoftverhibának köszönhetően megtudták, hogy az intézményben található csokiautomaták arcfelismeréssel kémkednek utánuk. A gépek Invenda márkájúak, a MARS üzemelteti azokat, M&M’s grafikákkal vannak díszítve.

A váratlan kémkedésre az egyik automata kijelzőjén megjelent hibaüzenet hívta fel a figyelmet, amely szerint összeomlott a beszédes nevű „Invenda Vending FacialRecognition App.exe” nevű folyamat. A gyártó webhelyét böngészve a diákok gyorsan kiderítették, hogy miről is van szó: az Invenda intelligensnek titulált automatáiban található egy demográfiai szenzornak titulált kamera, amely képes számolni a gépet megközelítők számát, továbbá arcfelismeréssel demográfiai profilozást folytat a vásárlókról.

Az Invenda szerint semmi rosszban nem sántikál, az automatáiban lévő profilozási megoldás törvényesen, továbbá a magánszférát tisztelő módon működik.
„Az okos automatákba épített demográfiai érzékelési szoftver teljesen helyileg fut. Egyáltalán nem tárol, kommunikál, vagy továbbít a kameráján keresztül látott képet, személyes azonosításra lehetőséget adó információt”
– állítja a gyártó.
Az egyetem diákjai szeretnék elérni a kamerázós automaták egyetemről való kicsapását, addig is rágógumival vagy ragadós cetlikkel próbálják letakarni az előlapjaikon lévő furatot, amely mögött a kamerát sejtik.
Forrás: ORIGO

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Az AI az új aranyláz: aranyat ássunk, vagy inkább ásókat adjunk el?

aranyláz

A Bobcats Coding AI innovációs útmutatót készített vállalati döntéshozóknak, amely áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia gyors felíveléséről a befektetési piacon, egyúttal kézzelfogható tanácsokkal is szolgál az AI iránt érdeklődő vállalkozások stratégiai tervezéséhez és kockázatértékeléséhez.

2023 mérföldkő volt a mesterséges intelligencia (AI) számára, amely a kockázati finanszírozás szélesebb körű visszaesése közepette a növekedés elsődleges ágazataként tűnt ki. Az óvatos befektetési környezet ellenére, amely évek óta a legalacsonyabb kockázatitőke-finanszírozást eredményezte a legtöbb ágazatban, az AI-technológiák jelentős figyelmet és tőkét vonzottak.

Mind a nagyvállalatok, mind a kkv-szektor számára kiemelkedően vonzó területté vált az AI. Olyan startupok tudtak sikeresen kockázati tőkéhez jutni, amelyek (1) nagy potenciális célcsoportokat érnek el, (2) összetett AI-kihívásokkal foglalkoznak, vagy (3) más AI-technológiákat továbbfejlesztő megoldásokkal álltak elő. A vállalatokat pedig szabályosan elkapta az „aranyláz” – mindenki szeretne egy szeletet ebből a profitábilis területből, és számos, akár nem kifejezetten technológiai cég is azonnal elkezdte integrálni az AI-megoldásokat.

A Bobcats Coding frissen kiadott innovációs kézikönyve szemléletes hasonlattal hívja fel a figyelmet arra, hogy az „aranylázból” való részesedésért folytatott versenyben a vállalatok gyakran követnek el olyan hibákat, amelyek megfelelő műszaki termékfejlesztési megfontolásokkal elkerülhetők lennének. Ahogy a kiadvány fogalmaz: az aranyláz korszakából származó közismert mondás szerint a hosszú távú nyertesek nem az aranybányászok voltak, hanem azok, akik a szerszámokat és felszereléseket – az ásókat, csákányokat és talicskákat – értékesítették.

„Kulcskérdés, hogy vajon a technológia hajtja-e a pénzáramlást, vagy fordítva. Bár a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál tagadhatatlan, egy ilyen alulszabályozott és összetett területen megnő a kockázatértékelés és -kezelés fontossága – mondta Fazekas Barbara, a szoftverfejlesztésssel foglalkozó Bobcats Coding ügyvezetője.  – Az igazi értékteremtéshez az szükséges, hogy a vállalatok ne csak buzzwordként, márkaépítésre használják a mesterséges intelligenciát, hanem valóban integrálják a technológiát a digitális termékfejlesztésbe, az üzleti modellekbe. Az új tanulmányunk abban segíti a döntéshozókat, hogy tájékozottan és körültekintően tudjanak navigálni ezen az ígéretes, de változékony és nagyon kockázatos területen, figyelembe véve mind a jelenlegi hype-ot, mind a digitális termékfejlesztés hosszú távú következményeit.”

A kézikönyv technológiatörténeti példákon keresztül mutatja meg, milyen kölcsönhatások alakították az egyes forradalmi újítások széles körű elfogadását és piaci sikerét. A mezőgazdaság gépesítését lehetővé tévő traktorok elterjedésétől a mobiltelefonok igazi áttörését jelentő iPhone-on át az e-kereskedelemig és a felhőalapú technológiákig szinte minden nagy innovációra igaz, hogy bár meglévő emberi szükségleteket elégítenek ki és növelik a hatékonyságot, nem egy csapásra értek el globális sikert. Az igazi átalakuláshoz vezető utat fokozatos optimalizálás, folyamatos alkalmazkodás és stratégiai innováció jellemzi.

„Mint a korábbi nagy technológiai változásokat, az AI elterjedését is aggodalmak, etikai és társadalmi viták kísérik, többek között a munkahelyeket érintő kérdések és adatvédelmi megfontolások mentén – mondta Fazekas Barbara.  – Ezért is érdemes szem előtt tartani, hogy a gyors változások ellenére az AI fejlődése sem sprint, hanem hosszú utazás, melyben a türelem és az alkalmazkodóképesség lehet a siker döntő tényezője.”

Az új technológiákra jellemző, hogy kis- és középvállalkozások a kezdeti magas költségek és bizonytalanságok miatt gyakran később érkeznek a versenybe. A kiadvány azonban kitér arra is, hogy milyen lehetőségek nyílnak a kisebb játékosok számára anélkül, hogy közvetlenül szembekerülnének a techóriásokkal.

„A sikeres AI-integrációhoz nem csak az kell, hogy alkalmazkodjunk a gyorsan fejlődő technológiai trendekhez, hanem az is, hogy kiaknázzuk a már bevált üzleti stratégiánk lehetőségeit – mondta Kökény Tamás, a Bobcats Coding technológiai vezetője. –  Ha a kkv-k a saját képességeiken belül maradnak, megtalálhatják azokat a réseket, ahol kitűnhetnek. Nagy összegű befektetések helyett a meglévő technológiák és platformok kihasználásával, fokozatos beruházásokkal lehet biztosítani a kiegyensúlyozott innovációt.”

A teljes, részletes kézikönyv letölthető a Bobcats Coding weboldaláról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

A korlátlan e-könyv olvasást hozza el kedvezményesen a Bookmate és a Yettel új együttműködése

bookmate

Az e-könyveket számos előnye miatt kedveli az olvasóközönség: praktikus hordozhatósága, rugalmassága és környezetbarát mivolta miatt világszerte egyre népszerűbb a formátum.

Magyarországon a világ egyik legnagyobb e-könyv szolgáltatója, a Bookmate és a Yettel partnerségének eredményeként a digitális könyvmolyoknak már kedvezményesen is elérhető a Bookmate több millió kötetet tartalmazó e-könyv és hangoskönyv katalógusa, ami korlátok nélküli olvasható, hallgatható.

Az e-könyvek kényelmes hordozhatóságot és személyre szabható olvasási élményt kínálnak, hiszen egy mobileszközön akár egy könyvtárnyi digitális könyv is tárolható, így a kényelmes hordozhatóság és a személyre szabható olvasási élmény mellett az e-könyvek papírmentes, környezetbarát alternatívát is jelentenek a nyomtatott könyvekhez képest, ráadásul sok esetben kedvezőbb áron is érhetők el. Nem véletlen, hogy az e-olvasás növekvő népszerűségnek örvend világszerte. Ezt az igényt kívánja kiszolgálni Magyarországon a havi előfizetés mellett több millió e-könyvhöz korlátlan hozzáférést biztosító e-könyv streaming szolgáltató, a Bookmate és a Yettel Magyarország új partnersége.

E-könyvek, hangoskönyvek a mobilon, táblagépen, weben, „ott, ahol akarod”

A Bookmate katalógusa több mint 15 millió e-könyvet és hangoskönyvet tartalmaz, összesen 16 nyelven. A világ legnépszerűbb könyvkiadóinak nemzetközi irodalmi választékát kínálja a magyar könyvkiadók népszerű kiadványaival együtt, beleértve több mint 5 000 magyarnyelvű kötetet és több mint 500 magyarul megszólaló hangoskönyvet. Az alkalmazás tulajdonképpen azt nyújtja az olvasóknak, amit a Spotify a zenehallgatóknak vagy a Netflix a film- és sorozatnézőknek: havi fix összegű előfizetési díjért korlátlan hozzáférést biztosít a rendszerben elérhető tartalmakhoz. Az alkalmazás segítségével az ingyenes próbaidőszak alatt és aktív előfizetéssel a katalógusból korlátlan számú e-könyv és hangoskönyv olvasható vagy hallgatható, akár offline, internetkapcsolat nélkül is. A Bookmate mobilalkalmazás iOS, Android és webes felületen is elérhető, így az ezeket a rendszereket használó eszközökön bárhol, bármikor olvashatóak vagy hallgathatóak a kiválasztott tartalmak.

A könyvtár a legkülönfélébb műfajokat tartalmazza, a szépirodalomtól a tényirodalmon át a gyermekkönyvekig és a hangoskönyvekig. A Bookmate túlmutat egy egyszerű e-olvasó szolgáltatáson, közösségi funkciója új olvasási élményt nyújt, és lehetővé teszi, hogy az olvasók aktív olvasóklub-közösséget alkossanak. Az alkalmazás elemzi az előfizetők olvasási szokásait, és ez alapján ajánlórendszere segít megtalálni a számukra érdekes köteteket, létrehozható saját könyvtár, és saját könyvespolcok szervezhetőek a kedvenc címek alapján. A felhasználók az alkalmazásban követhetnek más, regisztrált könyvrajongókat, és megoszthatják egymással az olvasási élményeiket is.

A Bookmate és a Yettel partnerségének keretében a mobilszolgáltató előfizetői a mobilszámla terhére is megvásárolhatják a Bookmate előfizetést (“vedd meg most, fizesd később”), ráadásként a Bookmate alkalmazást használatával Yettel ügyfélként állandó kedvezményes havidíjjal vehető igénybe az e-könyv streaming szolgáltatás, 2890 Ft/hó helyett 2299 Ft/hó áron.

„A mobilfizetés sikeres és népszerű szolgáltatás, előfizetőink kedvelik a „vedd meg most, fizess érte később” modellt. Az így bonyolított forgalom éves szinten 10% körül növekszik, ez már évi 4 milliónál is több tranzakciót jelent. Kiemelten fontos számunkra, hogy az ügyfeleknek értéket teremtő új szolgáltatásokat tegyünk elérhetővé ezzel a fizetési módszerrel, A Bookmate partnerséggel egy fontos partnerrel bővült az elérhető szolgáltatások köre.”

– mondta el Pomezanski Máté, a Yettel digitális termékekért felelős igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss