Ipar

Robotokkal a fenntartható jövőért: kihirdették a Vodafone ötletpályázatának nyerteseit

vodafone

A 10 legjobb pályamunka között több csapat foglalkozott a levegő szennyezettségének mérésével, de a zsűri a méh populáció problémájára és a köztisztaságra reflektáló megoldásokat is díjazta.

November 26-án, a Vodafone új székházában rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Skool szakmai közreműködésével a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! ötletpályázat döntőjét, ahol a 10 legjobb ötlettel pályázó csapat szakmai mentorok segítségével valósíthatta meg fenntarthatósági problémára reflektáló robotötletét. A három legmagasabb pontszámot elérő robot szálló por koncentrációt mér, hallássérült gyerekeknek tolmácsol és köztereket segít tisztán tartani.

Több mint 80 csapat jelentkezett a Vodafone Magyarország Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! elnevezésű ötletpályázatára, amit 3-8. osztályos diákoknak és tanáraiknak írtak ki az idei Code Week alkalmából. A verseny során olyan robotokat kellett megálmodniuk a gyerekeknek, amelyek kreatív formában támogathatják a fenntartható jövőt. A beérkezett pályamunkák közül 10, a szakmai zsűri által kiválasztott ötletet november 26-án, a Vodafone vadonatúj székházában rendezett döntőn meg is valósíthattak a csapatok. Ehhez a verseny szervezői szakmai mentort is biztosítottak, hozzájárulva így a diákok és tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez is.

„A programozási ismereteket a 21. század angoljának is szokták nevezni, hiszen a digitális készségek nélkül nagy valószínűséggel nehezen lehet majd a jövőben boldogulni. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, az oktatási rendszer még nincs felkészülve arra, hogy megfelelő digitális tudással vértezze fel a diákokat ezen a téren. A Vodafone Alapítvány törekvései között ezért szerepel kiemelt helyen, hogy támogassa a gyerekek ezen kompetenciáinak fejlesztését. Ennek érdekében különböző online tananyagokat biztosítunk mind a diákok, mind az ő kompetenciáikat fejlesztő tanárok számára, de a programozással, kódolással való ismerkedést támogatják az olyan kezdeményezések is, mint a Zöld Kód ötletpályázat”

– mondta Flakstad Emőke, a fenntarthatósági ötletpályázat egyik megálmodója, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára.

A kódolás elengedhetetlen a digitális átálláshoz, egy olyan készség, amellyel a technológia vívmányait napjaink és a jövő problémáinak megoldásának szolgálatába állíthatjuk. A Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat célja ezért nemcsak az volt, hogy a gyerekek ötletei megoldást kínáljanak a jövő fenntarthatósági problémáira, de a szervezők feltett szándéka, hogy ösztönözzék a diákok érdeklődését a programozás és kódolás iránt.

Az ország minden tájáról érkező 10 csapat közül az alábbi hármat Zöld Kód Bajnok címmel jutalmazta a szakmai zsűri:

  • Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium csapata (Kurucz Lilla, Mokcsay Dóra, Zimmermann Katalin Emese) „Jelelj a jövőért!” pályázata: hallássérült gyermekek számára tervezett robot, mely mikrofonja segítségével jelnyelvre fordítja a beszédet.
  • Vörösberényi Általános Iskola csapata (Ujfalussy Ádám, Kun Zalán, Rákász Bertalan István) „Robáz” pályázata: ipari porszívó teljesítményével és darálóval felruházott közterületi robotporszívó.
  • Budapest XIII. Kerületi Számítástechnikai Általános Iskola csapata (Marozs Levente, Papp Levente Tibor, Töreki Dániel) „ZEM – Zöldebb jövőt Elsőlépés Mérőberendezés” pályázata: szálló por koncentrációt, hőmérsékletet és fényerőt mérő robot.

A Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola csapata a Legaktuálisabb ötlet, a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola csapata a Leggyerekbarátabb robot, a Vörösberényi Általános Iskola másik csapata A nap legjobb előadói, a Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium csapata a Legjobb prototípus, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda csapata a Legjobb design, a Sashalmi Tanoda Általános Iskola csapata a Fenntarthatósági célok őrzője, a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola csapata a Legemberibb ötlet díját vihette haza.

„Nekünk szervezőként is óriási inspirációt jelentett ez a nap, hiszen a gyerekekben még töretlen az optimizmus és ambíció, mind a robotépítésre, mind a világ jobbítására. Frenetikus hangulat, kreatív káosz uralta a műhelymunkát napközben, ahol a csapatok mentoraik segítségével Lego Boost robotok építésével és kódolásával mutathatták be ötleteiket. Szociálisan érzékeny ötletek születtek, tele kreativitással, melyeket talán viszontláthatunk a jövőben egy fenntarthatósággal kapcsolatos probléma valódi megoldásaként.”

– mondta el Váczi Dorka, a Vodafone Magyarország Alapítvány oktatási projektjeinek vezetője.

A digitális kompetenciák fejlesztéséhez a diákok, szülők és tanárok további hasznos online tananyagokat találhatnak a Vodafone Alapítvány erre a célra létrehozott E-skola nevű oldalán.

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss