A 10 legjobb pályamunka között több csapat foglalkozott a levegő szennyezettségének mérésével, de a zsűri a méh populáció problémájára és a köztisztaságra reflektáló megoldásokat is díjazta.

November 26-án, a Vodafone új székházában rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Skool szakmai közreműködésével a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! ötletpályázat döntőjét, ahol a 10 legjobb ötlettel pályázó csapat szakmai mentorok segítségével valósíthatta meg fenntarthatósági problémára reflektáló robotötletét. A három legmagasabb pontszámot elérő robot szálló por koncentrációt mér, hallássérült gyerekeknek tolmácsol és köztereket segít tisztán tartani.

Több mint 80 csapat jelentkezett a Vodafone Magyarország Alapítvány Zöld Kód – Kódolj a holnapért! elnevezésű ötletpályázatára, amit 3-8. osztályos diákoknak és tanáraiknak írtak ki az idei Code Week alkalmából. A verseny során olyan robotokat kellett megálmodniuk a gyerekeknek, amelyek kreatív formában támogathatják a fenntartható jövőt. A beérkezett pályamunkák közül 10, a szakmai zsűri által kiválasztott ötletet november 26-án, a Vodafone vadonatúj székházában rendezett döntőn meg is valósíthattak a csapatok. Ehhez a verseny szervezői szakmai mentort is biztosítottak, hozzájárulva így a diákok és tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez is.

„A programozási ismereteket a 21. század angoljának is szokták nevezni, hiszen a digitális készségek nélkül nagy valószínűséggel nehezen lehet majd a jövőben boldogulni. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, az oktatási rendszer még nincs felkészülve arra, hogy megfelelő digitális tudással vértezze fel a diákokat ezen a téren. A Vodafone Alapítvány törekvései között ezért szerepel kiemelt helyen, hogy támogassa a gyerekek ezen kompetenciáinak fejlesztését. Ennek érdekében különböző online tananyagokat biztosítunk mind a diákok, mind az ő kompetenciáikat fejlesztő tanárok számára, de a programozással, kódolással való ismerkedést támogatják az olyan kezdeményezések is, mint a Zöld Kód ötletpályázat”

– mondta Flakstad Emőke, a fenntarthatósági ötletpályázat egyik megálmodója, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára.

A kódolás elengedhetetlen a digitális átálláshoz, egy olyan készség, amellyel a technológia vívmányait napjaink és a jövő problémáinak megoldásának szolgálatába állíthatjuk. A Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat célja ezért nemcsak az volt, hogy a gyerekek ötletei megoldást kínáljanak a jövő fenntarthatósági problémáira, de a szervezők feltett szándéka, hogy ösztönözzék a diákok érdeklődését a programozás és kódolás iránt.

Az ország minden tájáról érkező 10 csapat közül az alábbi hármat Zöld Kód Bajnok címmel jutalmazta a szakmai zsűri:

• Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium csapata (Kurucz Lilla, Mokcsay Dóra, Zimmermann Katalin Emese) „Jelelj a jövőért!” pályázata: hallássérült gyermekek számára tervezett robot, mely mikrofonja segítségével jelnyelvre fordítja a beszédet.
• Vörösberényi Általános Iskola csapata (Ujfalussy Ádám, Kun Zalán, Rákász Bertalan István) „Robáz” pályázata: ipari porszívó teljesítményével és darálóval felruházott közterületi robotporszívó.
• Budapest XIII. Kerületi Számítástechnikai Általános Iskola csapata (Marozs Levente, Papp Levente Tibor, Töreki Dániel) „ZEM – Zöldebb jövőt Elsőlépés Mérőberendezés” pályázata: szálló por koncentrációt, hőmérsékletet és fényerőt mérő robot.

A Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola csapata a Legaktuálisabb ötlet, a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola csapata a Leggyerekbarátabb robot, a Vörösberényi Általános Iskola másik csapata A nap legjobb előadói, a Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium csapata a Legjobb prototípus, a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda csapata a Legjobb design, a Sashalmi Tanoda Általános Iskola csapata a Fenntarthatósági célok őrzője, a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola csapata a Legemberibb ötlet díját vihette haza.

„Nekünk szervezőként is óriási inspirációt jelentett ez a nap, hiszen a gyerekekben még töretlen az optimizmus és ambíció, mind a robotépítésre, mind a világ jobbítására. Frenetikus hangulat, kreatív káosz uralta a műhelymunkát napközben, ahol a csapatok mentoraik segítségével Lego Boost robotok építésével és kódolásával mutathatták be ötleteiket. Szociálisan érzékeny ötletek születtek, tele kreativitással, melyeket talán viszontláthatunk a jövőben egy fenntarthatósággal kapcsolatos probléma valódi megoldásaként.”

– mondta el Váczi Dorka, a Vodafone Magyarország Alapítvány oktatási projektjeinek vezetője.

A digitális kompetenciák fejlesztéséhez a diákok, szülők és tanárok további hasznos online tananyagokat találhatnak a Vodafone Alapítvány erre a célra létrehozott E-skola nevű oldalán.

A Tier 1 autóipari beszállító gyors megtérülést ért el a Mobile Industrial Robots biztonságos és rugalmas AMR-jeivel, melyek anyagszállítással foglalkoznak a vállalat 74 ezer négyzetméteres erőátviteli termékeket gyártó üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben, az Egyesült Államokban.

A DENSO vezető mobilitási beszállító növelte a hatékonyságát, emelte az alkalmazottak morálját és a munkahelyi ergonómiát, valamint munkaerő-piaci kihívásokat oldott meg hat MiR250 autonóm mobil robot telepítésével, melyek anyagokat szállítanak a vállalat erőátviteli alkatrészeket gyártó 74 ezer négyzetméteres üzemében a Tennessee állambeli Athens-ben. A Mobile Industrial Robots egy friss esettanulmánya szerint a DENSO több mint 500 ezer küldetést hajtott végre sikeresen első MiR robotjának 2020-ban történő üzembe helyezése óta, a befektetés kevesebb, mint egy éven belüli megtérülését könyvelhette el, illetve további logisztikai alkalmazásokhoz újabb AMR-ek telepítésének igényét ismerte fel.

A MiR egyik legnagyobb globális ügyfele, a DENSO két másik amerikai, három európai és két ázsiai helyszínén is használ MiR AMR-eket. Travis Olinger, a DENSO logisztikai és automatizálási mérnöke szerint a vállalat azért választotta az AMR-ket az önvezető járművekkel (AGV-k) szemben, mivel az AMR-ek képesek önállóan tájékozódni gyors térképezéssel és irányváltoztatásokkal anélkül, hogy költséges infrastruktúrát kellene beépíteni a létesítmények padlózatába.

„Egyértelműen az autonóm mobil robotokra esett a választásunk, mivel tudtuk, hogy rendkívül dinamikus környezetünkben a robotoktól az útvonalak rendszeresen változtatását fogjuk elvárni”

– mondta Travis Olinger.

„Miután teszteltük néhány különböző gyártó AMR-jeit, azt állapítottuk meg, hogy a MiR robotjai rendkívüli előnyökkel szolgálnak a rugalmasság, a biztonság és a felhasználóbarát jelleg terén. A MiR azzal is kitűnt, hogy a robotok képesek a REST API felületen keresztül kommunikálni, illetve nagyra értékeltük a MiR Fleet flottakezelő szoftver intuitív jellegét, a térképezés egyszerűségét, a küldetések zökkenőmentes létrehozását, illetve a könnyű helyváltoztatást. Összefoglalva, a MiR mérföldekkel intuitívabb volt a többi általunk vizsgált platformhoz képest.”

Olinger elmondása szerint a MiR250 robotok kimondottan meggyőzőek a két méter/másodperces sebességüknek, a nehéz fém alkatrészek mozgatásához szükséges 250 kg-os teherbírásuknak, illetve a szűk helyeken való közlekedés képességének köszönhetően. A MiR 250 polcemelőjének szabványosítása, amely a MiR-partner ROEQ kocsijait vontatja, lehetővé tette a DENSO számára, hogy ugyanazt a kocsialapot használva, az egyes alkalmazásokhoz szabva más területeken is gyorsan megvalósíthassa a megoldást. Mivel a mérnöki csapathoz további kérések érkeznek az automatizált szállításra vonatkozóan, könnyedén polcokkal is elláthatják a kocsikat, amivel hely szabadul fel, növekszik a rugalmasság, és még gyorsabban szert lehet tenni a technológiában rejlő előnyökre.

Az AMR-ek javítják a munkamorált, illetve a munkaerő megtartását, mivel lehetővé teszik az alkalmazottak magasabb szintű feladatokra való áthelyezését

Olinger azt is elmondta, hogy a DENSO alkalmazottai korábban napi 20 kilométert tettek meg gyalog anyagszállítás során a termelési területek és a raktár között, idejük körülbelül 60 százalékát csak kocsik tolásával töltötték. Az AMR-ekkel történő szállítás automatizálását megcélzó első tesztprogram kiküszöbölte ezt a manuális feladatot, így hat dolgozó térhetett át nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkára. A projekt gyorsan bővítésre került, és az alkatrészek közvetlenül a gyártósorhoz kezdtek érkezni a még nagyobb hatékonyság érdekében. A robotok támogatottsága gyorsan nőtt az alkalmazottak körében, és más részlegek dolgozói is robottámogatást kértek az áruszállításhoz, például karbantartási kellékek és alkatrészek mozgatásához. A DENSO a közelmúltban öt MiR500 robotot vásárolt a jövőbeli szállítási projektjeihez, amelyek nagyobb súlyú rakományokkal fognak járni.

„Annak köszönhetően, hogy a munkavégzést megkönnyítő új technológiákkal automatizáltuk az ismétlődő és megterhelő feladatokat, sikerült megtartani meglévő munkaerőnket”

– mondta Olinger, majd hozzátette:

„Rengeteg nyitott pozíciónk volt a hozzáadott értéket képviselő, termelési környezetben végzett tevékenységek kapcsán. Azt szerettük volna, hogy az alkalmazottjaink azért kapják a fizetésüket, hogy alkatrészeket gyártsanak, amiért pénzt kapunk, és nem pedig kocsikat toljanak, ami pénzbe kerül nekünk.”

Amennyiben többet szeretne megtudni arról, hogyan miként profitált a DENSO az autonóm mobil robotok használatából, illetve meg szeretné ismerni a vállalat terveit a jövőre nézve, tekintse meg a teljes videót és olvassa el az esettanulmányt az alábbi linken:

https://www.mobile-industrial-robots.com/case-studies/mir250-denso-us/

Az új digitális technológiák más innovációk “támogatójaként” működhetnek.

A kvantum-számítástechnika szinte korlátlan számítási teljesítményt biztosítva lehetővé teheti az új technológiák alkalmazását különböző ágazatokban. Más élvonalbeli fejlesztések, mint például a „Dolgok Internete” (IoT), az intelligens robotika, a Big Data, valamint a mesterséges intelligencia (MI) az adatok kezelését a jövő egyik kulcskompetenciájává, az adatok felhasználását pedig kulcsfontosságú piaccá alakíthatják – állítja a Roland Berger, német stratégiai tanácsadó cég 2050-re vonatkozó átfogó tanulmányának technológiát és az innovációt vizsgáló fejezete.

A mai globalizált és folyton változó világban az innovációnak nemcsak a gazdasági növekedésre, de a társadalomra gyakorolt hatása is egyre intenzívebbé válik.

„Az egyik legjelentősebb megfigyelhető változás a fizikai üzletekből az online boltokba való áttérés, azaz az e-kereskedelem. Ma a vásárlások könnyedén, szinte bárhonnan, egy okoseszközön keresztül történnek, a tranzakcióhoz csak internet hozzáférésre van szükség (az e-kereskedelmi weboldalak és alkalmazások mellett). A fejlődés nem ér véget, a kiterjesztett valóságban (XR) a virtuális termékekkel való interakció az e-kereskedelmet is újabb szintre fogja emelni.”

– mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

A Roland Berger szakértői szerint a jövőben az adatforgalom jelentősen megnövekszik, ami több lehetőséget kínál az adatok pénzzé tételére, monetizációjára. A személyes adatok (önkéntes) közzétételét és a közösségi médiahasználati mintákat alapul véve összegezhetőek az adatok és összeválogathatóak a felhasználói preferenciák, melyeket a mesterséges intelligencia segítségével lehet kinyerni. A vállalatok ezután jobban targetált hirdetéseket állíthatnak elő, maximalizálva a bevételt a magasabb megtekintési és kattintási arány és végső soron a vásárlás révén.

A kvantum-számítástechnika a jövőben számos ágazatot átalakíthat, többek között a pénzügyi, gyógyszeripari, energetikai és biztonsági szektort

A növekvő információáradatot a hagyományos számítógépek már nem képesek feldolgozni, ezzel ellentétben a kvantum-számítógépek egyszerre rengeteg érték egyidejű ábrázolására (stimulációk, tesztek) és az összes értékkel egyidejűleg végzett számítások elvégzésére is alkalmazhatók. Emellett a qubitek számától függően a közeljövőben például a gépi tanulás (Machine Learning) fejlesztését is elősegítheti a kvantum-számítástechnika. Bár jelenleg még nem egyértelmű, hogy az alacsonyabb qubitszámú számítógépek hasznosak lesznek-e a végfelhasználók számára, vagy előnyt jelenthetnek-e az optimalizálási feladatokban. A nagyvállalatok közül az IBM 2021-ben egy 127 qubit számítási teljesítményű kvantum-számítógépet mutatott be, 2023-ra pedig 1000 qubitre emelnék a számítási teljesítményt, ami azt jelentené, hogy a technológia rendkívül gyorsan bővül. Egyes tudósok 2050-re 100 000 qubites számítási teljesítményt jósolnak.

A növekvő adatmennyiség lehetővé teszi a mesterséges intelligencia folyamatos optimalizálását – a lehetséges jövőbeli alkalmazások életeket változtathatnak meg

A mindennapi interakciók is átalakulnak a Roland Berger kutatói szerint, a humán erőforrásokat növekvő arányban fogják kiegészíteni – bizonyos ágazatokban felváltani – a mesterséges intelligenciával támogatott gépek, intelligens robotok és hibridek. 2030-ra a mesterséges intelligenciát az egészségügyi problémák kezelésére és megelőzésére fogják használni olyan eszközökkel, mint a fejlett előrejelző alkalmazások, a virtuális ápolási asszisztensek és az intelligens viselhető eszközök. Utóbbi fejlesztések célja, hogy az egészségügyi problémákat akkor észleljék, amikor azok felmerülnek, így csökkentve a szükségtelen kórházi felvételeket. A gyártásban egyre több intelligens rendszer lesz 2030 és 2040 között, melyek a fogyasztói termékigényre optimalizálódnak, és a termékeket költséghatékonyabban és kevésbé környezetszennyező módon állítják majd elő.

2050-re az MI-technológia érzelmekből fog olvasni, hogy személyre szabja az egyes ügyfélélményeket. Az érzékelők képesek lesznek az arckifejezések azonosítására, és a MI segítségével szinkronizálhatók lesznek az ügyfél más adatforrásaival. A vállalatok ezáltal hamarabb látni fogják, hogyan érzi magát az adott ügyfél.

Minden iparágban az automatizálás irányába történő elmozdulás lesz tapasztalható – a munkavégzés komplexitásától függően a robotok vagy kiegészítik, vagy helyettesítik az embert

Az ipar 4.0 strukturális változást okoz a munkaerőpiacon. Az újonnan alkalmazható technológiák, mint például a mesterséges intelligencia, a megszokottól eltérő lehetőségeket jelentenek a szakmák számára. Ez a fejlődés nem egyszerűen a munkavállalók robotokkal való helyettesítéséről szól, tágabb értelemben új munkaerő-piaci esélyekre világít rá. Az egészségügyben az intelligens robotok vagy az MI előrejelző alkalmazások a monoton és a betegség felmérő feladatokat vennék át. Így az ellátás mentális, emocionális és empatikus elemeire a szakemberek nagyobb figyelmet fognak tudni fordítani. A következő évtizedben azonban a közlekedési ágazatban nagy mértékben csökkenhet a foglalkoztatottság szintje. A mesterséges intelligencia által vezérelt autonóm járművek (AV) könnyebben helyettesítik majd a személygépkocsi-, taxi- és furgonvezetőket. Az előrejelzések alapján több mint négymillió munkahely szűnik meg a gyors átállás során, amely öt éven belül elkezdődik. Továbbá a mesterséges intelligencia szakértői arra is számítanak, hogy – 50%-os valószínűséggel – 2060 körül a gépek minden feladatot jobban és olcsóbban tudnak majd elvégezni, mint az emberi munkaerő, 2140 körül pedig minden foglalkozás teljesen automatizálható lesz.