Connect with us

Gazdaság

Továbbra is a panellakást lehet a leggyorsabban értékesíteni

panel

Lassult az ingatlanpiaci tempó, csökkent a tranzakciószám, ami látszik a forgási sebességen is, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből: a legrövidebb időt még mindig a panel tölti a piacon, ám összességében minden lakástípus esetében növekedett az értékesítéshez szükséges idő.

A romló gazdasági klíma, az infláció, valamint az energiahordozók áremelkedése már érződik az ingatlanpiacon – ismertette az Otthon Centrum statisztikáinak legfőbb tanulságait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével az előző év negyedik negyedévében értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő. Némi meglepetésre a legnagyobb mértékben a téglalakásoknál érződik a lassulás, ahol átlagosan egy héttel hosszabbodott meg az értékesítéshez szükséges idő. A panellakásoknál az öt nap növekedés arányaiban megegyezik a téglalakásokéval, míg a használt házak esetében mindössze két nappal nőtt az értékesítés idő.

Továbbra is a panelt lehet a leggyorsabban eladni, kereken két hónap alatt. Ez az érték öt nappal hosszabb, mint 2022. III. negyedévében, de majdnem két héttel nőtt 2022. II. negyedévhez képest. Budán és a belvárosban 58 nap az átlag, a külső pesti kerületekben azonban már 67 nap ugyanezen érték. A régió központokban 64 napra nőtt értékesítési idő, míg a megyei jogú városokban 50 napra.

Bár országos átlagban nőtt az értékesítési idő, az átlagérték mögött nagyon nagy a szórás. Van, ahol ha kicsit is, de inkább gyorsult a piac. A fővárosi agglomerációban vagy Budán és a kisebb megyei jogú városokban például az országos átlagtól teljesen eltérően kicsit csökkent az értékesítési idő. Ugyanakkor a legtöbb tranzakciót bonyolító térségekben – a régió központokban, valamint Pesten – két héttel nőtt a panellakások piacon töltött ideje.

A panel után hagyományosan a téglalakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni. Ez a trend 2022. IV. negyedévben sem változott. Átlagosan 82 napos értékesítéssel számolhatnak a tulajdonosok, ami egy héttel hosszabb, mint 2022. III. negyedévben. A belvárosban és a megyei jogú városokban, ahol a legtöbb téglalakás található, már három hónapnál hosszabb idő kell a sikeres tranzakcióhoz. Ezzel szemben Budán és a régió központokban két és fél hónap az irányadó. A külső pesti kerületek 82 napos értékesítési ideje megegyezik az átlaggal. A kisebb településeken és az agglomerációban hektikusan alakult a piac és egy-egy jól árazott ingatlan az átlag alatti idő alatt is elkelt.

A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban nőtt a téglalakások értékesítési ideje. Itt több mint egy hónappal, míg a főváros belső kerületeiben és a kisebb városokban három héttel. A régió központokban és a külső pesti kerületekben egy hét növekedést mértek az Otthon Centrum elemzői. Az országos átlaghoz képest itt is akad olyan földrajzi körzet, ahol a nagy átlagtól eltérő értékeket látunk: Budán stagnált piac, míg Pest megyében egyedüliként csökkent az értékesítéshez szükséges idő.

Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő, a negyedik negyedévben átlagosan 132 napra volt szükség ennek az ingatlantípusnak az eladásához. A külső pesti kerületekben csak 65 nap, míg az agglomerációban 112 nap volt az átlag – az utóbbi két térségben sosem volt ilyen alacsony az értékesítéshez szükséges napok száma. Ugyanakkor a főváros többi területére, a nagyobb városokra az átlag feletti értékek voltak jellemzőek. Budán és a megyei jogú városokban 145, a régió központokban 160, a kisebb városokban 170 nap kellett a sikeres üzlethez.

Ebben a szegmensben mindössze két nappal nőtt az értékesítési idő. Az első hallásra meglepő érték magyarázata, hogy az ebben a negyedévben értékesített lakások még a II. negyedévben kerültek a piacra, így a változás is lassabban érezhető, mint a többi ingatlantípus esetében. Ugyanakkor a fővárosban és a nagyobb városokban már most érezhető a változás. Budán és a kisebb városokban 19 nappal nőtt az értékesítési idő a III. negyedévhez képest, míg a régió központokban két és fél hónappal. A községekben és a többi megyei jogú városban nem történt lényegi változás. Egyedül az agglomerációban csökkent 16 nappal, és a külső pesti kerületekben két hónappal az értékesítési idő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss