Ipar

Autonóm robotjárműveket programoztak a versenyző diákok a ZalaZONE-on

autonóm
A Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyének online versenyén az ország minden tájáról félszáz csapat indult, csapatonként három diák és egy felkészítő tanár részvételével. A program célja az volt,

A győri Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyt rendezett középiskolások számára azzal a céllal, hogy a diákok megismerhessék az önvezető járművekhez kapcsolódó műszaki és informatikai kihívásokat számítógépes szimulációk, valamint kisméretű mobil robotplatformok alkalmazása révén.

Az online fordulót követően a legjobb csapatok az egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjában mérték össze tudásukat. A Széchenyi István Egyetem autonóm robotversenyének online versenyén az ország minden tájáról félszáz csapat indult, csapatonként három diák és egy felkészítő tanár részvételével. A program célja az volt, hogy a legmodernebb járműipari technológiákkal – irányítástechnikával, szenzorokkal, robotprogramozással – már középiskolás korban megismerkedhessenek a fiatalok.

Érdekesség, hogy az első négy helyezett két békéscsabai és két ceglédi team lett, amelyek a döntőben már személyes részvétellel mérkőztek meg egymással. Feladatuk nem volt más, mint leprogramozni, hogy önvezető robotjárműveik adott idő alatt a leghosszabb távot tegyék meg egy kijelölt pályán.

Autonóm robotjármű a versenypályán. (Fotó: Horváth Márton)

„Egyetemünk a hallgatók sikerességét nemcsak korszerű ismeretek átadásával alapozza meg, de készségeiket is fejleszti. A munka világában való helytálláshoz a szakmai tudás mellett elengedhetetlen például, hogy csapatban tudjanak dolgozni. Ez a hagyományteremtő céllal megrendezett verseny kitűnő lehetőség ennek gyakorlására”

– fogalmazott prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. A tudás és a csapatmunka diadalára az egyetem hallgatói csapata, a SZEnergy Team teljesítményét hozta példaként, amely tavaly világrekorddal nyert Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon. Hozzátette, a Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, többek közt a hallgatói csapatok támogatására.

Dr. Háry András, a Széchenyi-egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában lévő ZalaZONE Ipari Park Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a járműipari tesztpálya környezete olyan újszerű technológiákra épülő programoknak ad otthont, amit ez a verseny is bemutat.

„A versenyen szereplő tehetséges diákok később akár a Széchenyi István Egyetem hallgatói is lehetnek, akik majd a ZalaZONE gyakornoki programban is részt vehetnek, és a zalaegerszegi kutatóközpont munkájába is bekapcsolódhatnak”

– villantotta meg a fiatalok előtt álló lehetőségeket a vezérigazgató.

A járműveknek az oldalfalak érintése nélkül kellett követnie a pálya ívét. (Fotó: Horváth Márton)

Merényi Ádám, a rendezvényt támogató Microsoft Magyarország oktatási üzletágvezetője szerencsésnek nevezte a fiatalokat abból a szempontból, hogy a negyedik ipari forradalomban élnek, amikor az autóipar is jelentős változáson megy keresztül, így a jövő technológiáit ismerhetik meg, és alkalmazhatják.

„Nagy gratuláció jár a csapatoknak a teljesítményükért, a Széchenyi-egyetemnek, hogy elindította a középiskolásokat megszólító versenyt, illetve a ZalaZONE-nak, hogy otthont adott az innovatív megmérettetésnek. Már az első alkalommal kiderült, hogy nagy az érdeklődés a diákok részéről, ezért érdemes folytatni a programot”

– fogalmazott.

A döntőben az autonóm robotoké volt a főszerep, amelyeket a középiskolásoknak úgy kellett programozniuk, hogy az oldalfalak érintése nélkül kövessék a kijelölt pályát, és adott idő alatt minél messzebbre jussanak. A végeredményt dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának vezetője hirdette ki. Az első helyet a ceglédi 2Fast 4U, a másodikat a békéscsabai Nemes GSZ, a harmadikat a szintén békéscsabai KÚP Team szerezte meg, míg negyedik helyezett a ceglédi BEM Maszek Bt. lett.

„Kíváncsiságból jelentkeztem a versenyre, mert a programozás már korábban is érdekelt. Emellett kicsit ki is léphettem a komfortzónámból, és nagyszerű kitekintést tudtam tenni az autonóm közlekedés irányába. Informatikai vonalon képzelem el a továbbtanulást, ezért nem kizárt, hogy a Széchenyi István Egyetemen folytatom majd tanulmányaimat

– mondta el Vékony Zalán Olivér, a ceglédi győztes csapat tagja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss