Ipar

Kiegyenlíti a feszültségingadozásokat az E.ON innovációja

eon

19 dunántúli és Budapest környéki körzetben kerülnek a hálózatra az új feszültségszabályozók.

A lakossági és vállalati részről is megnövekedett naperőmű létesítési igény, az elkövetkező időszakban a villamos hálózatra kapcsolódó nagyszámú háztartási napelemes rendszer jelentős kihívás elé állítja a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőit. A megújuló energia befogadásának biztosítására az E.ON Hungária Csoport nemrégiben egy közel négyéves, 74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési tervet jelentett be, melynek keretében mintegy 15 ezer különböző nagyságrendű beruházás valósul meg 2026-ig.

Mivel a megújuló energiaforrások hálózatra kapcsolása a megnövekedett igények miatt a hagyományos technológiákkal néhány hónap alatt nem megvalósítható, a nagyszabású hálózatfejlesztési program mellett egy komplex hálózati innovációs programot is kidolgozott az energiavállalat.

Az E.ON évek óta működő kutatás-fejlesztési projektje, a Flex.ON olyan innovatív hálózati okos technológiák fejlesztésén dolgozik, amelyek a hagyományos hálózatfejlesztés, új hálózat építése a meglévő bővítése helyett, egy adott szakaszon jelentkező egyedi problémára keresnek gyors és költséghatékony megoldást. Ilyen lehet például egy nyaralóházas terület, ahol a nyári hétvégéken jelentős, egyébként viszonylag alacsony az ügyfelek energiaigénye.

Az E.ON alternatív hálózatfejlesztési programjának egyik kulcseszköze a vonali feszültségszabályozó, amelyet a nagy terhelés vagy épp a visszatermelés nyomán a kisfeszültségű hálózaton – általában csak egy-egy utcában – jelentkező feszültségproblémák gyors megszüntetésére fejlesztettek ki. Az IVR (inline voltage regulator) segítségével megszüntethetők a hálózati feszültségingadozások, például olyan helyzetekben, amikor egy adott szakaszon a napelemes rendszerek működése miatt nappal nagyobb, estefelé és éjszaka kisebb a hálózat terhelése.

Az IVR a hazai energiapiacon újdonságerejű feszültségszabályozó eszköz, amelyet az E.ON már 2018 óta tesztel, és megbizonyosodott róla, hogy évekig megbízhatóan működik.

Jelenleg 17 darab új vonali feszültségszabályozó kezdte meg működését az E.ON szolgáltatási területén, a Dunántúlon, valamint Pest megyében, további két IVR-t pedig a tavasz folyamán szerelnek fel a szakemberek. A vállalat célja, hogy minél szélesebb körben, változatos helyszíneken, az ügyfelek igényeihez igazodva tudja hasznosítani a berendezéseket, értékes mérési információkat, adatokat gyűjtve be róluk. Az IVR-ek ezért a legkülönbözőbb helyszíneken álltak szolgálatba: szezonális fogyasztási maximumot elérő üdülőövezetben, új utcanyitásnál új építésű lakóparki környezetben, sűrűn lakott városban vagy nehezen megközelíthető, kőfejtő vagy tanösvény környéki lakosokat sűrítő hálózaton. A napelemes termelésből fakadó hálózati kihívások megoldása mellett az eszköz akkor is alkalmazható a hálózat hosszából fakadó feszültségproblémák megelőzésére, ha a kisfeszültségű hálózaton jelentkező problémákat – a három fázis valamelyikének túlterheltségét – kell tompítani, kompenzálni.

Az IVR-eket a közcélú hálózatra, saját kisfeszültségű oszlopaira szerelte fel az E.ON. Az eszköz kompakt, védett és időjárásálló, egyetlen munkanap alatt szerelhető és azonnal hálózatra köthető. Az aktív IVR-ek az eddigi adatok szerint képesek az ideális feszültségviszonyokat beállítani és azokat tartani. Az E.ON folyamatosan vizsgálja, hogy a tapasztalatok alapján milyen esetekben jelenthet megoldást az IVR a hagyományos műszaki beavatkozások helyett. Az újabb teljesítmény- és HMKE-igények nyomán az IVR egy gyorsabban kivitelezhető, olcsóbban megvalósítható alternatíva lehet a hagyományos műszaki beruházások mellett (helyett), azzal, hogy egy gyors, áthidaló megoldással képes a kisfeszültségű hálózaton fennálló feszültségviszonyokat ideálisan kezelni. A vállalatcsoport célja, hogy ezzel az új eszközzel is támogassa a napelemes rendszerek telepítését és használatát és ügyfelei elégedettségére rövidebb idő alatt kezelni tudja a feszültségpanaszokat.

A 19 darab vonali feszültségszabályzó telepítését a – korábban Innovációs és Technológiai Minisztérium – mai Energiaügyi Minisztérium által meghirdetett „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása” pályázat keretein belül valósítja meg az E.ON 45 százalékos állami és 55 százalékban saját forrásból.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss