Ipar

Az autóvásárlók tisztábban akarnak látni

Nemcsak az anyagok és az alkatrészek eredetéről és fenntarthatóságáról, hanem a járművekről gyűjtött adatok felhasználásáról is többet akar tudni a fogyasztók és a flottamenedzserek túlnyomó többsége, derült ki a Zebra felméréséből. Az autóipar szereplői folyamataik digitalizálásával tartanák a tempót, amelyet a transzparencia iránti igények gyors fejlődése diktál.

Egyre nagyobb elvárás a lakossági és a vállalati ügyfelek részéről, hogy a fenntarthatóság növelését, illetve a működés és a beszállítói lánc digitalizálását az autógyártók átláthatóbb gyártási folyamatokkal támogassák

– állapította meg tanulmányában (Automotive Ecosystem Vision Study) a Zebra Technologies. Az alapul szolgáló felmérés szerint az iparág szereplői a változékony gazdasági környezetben is készek a nagyobb transzparenciához vezető technológiára költeni, 10 gyártó közül 6 idén is növelni fogja beruházásait a gyártási infrastruktúra fejlesztése terén.

– Kétségtelen, hogy az autóipar teljes ökoszisztémája mélyreható változáson megy keresztül, és eközben hatalmas akadályokat kell leküzdenie

– mondta Stephan Pottel, a Zebra Technologies autóiparért felelős vezetője.

– Lényegében két különböző gyártási folyamatot kell kezelniük, egyet a hagyományos benzines vagy dízelüzemű járművek, egyet pedig a következő generációs elektromos, hibrid és autonóm önvezető járművek előállításához, miközben a törvényi előírásoknak, a fenntarthatóság követelményének, valamint a gyorsabb munkavégzés és a valós idejű átláthatóság igényének is eleget kell tenniük. A nyomás ijesztő mértékű, de megfelelő stratégiai beruházásokkal és technológiával az autóipar szereplői nemcsak eleget tehetnek az elvárásoknak, hanem azokat felülmúlhatják ügyfeleik kiszolgálásában.

SZEMÉLYRE SZABOTT JÁRMŰVEK FENNTARTHATÓAN

Tanulmányához a Zebra autóipari döntéshozók, flottamenedzserek és a lakosság körében – világszerte több mint 1300 válaszadó részvételével – készített felmérést, akiket az iparág gyors digitális átalakulása kapcsán nézeteikről, prioritásaikról és elvárásaikról kérdezett.

Az eredmények szerint tíz fogyasztó közül nyolc a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra kulcsfontosságú prioritásként tekint, amikor új jármű vásárlását vagy lízingelését tervezi. A millenáris generáció tagjaira (87 százalék) jellemző leginkább ez a tudatosság, de az X nemzedék és a baby boomer korosztály több mint háromnegyede (78 és 76 százaléka) is előre sorolja a fenntarthatóságot, így ez az elvárás gyorsabb technológiai innovációra készteti az autógyártókat.

Hasonló erővel hat a járművek testre szabása iránt mutatkozó, mind jellemzőbb fogyasztói igény is. A lakosság körében öt megkérdezett közül csaknem négy mondta, hogy járművásárláskor a személyre szabás lehetőségei kihatnak döntéseire, és tíz flottamenedzser közül nyolc ugyanilyen fontos követelményként kezeli mind a fenntarthatóságot, mind a személyreszabhatóságot.

Bár az autóipari döntéshozók közel 80 százaléka tudatában van az említett elvárásoknak és prioritásoknak, tíz közül hét beismeri, hogy a testre szabás növekvő igényével vállalata nehezen tart lépést. Az autógyártók háromnegyede ezért az egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a gyártás újgenerációs átalakításához stratégiai együttműködést alakítson ki technológiai cégekkel.

A felmérés rávilágított arra is, hogy a fogyasztók mindinkább az elektromos meghajtást részesítik előnyben, a válaszadók több mint fele ugyanis jelezte, hogy a jövőben hibrid elektromos járművet vásárolna. A növekvő kereslet azonban nagy nyomással nehezedik az autóiparra. A döntéshozók 68 százaléka mondta, hogy a következő generációs, például elektromos járművek gyártása terén kihívásokkal szembesül, 75 százalékuk pedig hasonlóan nyilatkozott a fenntartható, környezetbarát termékek gyártásáról is.

Régiós bontásban a tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy Európában az autóipari döntéshozók a fenntarthatóság fokozására, a hulladékmennyiség csökkentésére és a környezet védelmére mind nagyobb hangsúlyt helyeznek. Térségünkben a válaszadók 27 százaléka mondta, hogy ezek a kezdeményezések már jelenleg is lendületet adnak a pénzügyi teljesítmény növeléséhez, 49 százalékuk pedig arra számít, hogy ez öt éven belül így lesz.

DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ ÉS TRANSZPARENCIA

Az adatok és információk átláthatóságát a fogyasztók és a flottamenedzserek is kiemelten fontosnak tartják, a nagyobb transzparencia megteremtése hangsúlyos elvárás az autóipari ökoszisztémával szemben. Jármű vásárlását vagy lízingelését mérlegelve a fogyasztók 81 és a flottamenedzserek 86 százaléka a gyártáshoz felhasznált anyagok és alkatrészek eredetét is szeretné megismerni, hogy meggyőződhessen fenntarthatóságukról.

Vásárlást vagy bérlést követően a fogyasztók és a flottamenedzserek hasonlóan magas aránya (88 és 86 százaléka) kívánja azt is tisztán látni, hogy a járművekről gyűjtött adatokat az autóipari ökoszisztéma szereplői miként fogják felhasználni. A fogyasztók és a flottamenedzserek több mint négyötöde elvárja, hogy vásárlást követően a járműve által generált adatok felett is tulajdonjoggal rendelkezzen.

Mindkét táborban túlnyomó többséget (80 százalék) alkotnak a válaszadók, akik végponttól végpontig átlátnák a gyártási folyamatot. Tíz autóipari döntéshozó közül azonban csupán három mondta, hogy a valós idejű adatrendszerek ilyen holisztikus rálátáshoz szükséges összekapcsolását a következő öt évben prioritásként fogja kezelni.

Az eredeti eszközgyártók (OEM-ek) mintegy harmada mondta ugyanakkor, hogy az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek), az RFID címkék, a strapabíró kézi számítógépek az ipari gépi képfeldolgozással együtt javítani fogják az ellátási lánc kezelését, a beszállítók hasonló aránya pedig ugyanezt mondta a mobil vonalkód- és hőnyomtatókról, a viselhető számítógépekről és helymeghatározó technológiákról is.

Összességében tíz autóipari döntéshozó közül hét egyetértett azzal, hogy vállalata számára a digitális átalakulás stratégiai jelentőségű. A következő öt évben ezért bővíteni fogják a technológiák alkalmazását – a válaszadó vezetők 47 százaléka az additív gyártást és 3D nyomtatást, 45 százaléka pedig az ellátásilánc-kezelést emelte ki fókuszterületként.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:autógyártás autóipar fenntarthatóság Zebra Technologies

Up Next

Környezetvédelem, gazdaság, polimerek – jön a II. Műanyagipari Konferencia

Don't Miss

Az ABB a Direct Energy Partners egyenáramú mikrohálózati start-up vállalkozásba fektet az energetika átállás felgyorsítására

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat

A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.

Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.

A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.

A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.

Fejlődési irányok

A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.

A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:

az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
az adatközpontok
a fejlődő fizikai robotika

Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.

Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.

„A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat”

– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!