A Messer, a világ vezető magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője a magas CO₂ kibocsátású iparágak szén-dioxid mentesítésére létrehozott szolgáltatással, a ZeCarb Carbon Capture as a Service megoldással bővíti portfólióját.

Az egész világon rohamosan nő a kereslet az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésére. A „ZeCarb”-bal a Messer erre a növekvő igényre reagál. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, iea.org) szerint a szén-dioxid leválasztási, hasznosítási és tárolási megoldásoknak (nemzetközi rövidítéssel CCUS, azaz Carbon Capture, Utilization and Storage) önmagukban évi 1,2 gigatonna CO₂-kibocsátást kellene megakadályozniuk ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró forgatókönyvet. A Messer új ZeCarb szolgáltatása e célokhoz járul hozzá, építve az ipari gáz szakértő több évtizedes tapasztalatára a CO₂-visszanyerés terén.

Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója elmondta:

„A „ZeCarb” szolgáltatással a vállalatok nemcsak a globális fenntarthatósági célokhoz igazíthatják, és csökkenthetik karbon lábnyomukat, de új növekedési lehetőségeket is találhatnak. A Messer a „ZeCarb” márkanév alatt futó CCUS technológiával mind a vállalati, mind pedig a kormányzati, önkormányzati szektort is képes támogatni abban, hogy gazdaságosan és hatékonyan csökkentsék kibocsátásukat, miközben az egyre nagyobb elkötelezettséget kívánó fenntarthatósági céloknak is megfelelnek.”

A Messer ZeCarb szolgáltatása a teljes CCUS értékláncot egy kézből biztosítja

A Messer az ipari tevékenység során kibocsátott CO₂-ot, amely származhat például acél-, cement-, üveg-, papír, vegyianyag-gyártásból, vagy akár fosszilis tüzelésű erőművekből, még a légkörbe kerülés előtt leválasztja. A visszanyert CO₂-t ezután olyan technológiákban használják fel, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, például szintetikus üzemanyagok (eFuels) vagy fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártása. Alternatív megoldásként a visszanyert CO₂-t tartósan földalatti geológiai képződményekben tárolják. Különösen a kimerült olaj- és gázmezők ideálisak erre a célra, amelyekben évmilliók óta megtalálható a földgáz, nitrogén és CO₂ keveréke.

„Mint globális ipari gáz szakértő vállalat, a Messer számos együttműködő partnerrel áll kapcsolatban Ázsia, Európa és Amerika vezető piacain, ezért a vállalat a CCUS teljes értékláncát le tudja fedni.”

– hangsúlyozta Dr. Tarek El Hawary, műszaki vezérigazgató.

„A ZeCarb-bal pedig a már bizonyított CO₂-visszanyerési technológiát szén-dioxid leválasztásra és tárolásra is be tudjuk vetni.”

A Messer már több mint 90 rendszert telepített világszerte, amelyek a szén-dioxid-leválasztás legjobban bevált és skálázható rendszerei közé tartoznak.

A magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér Könyve

Hazánkban 2023-ban készült el a Szegedi Tudományegyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriuma gondozásában a „Szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási (Carbon Capture and Storage – CCS/Carbon Capture and Utilization – CCU) lehetőségek Magyarországon” című Fehér könyv, amely javaslatokat fogalmaz meg a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (CCU/S) alkalmazások hazai elterjedésének támogatására a nehezen karbonmentesíthető ágazatokban. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetvédelemben olyan megoldások fognak jól működni, amelyek a környezeti szempontok mellett gazdasági és társadalmi oldalról is fenntarthatók.

További információ:

https://www.zecarb.messergroup.com

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Közvetlenül összehasonlíthatóvá teszi termékei fenntarthatósági adatait a Siemens.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO₂-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

– szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

„A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.”

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO₂-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.

Itt az esővíz az úr

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százalékuk tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.

De hogyan is lehet gyűjteni az értékes esővizet? Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével, vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek[4], melyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

Az esővíz megtartás jelentőségét már a szakemberek felismerték, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.

„Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez”

– tette hozzá a szakember.

A városok „kizöldülését” számos innováció is segítheti, ilyen például a Wavin betonfelületek alá telepíthető gyökértározója, a „TreeTank”, amely kellő mennyiségű vízzel látja el a fákat, és egyben ellenáll a forgalmi terhelésnek is. A felmérés alapján itthon még kevéssé ismertek, de a jövő megoldásai lehetnek a víz természetes fennforgását utánzó kék-zöld tetők is. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.

Vissza a természetbe!

A Wavin azt is tudni szerette volna, hogy a magyar városlakók szerint mitől válnának élhetőbbé, fenntarthatóbbá a települések. 75 százalékkal toronymagasan végzett a további zöldfelületek létesítése opció, e mellett minden második válaszadó az esővíz tározására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.

De valóban olyan „szürke” nálunk a helyzet? Budapesten például átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága például sokkal több közparkkal büszkélkedhet. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.

Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk

Dr. Páldy Anna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát.

„A szervezetünk ideális D vitamin ellátása szempontjából is fontos, hogy naponta 10-15 percet töltsünk napos, vagy félárnyékos környezetben, a legjobb, ha parkokban tudjuk ezt megtenni 11-15 óra között. A D vitamin termelés szempontjából további, napfény védelem nélküli tűző napon való tartózkodás nem javasolt, ellenben árnyékban, vagy a kora reggeli, délelőtti vagy késő délutáni órákban hosszabb időt is eltölthetünk a szabad levegőn, zöld környezetben”

– emelte ki a szakértő. Egy kutatás szerint jelentősen többen értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok közül, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben mint azok, akik nem érintkeztek a természettel. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.

Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály , mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen annak ökológiai teljesítőképességét jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!