Connect with us

Okoseszközök

Jogszabályok ezrei változtak: Itt már csak a mesterséges intelligencia segíthet

A korábbi rendszerekkel immár képtelenek követni a cégek a változásokat.

Orbán Viktor ötödik kormánya 2022. május 24.-én alakult meg, így az évforduló kapcsán érdemes és érdekes elemezni, hogy mit jelentett ez a jogszabályok világában. Az elmúlt 12 hónapban 214 közlöny közel 12 ezer oldalán (11773) csaknem ötezer jogszabály jelent meg. Ezek nagy része módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Könnyen belátható, hogy ezt emberi erővel követni nagyjából lehetetlen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt végigolvasson, emberfeletti küldetésnek tűnik. Különösen érdekes, hogy a változásoknak csak mintegy tíz százaléka érinti jelentősebben a cégek működését, vagyis ez a jogszabály-bogarászós munka kilencven százalékban csak formalitás. A minisztériumok átnevezése összességében sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve nem jelentett jelentős változást.

Túl gyorsan lépnek életbe

A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.

A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.

A megyék átnevezése vármegyékké például több száz jogszabály módosítását igényelte, ráadásul a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak erre. Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb nagyobb apróságok is.

Az év végi hajrában módosul a legtöbb jogszabály

A jogalkotási rendszernek évek óta sajátossága, hogy az év vége előtt beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát.

Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.

Az általános jogszabályfigyelők sem győzik ezt, ezért tartják szükségesnek, hogy a JOXA.hu-t úgy alakítsák és tanítsák, hogy a legprecízebben kövesse a cégek saját igényeit.

Segíthet a mesterséges intelligencia

Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak ilyen jellegű jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.

“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat”

– mondta el a cég ügyvezetője.

Mint Ferencz Mónika megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak a Blumenthal Consulting általános tanácsadói tevékenysége kapcsán, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.

Bár az elmúlt évet több nagyívű jogszabályváltozás jellemezte, amelyek tömeges érintettsége miatt nagy sajtóvisszhangot kaptak, például a KATA törvény vagy az egészségügy átszervezése kapcsán számos szakmai, például környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkabiztonsági jogszabály alapvető változása elsikkad, vagy fel sem kelti a média figyelmét. Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.

Az elmúlt egy évben összesen 47 új törvény és csaknem tízszer ennyi, vagyis 458 rendelet született, ugyanakkor a módosító jogszabályokban összesen 3850 változást hirdettek ki az 5. Orbán kormány első éve alatt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Okoseszközök

AI-funkciókkal és díjmentes előfizetésekkel érkezik a T Phone 3 Pro

A Deutsche Telekom október 14-én vezeti be Magyarországon legújabb AI-készülékét, a T Phone 3 Pro-t, amely fejlett mesterséges intelligencia funkciókat és díjmentes szolgáltatásokat kínál a felhasználóknak.

A készülékhez 12 hónapos díjmentes Picsart Pro előfizetés jár, amely közvetlenül a kamerához kapcsolódva biztosít kreatív funkciókat – köztük AI-avatar készítést, AI háttérképszerkesztést és a képek kiválasztott részeinek egyszerű cseréjét mesterséges intelligencia használatával (AI-replace). A felhasználók hozzáférhetnek továbbá a Perplexity-hez, ráadásul egy 18 hónapos, díjmentes Perplexity Pro előfizetést is kapnak, amely AI-asszisztensként segít a mindennapokban: információt keres, ügyeket intéz, szöveget fordít, mesét olvas fel, vagy akár receptötleteket is ad. A szolgáltatás a Magenta gombbal, hangutasítással vagy közvetlenül a zárolási képernyőről is elérhető.

A T Phone 3 Pro nagy teljesítményű hardverrel, 6,8 hüvelykes, 120 Hz-es kijelzővel és hármas kamerarendszerrel rendelkezik, amelyet – a Picsartnak köszönhetően – AI-alapú képoptimalizálás támogat. Az új modell nemcsak a mindennapi felhasználók, hanem a nagy erőforrásigényű alkalmazások kedvelői számára is ideális választás. A készülék ráadásul fenntarthatósági szempontból is kiemelkedő: elnyerte a #GreenMagenta minősítést, és 88/100-as öko-besorolást ért el.

A Deutsche Telekom az AI-termékcsalád – köztük a T Phone 3, a T Tablet 2, és most az új Pro modell – révén egyre több ember számára teszi elérhetővé a generatív mesterséges intelligenciát. A Telekom alkalmazás Magenta AI funkciójának használatával azonban bizonyos AI-funkciókhoz azok a Telekom-előfizetők is hozzáférhetnek, akik más márka készülékeit használják a Telekom kínálatából.

A T Phone 3 Pro 2025. október 14-től érhető el Magyarországon a Telekom ügyfélszolgálatán, online áruházában, üzleteiben és partnereinél.  A T Phone 3 Pro listaára 99 880 forint.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

Extrém ellenállóképességgel vértezték fel a G-Shock újdonságát

Megérkezett a G-Shock márka legtökéletesebb MR-G karórája? „Az újdonság láttán elfogyhatnak a jelzők, a japán óramanufaktúra új szintre emelte az ellenálló és strapabíró karórákat. Az MRG-B2000-es az MR-G széria csúcsának tekinthető” – hangsúlyozta Nagy Sándor, a Casio termékmenedzsere.

A 54.7 × 49.8 × 16.9 mm-es tok teljes egészében titánból készül, ami egy rendkívül erős, mégis könnyű fém. Az újdonság is éppen ezért alig 138 grammot nyom, vagyis csak akkora súlya van, mint egy okostelefonnak. Ennek az anyagnak a felhasználása az orvostudománytól egészen az űriparig terjed. Kedvező tulajdonsága továbbá, hogy nem vált ki allergiás reakciót, így fémallergiások is viselhetik.

Az MRG-B2000-es csapdába ejti a természetes fényt és a saját ragyogásához használja fel azt. És ezt a vizualitást további speciális megoldásokkal éri el. A lünetta például újra kristályosított titánból készül, amely olyan fényjátékot kelt, mint amilyen a japán szamuráj kardokon látható. Megjelenését a tükröződésmentes bevonattal ellátott zafír kristályüveg teszi teljessé, amely mögött egy 3D-s számlap rajzolódik ki, amit a szamuráj páncélzat mintázata ihletett. Különleges sötét zöldes, fakó színe az oxidált vas mintázatával kombinálva szintén az ősi szamuráj páncélokon gyakran használt „Kurogane-Iro” tónusra emlékeztet.

A könnyű leolvashatóságot a nagy méretű óra- és percmutatók, valamint a hangsúlyos indexek biztosítják. A foszforeszkáló elemeknek köszönhetően éjszaka, vagy rossz látási viszonyok között is egy pillantás alatt ellenőrizhető az aktuális idő.

„A karóra tokját, valamint a lünettát DLC, vagyis gyémántszerű szénbevonattal látták el. Ez egy rendkívül kemény, sima és kopásálló réteg, amit különféle anyagokra visznek fel a tartósság és a teljesítmény növelése érdekében”

– hangsúlyozta a Casio termékmenedzsere.

Az G-SHOCK óráknál alapvető extrém ütés- és rázkódásállóság pedig annak is köszönhető, hogy az újdonság Clad Guard szerkezettel rendelkezik, ami lényegében egy hibrid tokfelépítést tükröz. Fontos ismérve, hogy kompakt ütéselnyelő elemeket tartalmaz a tok különböző részein. Ennek köszönhetően a több irányból – elölről, oldalról, felülről – érkező behatásokat is képes elnyelni. Az MRG-B2000 emellett 20 bar nyomásig vízálló így úszni és fürdeni is lehet benne.

Emellett olyan fontos jellemzőket vonultat fel, mint például az okostelefonhoz való csatlakoztathatóság, a 27 időzóna, az otthoni (alapértelmezett zóna-)  idő kijelzés, a stopper, a LED-es számlapvilágítás, valamint a napenergiával működő szerkezet.

A MRG-B2000RG-3A magyarországi megjelenése után várhatóan 1.449.990 forintért vásárolható majd meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Okoseszközök

GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül

A modern irodaházak, kereskedelmi központok és ipari létesítmények biztonsága ma már nem csak technikai kérdés: az emberek jogainak a védelme érdekében az adatvédelem ugyanolyan fontos.

A SMARTme Building Technologies Kft. GDPR-Barát kamerarendszerei ezért egyszerre valósítják meg a biztonságot és az adatvédelmet.

GDPR: lassan évtizedes elvárások, jelentős büntetések

Az Európai Unió Adatvédelmi Rendeletét, a GDPR-t az Európai Parlament 2016 áprilisában fogadta el, majd 2018. május 25-től lépett hatályba az egész Európai Unióban. Európában 2025. március 1-ig csak a GDPR megsértése miatt a hatóságok mintegy 5,65 milliárd eurónyi bírságot szabtak ki 2.245 esetben. Az ellenőrzések és a bírságok szinte exponenciálisan növekvő számát az is alátámasztja, hogy csak 2024-ben az európai adatvédelmi hatóságok által kiszabott bírság mértéke meghaladta az 1,2 milliárd eurót a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda által közzétett adatok szerint. A legjelentősebb és a legnagyobb nyilvánosságot kapott bírságok természetesen az olyan tech-óriásokat sújtották, mint a Meta vagy a TikTok, de a nemzeti hatóságok az ezekhez képest sokkal kisebb esetekre is nagy hangsúlyt fektetnek.

Magyarország sem kivétel

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolója szerint 2024-ben 335 millió forint bírságot szabtak ki, ami az adatvédelem fontosságát mutatja. A jogsértések között volt például egy munkahelyi öltözőben működő videókamera, amelyet például az erről szóló magyar jogszabályi rend taxatív formában még tilt is. Ráadásul a munkáltató térfigyelő nem is tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a videókamerákkal olyan területeket is érint, amire nem is számíthattak. Ez az egy eset például 15 millió forint bírságot eredményezett, mert a NAIH többek között megállapította, hogy a munkáltató megsértette a munkavállalók tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, továbbá megfelelő jogalappal sem rendelkezett arra, hogy ezt a tevékenységet ellássa. Mindezek azonban már csak a jogsértés súlyában jelentek meg, hiszen nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy nem lehet olyan helyen videókamerát alkalmazni, ahol az emberi méltóság sérülhet. Ebből következik, hogy szinte már csak futólag említette meg a hatóság azt, hogy a videókameráknak sem az elhelyezkedése, sem az azok alkalmazása nem is lehetett arányos az elérni kívánt céllal. Hasonlóképpen eredményezett számottevő bírságot egy olyan bankfiókban elhelyezett videórögzítő rendszer, ahol „mindössze” a megfigyelésről szóló hiányos tájékoztatás – a „szokásosan” hibás és hiányos ajtóra kitett tábla – miatt 60 millió, vagy egy szépségszalonban alkalmazott 32 kamerás, a jogszabályoknak nem megfelelően kiépített és alkalmazott megfigyelőrendszer miatt szabott ki 30 millió forint bírságot a hatóság.

A biztonságát csak úgy tudja megvédeni, ha megfelel az előírásoknak is

Az építészet és biztonságtechnika világában a technológia is folyamatosan fejlődik. Az új épületekben ma már ajtónyitók, videókamerák, távoli felügyeleti rendszerek szolgálják a kényelmet és a biztonságot, amelyek bár már szinte hétköznapinak tűnnek, mégsem szabad megfelejtkezni arról, hogy azoknak meg kell felelnie a GDPR előírásainak. Egy rosszul tervezett vagy beállított kamerarendszer nemcsak a privát szférát sértheti, hanem súlyos jogi következményekkel is járhat.

Az Európai Unióban tehát az ezen rendszerek által kezelt adatok, és különösen a videókamerával történő megfigyelés és a videófelvételek készítése során mindig személyes adatok keletkeznek. Ezért az a jogi személy, amely ezt megvalósítja – az ún. „adatkezelő” – köteles pontosan meghatározni a megfigyelés célját (pl. vagyonvédelem), nyilvántartást vezetni arról, hogy ki, mikor és milyen céllal fér hozzá a felvételekhez, és gondoskodni a hozzáférési jogosultságok megfelelő kezeléséről.

A GDPR szabályok szerint a felvételek tárolási idejének például mindig arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal. Az Európai Unióban az erről szóló releváns iránymutatás szerint például mindössze 24 óra az az időtartam, ami „külön indoklás” nélkül elfogadható, amely időtartam „esetleg” a hétvégi zárva tartással hosszabbodhat meg. Minden más időtartam esetén annak az „értelmét”, „szükségességét” és az „arányosságát” meg kell tudni indokolni, és ez már nem egy könnyed ujjgyakorlat.  Minden olyan megőrzési idő tehát csak akkor lehet elvben is jogszerű, ha meg lehet indokolni, hogy miért van szükség a videófelvételek hosszabb időn keresztül történő megőrzésére. Ezen időtartam alatt pedig mindazok számára biztosítani kell az őket megillető adatvédelmi jogokat, akik a videófelvételem szerepelnek. Ők az „érintettek”, akik ezen időtartam alatt bármikor kérhetnek másolatot a felvételekről (pl. bizonyíték megőrzésére), vagy betekinthetnek a róluk készült felvételekbe, amely eseményeket ráadásul minden esetben jegyzőkönyvvel is el kell látni.

A magyar szabályozás az európai jogrenden túlmutatóan taxatív formában is kimondja, hogy egyáltalán nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer a korábban említett öltözőn kívül próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében sem.

Ezen túlmutatóan a videókamerákkal mindig csak a saját tulajdonú terület figyelhető meg, vagyis a közterület megfigyelésére az extrém kivételektől eltekintve nincs lehetőség. Ezért a videókamerákkal nem lehet megfigyelni sem a közterületet (pl. járdát, utcát), vagyis, ha a videókamera nem helyezhető el úgy, hogy részben se lásson rá ilyen területekre, akkor a csak jogsértő formában megfigyelhető részeket ki kell maszkolni. Fontos arra is utalni, hogy a hatóságok töretlen gyakorlata szerint a hang rögzítését a gyakorlatban – szinte – semmi sem indokolhatja, és amely véleménynek általában 15-60 milliós bírságokkal szoktak nyomatékot adni még Magyarországon is.

„Egy szakszerűen telepített és szabályosan használt, GDPR-Barát kamerarendszer valódi biztonságot ad és a jogi megfelelést is garantálja. Az automatizált hozzáférési naplózás, a megfelelő tájékoztatás és rögzítési idő megválasztása szinte már elegendő is az alapvető elvárásoknak való megfeleléshez. A megfelelő tájékoztató táblák, a kamerák elhelyezése, azok esetleges maszkolása, az informatikai biztonság – például titkosított adatátvitel – alkalmazása teljes jogszabályi megfelelést biztosíthat”

– hangsúlyozta Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.

Ezek mellett a bizalomépítés sem utolsó szempont, hiszen a GDPR-megfelelés nem adminisztratív teher, hanem egy erős üzenet az ügyfelek és üzleti partnerek felé, tehát a biztonság és az adatvédelem egy kézben tartása növeli a vállalat reputációját – tette hozzá a szakember. Megjegyezte továbbá, hogy minden látszat és ezzel ellentétes véleménnyel szemben a jogszabályi elvárásoknak megfelelő rendszerek kiépítése és alkalmazása az olcsóbban és gyorsabban megvalósítható megoldás, minthogy a gyakorlatban ezek az elvárások pont a hatékonyságot és az egyszerű üzemeltetést kényszerítik ki.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss