Connect with us
Hirdetés

Ipar

Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya

újrafeldolgozás

Az EU is megcélozta a körkörösséget, a hullámpapírból készülő csomagolások már ma teljesítik az elvárást.

Minden európai lakos évente 180 kilogramm hulladékot termel pusztán csomagolóanyagból, ezért az Európai Bizottság tavaly év végén új szabályokat hozott a pazarló csomagolás megszüntetésére és az újrafeldolgozás ösztönzésésre. Van azonban olyan iparág, ahol már most megvalósult a körforgásos gazdaság, méghozzá az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyagnál, amivel nap mint nap találkozunk házhozszállításkor vagy a boltok polcain. A Dunapack Packaging hullámpapírból készült csomagolási megoldásai közel 90 százalékban újrafeldolgozott anyagból készülnek és ugyanekkora arányban újra is hasznosítják azokat.

A csomagolóanyag iparág a primer nyersanyagok egyik fő felhasználója, mivel az EU-ban felhasznált műanyag 40%-át és a papír 50%-át csomagolásra szánják. Szabályozás hiányában az EU-ban 2030-ig a csomagolási hulladék mennyisége további 19%-kal, a műanyag csomagolási hulladék mennyisége pedig akár 46%-kal nőne. Figyelembe véve, hogy minden egyes európai polgár az adatok szerint csupán csomagoló anyagokból már most is 180 kg hulladékot termel, a folyamat aggasztónak mondható. Ezért tavaly novemberben az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokat javasolt a csomagolásokra. A javaslat szerint a gyártóknak olyan megoldásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, melyek valamilyen formában újra felhasználhatók. A szabályozás korlátozza a túlcsomagolást, és a csomagolás címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információkat.

A körforgásos gazdaság eszménye – és gyakorlata 

Az új szabályozás a körforgásos gazdaság jegyében készült. Ennek a paradigmának a lényege, hogy az egyszer kitermelt nyersanyagok – legyenek azok ásványok vagy fák – minél tovább maradjanak a gazdaság körforgásában, így csökkentve a természeti erőforrások felhasználását. Ennek két alapvető módja az újrahasználat és az újrafeldolgozás. Az új uniós szabályok értelmében a vállalatoknak termékeik bizonyos százalékát újrahasználható vagy újratölthető csomagolásban kell kínálniuk. Számos intézkedés célja pedig az, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolásokat.

Az új szabályozás számos feladatot ró a gazdasági szereplőkre. Az európai papíripar vezető szervezetei üdvözölték a szabályozás célját, ami nem véletlen: a papíripari szektor egésze világbajnok az újrafeldolgozásban, melynek aránya 71,4%.

„A papíriparon belül is kiemelkedik a hullámpapír-ágazat, amely az élen jár a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításában. A hullámpapír ipar termékei messze a legnagyobb arányban körforgásban maradó csomagolások az EU-ban, 90%-os újrafeldolgozási aránnyal és 89%-os átlagos újrafeldolgozott alapanyag tartalommal”

mutatott rá Dennis Belkovsky, a csomagolóanyag iparágban itthon piacvezető Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója.

Forklift

Teljes ipari körfolyamat Magyarországon

Érdemes a két számot közelebbről is megvizsgálni: az 90%-os újrahasznosítási arány azt jelenti, hogy az áru szállítását és védelmét biztosító hullámpapír csomagolóanyagok nagy része nem pusztán „újrahasznosítható” – hanem ténylegesen, a gyakorlatban is újrahasznosítják ilyen arányban az EU-ban, már ma is.

„Olyan termékekre kell itt gondolni, mint azok a hullámpapír dobozok, amelyekből a boltok polcain vesszük ki a termékeket, vagy amiben a műszaki cikkek, bútorok, más tartós fogyasztási cikkek otthonunkba érkeznek”

magyarázza Dennis Belkovsky. Az ilyen csomagolási megoldások gyártásában hazánk is fontos szereplő: a Dunapack Packaging Csepelen és Nyíregyházán is jelen van, legújabb és legmodernebb gyára pedig tavaly ősszel kezdte meg működését Dunavarsányban.

A 89%-os újrafeldolgozott tartalom pedig azt jelenti, hogy a csomagolások már ma túlnyomórészt olyan anyagból készültek, amelyhez egyetlen fát sem kellett kivágni. Magyarországon a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy többek között a Dunapack Packaging egyik testvérvállalata, a Hamburger Recycling Hungary Kft. gyűjti be a Magyarországon keletkező papírhulladékot, másik testvérvállalata, a Hamburger Hungária Kft. pedig ebből (plusz importból) évente 700 ezer tonna hullám-alappapírt termel. Ebből készít csomagolást a Dunapack Kft. Az osztrák Prinzhorn Csoport e három leányvállalata tehát a teljes gazdasági körforgást megvalósítja Magyarországon.

Tudta? A darmstadti egyetem tanulmánya bizonyította, hogy a hullámpapír alapú rostokat több mint 25 alkalommal lehet használni jelentős minőségveszteség nélkül. És hogy miért „csak” 90, nem 100% az újrafeldolgozott tartalom bennük? Mert a valóságban mindig szükséges egy kis mennyiségű új rost bevitele a gyártás során, mivel a rost visszanyerés aránya sosem 100%, keletkeznek apró veszteségek az előkészítés során és a papírgépen és bizonyos papír- és karton típusok (pl. élelmiszerrel érintkező vagy veszélyes áruk csomagolásai) friss rostokat igényelhetnek.

Vissza is kell gyűjteni a papírt

Noha a hullámpapír-csomagolóanyagok már ma is példát adnak más szektoroknak, hogy miként működhet a körforgásos modell, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Például elengedhetetlen, hogy a hullámpapírt tényleg szelektíven gyűjtsük.

„Cégcsoporton belüli partnerünk a Hamburger Hungária, melynek dunaújvárosi gyára csak 45%-ban tudja hazai hulladékpapírból fedezni a termelését, a többit importból szerzi be. Míg a cégek ma már a papírhulladék nagy részét begyűjtik és hasznosítják, a háztartási szelektív gyűjtésben még nagy potenciál van. A körforgásos gazdaság sikere mindannyiunkon múlik”

– mondja a Dunapack ügyvezetője.

A hullámpapír csomagolás fenntarthatósági szempontból vezet a műanyaggal szemben

Az európai hullámpapír-ipari szövetség tavaly publikált elemzése rámutatott: egységnyi árut azonos távolságra szállítva egy újrafeldolgozott anyagból készült hullámpapír rekesz 15 környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumból 10-ben jobban teljesít, mint egy újrahasználható műanyag rekesz. A klímaváltozásra gyakorolt hatást tekintve 28%-kal kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, feleannyi fosszilis energiára van szükség a gyártásához, sokkal takarékosabb a víz felhasználása terén (222%-kal) és kevésbé is szennyezi azt (79%-kal) a gyártás során.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása

„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.

Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?

Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.

Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.

Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.

Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.

„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.

„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván CsabaÍgy hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon

A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.

A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.

A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.

A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.

„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”

– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss