Ipar

Találékonyak vagyunk, de kié lesz a haszon?

Az innovatív vállalkozások aktivizálása az egyik fő célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnökének, Farkas Szabolcsnak. A több tízéves szakmai tapasztalattal rendelkező elnök közigazgatási és piaci oldalról is jól ismeri a szellemitulajdon-védelmet, így nagy rálátása van arra, hol kell javítani és hol kell segíteni a KKV-k ügyét. A Műszaki Magazinnak adott interjújában rámutatott, hogy a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt is elérhetnek, míg az igazi sikertörténetek csak a szellemi termékek komplex védelmén alapulhatnak.

MM: Immár több, mint egy hónapja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnöke. Milyen célokkal érkezett és mik az első tapasztalatai?

Farkas Szabolcs: Kíváncsisággal és izgatottsággal vegyes hazatérés érzése volt, hiszen 1998-tól végigjártam a ranglétra minden fokát, míg végül 2014 és 2017 között a hivatal műszaki elnökhelyettese voltam. Jó újra együtt dolgozni a régi kollégákkal és örömmel látom, hogy sok új munkatárs is csatlakozott a szervezethez. Az elmúlt 6 évben ügyvivőként piaci oldalról ismertem meg a területet, ami után egy sokkal modernebb, még hatékonyabban működő hivatalba tértem vissza. A kollégák szaktudása még mindig kiemelkedő, így azt hiszem minden a rendelkezésünkre áll, hogy digitális hivatalként még inkább segítsük az innovatív piaci vállalkozásokat. Számos új kihívás vár rám, ahol kamatoztathatom a piacon megszerzett tudásomat és tapasztalatomat. A folytonosság jegyében szeretném finomítani a folyamatokat, miközben a szakmai és kormányzati partnerekkel együttműködve kell jobbítani a hazai szellemi-tulajdonvédelmi rendszert. A legfontosabb célkitűzésem, hogy minden innovatív szereplő számára megismertessem a szellemi tulajdon-védelemben rejlő lehetőségeket, növeljem országunkban az iparjogvédelmi tudatosságot.

Hogyan tudnak segíteni egy műszaki területen működő vállalkozásnak?

A hazai vállalkozásoknak 32,7 százaléka számít innovátornak, azaz a cégek harmada innovál minden évben. Európában ez az arány 52 százalék felett van, a cél, hogy minden második cég innovatív megoldásokkal álljon elő. De ha ez meg is van, a hasznosuláshoz még elengedhetetlen, hogy a fejlesztéseket különböző oltalmakkal „magukhoz kössék”. Ez annyit jelent, hogy ha egy műszaki fejlesztésre szabadalmat, használatiminta-oltalmat szereznek, ezzel kizárólagos hasznosítók lesznek a piacon, hogy a gyakran százmilliós fejlesztési eredményeket más cég ne használhassa, vagy csak megfelelő szerződés keretében. Ugyanígy fontosak az arculati elemek, a logók vagy a design védelme is. A potenciálisan védhető szellemi termékek felmérésében is segítünk (az IP Scan, azaz a szellemi vagyon diagnózis egy olyan lehetőség, ahol akár teljesen ingyenesen mérjük fel, mit és hogyan érdemes levédetni egy cégnek), és különböző pályázati források is rendelkezésre állnak, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) pályázatával, amely idén 2023. december 8-ig vagy a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig érhető el. Az érdeklődőknek pedig a hivatal ügyfélszolgálata és a honlapunk is nagy segítség lehet.

Pontosan milyen oltalmakra vonatkozik ez a segítség?

A támogatást igénylő vállalkozások visszakapják az európai uniós vagy hazai védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjának akár 75 százalékát, míg az EU-n kívüli védjegyek és dizájn oltalmak díjának akár a felét is igényelhetik. Szabadalmak esetében az újdonságkutatás díjának és a bejelentéssel kapcsolatos díjaknak a háromegyede visszaigényelhető hazai és európai szinten is, míg a közösségi növényfajta-oltalomnál 50 százalékos visszatérítés járhat az online bejelentési díjból.

Miért fektetnek ilyen nagy hangsúlyt a KKV-k oltalmainak növelésére?

A kormány a hazai innováció fejlesztése terén hosszabb távon azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország a globális innovációs indexben 2040-re a legjobb tíz, 2030-ra a legjobb 25 ország közé kerüljön. Jelenleg a 34. helyen állunk. Az európai innovációs eredménytáblán pedig a jelenlegi 21. helyünkről 2030-ig a tizedik helyre kell előre lépnünk. E célokat segíti a május elején meghirdetett Neumann János Program is, amivel kormányzati szintű az a törekvés, hogy ne csak a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) kormányzati támogatások növekedjenek, hanem az eredmények is jobban hasznosuljanak, amihez elengedhetetlen az iparjogvédelmi oltalmak megszerzése. A program három kiemelt céljából az egyik fő fejlesztendő terület a szellemi tulajdon kérdése, azaz a szabadalmak, védjegyek, dizájnoltalmakra fordított figyelem, tudatosság növelése. Magyarországon körülbelül másfél szabadalom jut egymilliárd eurónyi GDP-re, amivel az unió középmezőnyében vagyunk. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának tanulmánya szerint a szellemi tulajdonnal tudatosan foglalkozó kkv-k akár 20 százalékkal nagyobb árbevételt érhetnek el, mint azok, amelyek nem rendelkeznek oltalmakkal. A magyar gazdaság dinamikus fejlődését az ilyen szellemi hozzáadott értéket nyújtó vállalkozások teszik lehetővé. Fontos, hogy a nemzetközi szintéren már bizonyított legjobb megoldásokat kell elterjeszteni hazánkban is Terveink közt szerepel egy egységes szellemi vagyonértékelési módszertan kidolgozása, amelynek segítségével a megszerzett jogok könnyebben szolgálhatnak alapul a fejlődő vállalatok finanszírozásához, hitelfelvételhez, értékesítéshez és a hasznosítási jogok piaci értékének megalapozásához.

A Neumann János Program a kutatóhálózatok és az egyetemek innovációs teljesítményének ösztönzését is célozza. Ebben milyen szerep jut a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának?

Kiemelten fontosnak tartom az egyetemekkel való kapcsolatok erősítését, hiszen ezek a szellemi műhelyek azok, ahol a legerősebben koncentrálódik az iparban is hasznosítható tudás. Jelenleg is vannak együttműködéseink felsőoktatási intézményekkel (19 egyetemen folyik szellemi tulajdonnal kapcsolatos képzés, közel 2 ezer hallgatót távoktatunk a jelenléti oktatás mellett), de szeretnénk ezt kibővíteni.

Az egyetemek többnyire már rendelkeznek szellemitulajdon-védelmi szabályzattal, már vannak megfelelő szakembereik, nekünk az a feladatunk, hogy tartsuk velük a kapcsolatot, frissítsük a tudásukat, megadjuk számukra azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adott intézmény, kutatóhely a megfelelő oltalmazási stratégiát tudja alkalmazni.

A jövőben ezeket az együttműködéseket szeretnénk felfrissíteni és felmérni milyen további speciális tudásra van szüksége az intézményeknek ahhoz, hogy a bejelentési aktivitásuk növelhető legyen. Ehhez komplex iparjogvédelmi csomagot állítunk össze a számukra – különösen a modellváltó intézményekkel keressük a kapcsolatot, ahol komoly KFI tevékenység folyik, és ezt a munkát szeretnénk megfelelő oltalmakká konvertálni.

Az a célunk, hogy azoknak a műszaki szakembereknek mutassuk be ezeket a lehetőségeket, akik a jogi szempontokkal kevésbé vannak tisztában. A szellemi tulajdonvédelmi tudatosság növelése érdekében megállapodásokat kötünk az egyetemekkel, célzott előadásokkal segítjük a kutatókat és a technológia-transzfer területen dolgozókat, sőt kedvezményes díjért kutatási szolgáltatást nyújtunk az egyetemek és kutatóintézetek számára, ennek kidolgozása folyamatban van.

További információ:
www.sztnh.gov.hu | www.euipo.europa.eu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Van egy iparág, ahol már most 90% az újrafeldolgozás aránya

Don't Miss

A digitalizáció elengedhetetlen a fejlődésben

Ipar

Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát

Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.

A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.

Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.

A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig

A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.

A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.

A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság

Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.

A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.

A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz

Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.

Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).

„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”

– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.

„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ingyenes online webinársorozat a műanyag-feldolgozás jövőjéről

Automatizálás, robotika, mesterséges intelligencia, energiahatékonyság és minőségellenőrzés: 16 vállalat mutatja be gyakorlati megoldásait a japán Matsui ingyenes online rendezvényén, magyar felirattal, november 18–19-én és december 9–10-én.

Gyakorlati válaszok a műanyag-feldolgozó ipar kihívásaira

A munkaerőhiány, a szakképzett dolgozók számának csökkenése és a növekvő gyártási költségek világszerte – így Magyarországon is – komoly kihívást jelentenek a műanyag-feldolgozó üzemek számára. Ezekre a problémákra kínálnak gyakorlati megoldásokat a Smarter Molding Factory Webinar Week 2026 online szakmai rendezvény előadásai, amelyeket a japán Matsui Mfg. Co., Ltd. szervez.

A kétnapos webinársorozat során 16 vállalat szakértői tartanak egyenként 25 perces előadásokat. A program olyan aktuális ipari témákat ölel fel, mint a gyártásautomatizálás és a robotika, a digitális átállás és az adatvezérelt működés, a mesterséges intelligenciával támogatott folyamatirányítás, valamint az energiahatékonyság és a minőségellenőrzés.

Az ingyenesen megtekinthető előadások angol nyelven zajlanak, de 35 nyelven, köztük magyarul is elérhető felirat segíti a követést.

Automatizálás, mesterséges intelligencia és intelligens gyártás

A programban többek között szó lesz a szerszámkezelés és -csere optimalizálásáról, a műanyag-alapanyagok szárításáról és anyagmozgatásáról, a mesterséges intelligenciával támogatott vizuális minőségellenőrzésről, az együttműködő robotokról, valamint a szimuláció és a digitális ikermodellek ipari alkalmazásáról.

A Matsui Solutions Europe két előadással is képviselteti magát. Az egyik bemutató azt vizsgálja, hogyan segíthet a gyártósoronkénti, valós idejű anyagfelhasználás-mérés az alapanyag-beszerzés pontosabb tervezésében és a felesleges készletezés elkerülésében. A másik előadás a tisztatéri gyártósorok kialakításához szükséges partneri együttműködéseket és az úgynevezett UPSHIFT értéklánc-modellt mutatja be, különös tekintettel az orvostechnikai műanyag-feldolgozásra.

Az előadók között a Matsui mellett olyan vállalatok szakemberei is szerepelnek, mint a Sodick–Plustech, a Canon U.S.A., a Yushin, a Moldex3D és a CADDi.

Két időpontban is követhető a rendezvény

A webinársorozatot két alkalommal rendezik meg, hogy a különböző időzónákban dolgozó szakemberek számára is elérhető legyen:

Első időpont: 2026. november 18–19., 6:30–11:25 (magyar idő szerint).
Második időpont: 2026. december 9–10., 14:00–19:25 (magyar idő szerint).

A résztvevők a teljes programból szabadon kiválaszthatják azokat az előadásokat, amelyek a saját gyártási folyamataik és szakmai érdeklődésük szempontjából a leghasznosabbak.

Ingyenes regisztráció magyar meghívókóddal

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezés során a Q5379050-MMHU meghívókód használható.

>> REGISZTRÁCIÓ >>

A regisztrációt követően a résztvevők a részletes programból lefoglalhatják a számukra érdekes előadásokat.

> A TELJES PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK IDŐPONTJAI >>

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Új szintre emeli az MI-korszak adatközpontjainak hűtését a Schneider Electric WCDU megoldása

A lég- és folyadékhűtéses architektúrák zökkenőmentes integrációját kínálja a Schneider Electric új, WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egysége.

A mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével megtervezett új berendezés eddig nem tapasztalt szintű rugalmasságot biztosít az ilyen létesítmények hűtési rendszerének kialakításához. Egyetlen készülék 3,5 megawatt teljesítményre is képes lehet és csoportos üzemmódban egyszerre akár 20 WCDU is működhet együtt.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a WCDU nevű hűtőfolyadék-elosztó egységét, amelyet úgy terveztek, hogy zökkenőmentesen lehessen integrálni a ventilátorfalas léghűtő rendszerekbe, támogatva ezzel a hibrid, lég- és folyadékhűtéses architektúrák kialakítását a nagy sűrűségű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban. A rugalmas felhasználásra tervezett berendezés lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy a folyadék- és léghűtés arányát úgy módosítsák, hogy közben ne kelljen teljesen áttervezniük az adatközpontot. Ez a megközelítés több lehetőséget biztosít a terhelés végső paraméterezése során a szakembereknek, így elkerülhető, hogy túlméretezett infrastruktúrát és ezáltal kihasználatlan kapacitásokat építsenek ki.

Az új WCDU megfelel a mesterséges intelligencia miatt változó infrastruktúra-telepítési igényeknek. A nagy adatközpontok üzemeltetői egyre gyakrabban helyezik a hűtőfolyadék-elosztó egységeket (CDU) szerverterem helyett a műszaki folyosóra, hogy megkönnyítsék a szervizelést és a karbantartást. A WCDU-t a műszaki folyosóra történő elhelyezésre optimalizálták, és felső csatlakozási pontokkal látták el, hogy egyszerűsítsék a telepítést és szabadon hagyják a szerverteremnek szánt helyet, ami egyszerűsíti a beüzemelést és a hozzáférést a karbantartás során.

„Az egyetlen olyan CDU-val, amely egy megoldáson belül egyesíti a folyadék- és a léghűtést, olyan szintű rugalmasságot biztosítunk, amilyet a piac eddig még nem látott. Ez a megközelítés lehetővé teszi az üzemeltetők számára a hatékonyabb telepítést, a telepítéshez szükséges idő jelentős csökkentését, valamint több konfigurációs lehetőséget biztosít a folyadékhűtési infrastruktúra kialakítására”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának vezető alelnöke.

Az új termékkel tovább bővül és erősödik a Schneider Electric Motivair folyadékhűtési portfóliója, amely számos CDU-t tartalmaz, így a telepítési architektúrák széles skáláját teszi elérhetővé.

A WCDU főbb előnyei

A WCDU „all-in-one” kialakítása – amely integrált szivattyúkat, hőcserélőket és egyéb, kritikus fontosságú CDU-alkatrészeket egyesít egyetlen acélkeretben -, egyszerűsíti a beüzemelést. A berendezés skálázható, multimodális architektúrája révén számos telepítési lehetőséget kínál. A ventilátorfalakba történő integrálás mellett a WCDU önálló egységként is használható. Ennek eredményeként azok az üzemeltetők, akik jelenleg ventilátorfalakat használnak, egy könnyebben megvalósítható megoldást kapnak a hűtési infrastruktúrájuk fejlesztéséhez. Az új berendezés emellett lehetővé teszi a zéró oldalsó távolsággal történő telepítést, ezáltal optimális sűrűséget biztosít.

A WCDU emellett a következőket is lehetővé teszi:

Megnövelt sűrűség: A WCDU a legnagyobb teljesítményt nyújtja a Schneider Electric Motivair CDU-sorozatában. Egyetlen WCDU akár 3,5 MW teljesítményt is képes elérni 1,5 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett, illetve 2,5 MW-ot 2,0 liter/perc/kW áramlási sebesség mellett. Mivel akár 20 WCDU egység is működhet együtt csoportos üzemmódban egyetlen, összehangolt rendszerként, a napjaink adatközpontjaiban elvárt 30–40 MW-os kapacitást is képes biztosítani.
Nagyobb hatékonyság: Támogatja a létesítmények magasabb hőmérsékletű vízrendszereit és akár 2 °C-os megközelítési hőmérsékletet is. Ezek az üzemeltetési feltételek hozzájárulnak a PUE javításához és a teljes hűtési infrastruktúra energiahatékonyságának növeléséhez, ami alacsonyabb összköltségeket eredményez. A rendszer forrócsere-képes szivattyúkat, PICV-ket és 25 mikronos szűrőket, valamint egy 15 hüvelykes érintőképernyős HMI-t tartalmaz a rugalmasság biztosítása érdekében.
Támogatja a rugalmasságot: A 2,5 MW-ig terjedő telepítések esetén a WCDU N+1 redundanciával is megrendelhető, amely szivattyú- és szelep-tartalékot biztosít annak érdekében, hogy karbantartás vagy váratlan alkatrész-meghibásodás esetén is megmaradjon a hűtés.

A WCDU bevezetésével a Schneider Electric folyadékhűtési portfóliója most már 105 kW-tól 3,5 MW-ig terjedő teljesítményű CDU-kat kínál, amelyek megfelelnek a teljesítménnyel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli elvárásoknak.

A WCDU szállítása 2026 októberében kezdődik egyes régiókban. További információkért látogasson el a Schneider Electric weboldalára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!