Zöld

A SPAR Magyarország kiadta első Fenntarthatósági jelentését

A SPAR Magyarország hosszú évek óta törekszik arra, hogy mind kereskedelmi működése, mind gyártási folyamatai során minél kevésbé terhelje a környezetet, megóvja munkatársai és vevői egészségét, polcain egyre több hazai kis és családi vállalkozás termékeinek adjon helyet és a társadalmi felelősségvállalás jegyében odafigyeljen a hátrányos helyzetű csoportokra is.

A 2022-ben elért eredményeket Fenntarthatósági jelentésben adta közre a vállalat.

A SPAR fenntarthatósági tevékenységét öt fő pillér határozza meg: a környezet védelme, az élelmiszer-biztonság, az egészséges életmód támogatása, a munkavállalók védelme és a társadalmi felelősségvállalás. Az alappillérként meghatározott területek szorosan kapcsolódnak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz.

„Vállalatunk fenntarthatósági vízióját egy olyan, gazdasági nehézségekkel teli év során is messzemenően szem előtt tartottuk, mint amilyen a 2022-es esztendő volt. A SPAR célja, hogy tovább mélyítse szerepvállalását a fenntarthatóság terén a munkavállalók, a vásárlók és a beszállítók életében azért, hogy Magyarország meghatározó, a fenntarthatósági ügyekkel és kihívásokkal foglalkozó kiskereskedelmi láncává váljon”

– hangsúlyozta Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója, aki többek között a vállalat fenntarthatósági tevékenységéért is felel.

Magyar termékek, rövidebb ellátási láncok

A SPAR Magyarország elkötelezetten segíti a kisvállalkozásokat, hogy termékeikkel megjelenhessenek az üzletlánc polcain. Mindezt a 2022-ben immár negyedszer megszervezett Hungaricool versennyel valósítja meg, amelynek keretében magas minőségű, Magyarországon előállított, új fejlesztésű termékekkel nevezhettek a pályázók. A 2021-ben elindított Régiók Kincsei program pedig szintén a hazai kistermelők piacra jutási esélyeit javítja, a szállítási útvonalak csökkentése érdekében pedig a SPAR hat városban – Nyíregyházán, Pécsett, Győrben, Székesfehérváron, Zalaegerszegen és Hódmezővásárhelyen – alakított ki központokat, beszállítói lehetőséget biztosítva a térségben lévő mikro- és kisvállalkozásoknak. A programokban résztvevő cégek számára pedig a SPAR Beszállítói Akadémia nyújt értékes szakmai tudást a szintlépéshez.

Kevesebb műanyag, csökkenő élelmiszerpazarlás

A vállalat a tavalyi év második felében valamennyi üzletének zöldség- és gyümölcsosztályáról kivezette az egyszer használatos műanyag zacskókat és 2022 augusztusától már csak biológiailag lebomló zacskókat kínálnak a vásárlóknak: ezáltal éves szinten mintegy 450 tonnával kevesebb műanyag kerül be a kereskedelmi körforgásba.

Az élelmiszerpazarlás csökkentése terén is elkötelezett a SPAR: a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal karöltve fogyasztásra alkalmas, de a lejárati idő miatt az üzletekben már nem értékesíthető élelmiszer-adományokat juttat el oda, ahol legnagyobb erre a szükség. Az együttműködés keretein belül 2022 szeptembere és decembere között 11 üzletből több mint 32 ezer kg élelmiszer került átadásra a szeretetszolgálat részére.

2022 novemberétől 21 tesztüzlettel indult el az együttműködés a hazai fejlesztésű Munch-ételmentő alkalmazással, melynek keretében kedvező áron kínálják a közeli lejáratú termékeket, elkerülve ilyen módon is az ételpazarlást. A tesztidőszak bebizonyította az akció sikerességét: az első két hónapjában, novemberben és decemberben, közel 10 ezer kg élelmiszert mentettek meg a vásárlók.

2022-es eredmények a teljesség igénye nélkül

  • A SPAR Magyarország teljes energiafogyasztása több mint 3 százalékkal csökkent 2021-hez viszonyítva. A vállalat megkezdte a napelemek telepítését.
  • A szervezet hulladéktermelése több mint 2200 tonnával, azaz 6,4 százalékkal csökkent 2021-hez képest.
  • A használt sütőolajat gyűjtő pontok számát folyamatosan bővíti a SPAR. A lakossági szelektív hulladékgyűjtést pedig térképes online keresővel segíti a cég.
  • Az egyszer használatos műanyag tasakok kivezetésével mintegy 450 tonnával kevesebb műanyagot használnak fel az üzletlánc vásárlói éves szinten, amikor zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolnak. Tavaly májustól pedig papíralapú zacskóba kerülhetnek a pékáruk. A fentieken túl lehetőséget van saját csomagolóanyagban, többször-használatos tasakban, vagy csomagolás nélkül is megvásárolni az érintett termékeket.
  • A logisztikai területen használt új csomagolóanyag segítségével évente közel 84 tonnával csökkenti a felhasznált műanyagok mennyiségét a vállalat.
  • A SPAR Életmód programban 2022-re több mint 1500 egészségtudatos és mentes termék szerepelt a hazai üzletlánc kínálatában.
  • A 2022-es dolgozói elégedettségmérésen a munkavállalók 90 százaléka részt vett. A 2022. évi bérfejlesztésre 8,6 milliárd forintot fordított a vállalat. Az egy főre jutó képzési óraszám 2022-re több mint 20 százalékkal növekedett.
  • A SPAR Magyarország 2022-ben több mint 244 millió forintot fordított jótékony célokra.
  • Az „Adni Öröm!” karácsonyi adománygyűjtő kampány – amelyet 2022-ben már 26. alkalommal rendezett meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen a SPAR – 19 500 család ünnepét tette örömtelibbé. Szintén a szeretetszolgálattal történő együttműködésének köszönhetően 58 ezer darab tanszerrel és közel 2 millió forint értékű adománykártya megvásárlásával segítették a vásárlók 1500 rászoruló diák iskolakezdését.
  • A „Mancs a bajban!” állateledel-gyűjtő akció keretében tavaly több mint 10 ezer kilogramm kutya száraz tápot, közel 2 ezer kilogramm macska száraz tápot, valamint 11 ezer konzervet és alutasakos eledelt gyűjtöttek össze az önkéntesek az áruházakban.

A SPAR Magyarország a fenntarthatósági tevékenységét 2019-ben a „SPAR – a fenntartható jövőért” ernyőmárka alatt szervezte egységes keretbe, a célkitűzéseket és az elért eredményeket pedig mindenki számára elérhetővé tette a www.sparafenntarthatojovoert.hu  weboldalon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Zéró karbon célok elérése szén-dioxid leválasztással

szén

A Messer, a világ vezető magántulajdonban lévő ipari, orvosi és különleges gáz szakértője a magas CO2 kibocsátású iparágak szén-dioxid mentesítésére létrehozott szolgáltatással, a ZeCarb Carbon Capture as a Service megoldással bővíti portfólióját.

Az egész világon rohamosan nő a kereslet az ipari folyamatok szén-dioxid-mentesítésére. A „ZeCarb”-bal a Messer erre a növekvő igényre reagál. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA, iea.org) szerint a szén-dioxid leválasztási, hasznosítási és tárolási megoldásoknak (nemzetközi rövidítéssel CCUS, azaz Carbon Capture, Utilization and Storage) önmagukban évi 1,2 gigatonna CO2-kibocsátást kellene megakadályozniuk ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró forgatókönyvet. A Messer új ZeCarb szolgáltatása e célokhoz járul hozzá, építve az ipari gáz szakértő több évtizedes tapasztalatára a CO2-visszanyerés terén.

Bernd Eulitz, a Messer vezérigazgatója elmondta:

„A „ZeCarb” szolgáltatással a vállalatok nemcsak a globális fenntarthatósági célokhoz igazíthatják, és csökkenthetik karbon lábnyomukat, de új növekedési lehetőségeket is találhatnak. A Messer a „ZeCarb” márkanév alatt futó CCUS technológiával mind a vállalati, mind pedig a kormányzati, önkormányzati szektort is képes támogatni abban, hogy gazdaságosan és hatékonyan csökkentsék kibocsátásukat, miközben az egyre nagyobb elkötelezettséget kívánó fenntarthatósági céloknak is megfelelnek.”

A Messer ZeCarb szolgáltatása a teljes CCUS értékláncot egy kézből biztosítja

A Messer az ipari tevékenység során kibocsátott CO2-ot, amely származhat például acél-, cement-, üveg-, papír, vegyianyag-gyártásból, vagy akár fosszilis tüzelésű erőművekből, még a légkörbe kerülés előtt leválasztja. A visszanyert CO2-t ezután olyan technológiákban használják fel, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, például szintetikus üzemanyagok (eFuels) vagy fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) gyártása. Alternatív megoldásként a visszanyert CO2-t tartósan földalatti geológiai képződményekben tárolják. Különösen a kimerült olaj- és gázmezők ideálisak erre a célra, amelyekben évmilliók óta megtalálható a földgáz, nitrogén és CO2 keveréke.

„Mint globális ipari gáz szakértő vállalat, a Messer számos együttműködő partnerrel áll kapcsolatban Ázsia, Európa és Amerika vezető piacain, ezért a vállalat a CCUS teljes értékláncát le tudja fedni.”

– hangsúlyozta Dr. Tarek El Hawary, műszaki vezérigazgató.

„A ZeCarb-bal pedig a már bizonyított CO2-visszanyerési technológiát szén-dioxid leválasztásra és tárolásra is be tudjuk vetni.”

A Messer már több mint 90 rendszert telepített világszerte, amelyek a szén-dioxid-leválasztás legjobban bevált és skálázható rendszerei közé tartoznak.

A magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér Könyve

Hazánkban 2023-ban készült el a Szegedi Tudományegyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriuma gondozásában a „Szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási (Carbon Capture and Storage – CCS/Carbon Capture and Utilization – CCU) lehetőségek Magyarországon” című Fehér könyv, amely javaslatokat fogalmaz meg a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás (CCU/S) alkalmazások hazai elterjedésének támogatására a nehezen karbonmentesíthető ágazatokban. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetvédelemben olyan megoldások fognak jól működni, amelyek a környezeti szempontok mellett gazdasági és társadalmi oldalról is fenntarthatók.

További információ:

https://www.zecarb.messergroup.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve

Közvetlenül összehasonlíthatóvá teszi termékei fenntarthatósági adatait a Siemens.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO2-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO2-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

A magyar városlakók háromnegyede több zöldfelületet szeretne

magyar

A magyar városlakók túlnyomó többsége további óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen – derült ki az Ipsos Zrt. és a Wavin friss kutatásából.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mit is kezdjünk az égi áldással: míg a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, addig minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, illetve a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal, amely alapján a településtervek megalkotásakor és a településrendezés során prioritássá válik a csapadékvíz összegyűjtése, helyben tartása, illetve zöldfelületi kezelése.

Itt az esővíz az úr

Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat, vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Az egészséges, fenntartható környezet építését célul kitűző Wavin kutatásának tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százalékuk tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet, öntözés mellett akár autómosásra is.

De hogyan is lehet gyűjteni az értékes esővizet? Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével, vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek[4], melyek „felokosíthatók”, így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.

Az esővíz megtartás jelentőségét már a szakemberek felismerték, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására.

„Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez”

– tette hozzá a szakember.

A városok „kizöldülését” számos innováció is segítheti, ilyen például a Wavin betonfelületek alá telepíthető gyökértározója, a „TreeTank”, amely kellő mennyiségű vízzel látja el a fákat, és egyben ellenáll a forgalmi terhelésnek is. A felmérés alapján itthon még kevéssé ismertek, de a jövő megoldásai lehetnek a víz természetes fennforgását utánzó kék-zöld tetők is. A Wavin kísérleti, „PolderRoof” projektjeiben például a „zöld”, füvesített vagy beültetett tetőszint alatt, attól egy szűrőréteggel elválasztva egy „kék” víztározó réteg kap helyet, amit vízzáró réteg választ el a tetőszerkezettől. A tetőből így okos, intelligens eszközökkel vezérelhető víztározó válik: az esővízet öntözésre, az épület hűtésére, vagy akár az épület mosdóiban is újrahasznosíthatjuk.

Vissza a természetbe!

A Wavin azt is tudni szerette volna, hogy a magyar városlakók szerint mitől válnának élhetőbbé, fenntarthatóbbá a települések. 75 százalékkal toronymagasan végzett a további zöldfelületek létesítése opció, e mellett minden második válaszadó az esővíz tározására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.

De valóban olyan „szürke” nálunk a helyzet? Budapesten például átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület, de Prága például sokkal több közparkkal büszkélkedhet. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.

Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk

Dr. Páldy Anna a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát.

„A szervezetünk ideális D vitamin ellátása szempontjából is fontos, hogy naponta 10-15 percet töltsünk napos, vagy félárnyékos környezetben, a legjobb, ha parkokban tudjuk ezt megtenni 11-15 óra között. A D vitamin termelés szempontjából további, napfény védelem nélküli tűző napon való tartózkodás nem javasolt, ellenben árnyékban, vagy a kora reggeli, délelőtti vagy késő délutáni órákban hosszabb időt is eltölthetünk a szabad levegőn, zöld környezetben”

– emelte ki a szakértő. Egy kutatás szerint jelentősen többen értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok közül, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben mint azok, akik nem érintkeztek a természettel. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.

Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály , mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen annak ökológiai teljesítőképességét jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss