Gazdaság

Így nyerhet Magyarország a külföldi munkaerőért vívott versenyben

A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.

Magyarországra jelenleg tömegével érkeznek a legálisan foglalkoztatott ázsiai munkavállalók, melynek növekedési üteme a következő években még gyorsabbá válhat. A külföldi dolgozók toborzása és megtartása azonban a jelenlegi piaci környezetben egyre nehezebb, hiszen a közel-keleti, távol-keleti és a nyugat-európai országok is örömmel látják a dolgozni vágyó, megbízható munkaerőt. Ebben a hatalmas versenyben hazánk vonzerejét több tényező is pozitív irányba befolyásolja, melyből az egyik legfontosabb, hogy a munkaadók és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek vonzóvá tudják tenni Magyarországot, és folyamatosan építik a munkáltatói országimázst külföldön.

Világszintű verseny folyik az ázsiai munkavállalókért

Európai- és világszinten is rengeteg ország versenyez a nagy teherbírású és megbízható munkaerőért. A dolgozni vágyó és hosszú távon is elköteleződni képes munkaerő különösen nagy érték azokban az országokban, ahol szektorszintű vagy általános munkaerőhiány van és belföldi munkavállalókat már nem találnak a vállalatok az adott pozíciókra. A minősített munkaerő-kölcsönzők szerepe ebben a világpiaci versenyben rendkívül felértékelődött. Az ázsiai munkaerőért európai szinten is nagy a verseny, de a távol-keleti és a közel-keleti országok is rendszeresen toboroznak Ázsiából, valamint a piaci információk alapján Európa több országa is tömegével hoz be munkaerőt a világ ezen térségéből.

Európa sok szempontból többet nyújt, mint a Közel-Kelet

Alapvető különbség a közel-keleti és az európai munkát kínáló országok között – például a gyári pozíciók esetében – a munkakörülmények és a szállások színvonala, mely kontinensünkön általában magasabb. Továbbá itt szélesebb körnek biztosítanak munkalehetőséget, kevésbé szigorúak a szűrési feltételek nem és életkor kapcsán, mint a világ más részein. Az európai munkáltatók emellett a toborzási költségeket is fedezik, beleértve a repülőjegyet is. Ez előny azokkal a közel-keleti vagy más térségbeli országokkal szemben, ahol a munkavállalóknak kell a kiutazás díját állniuk.

Ami nehezítő tényező térségünkben, hogy adminisztratív szempontból nem egyszerű munkát vállalni Ázsiából. Magyarország most különleges helyzetben van ebből a szempontból, hiszen a minősített foglalkoztatók egyszerűsített eljárás keretében toborozhatnak a keleti régióból a hiányszakmákra munkaerőt. Nálunk 2023. novemberétől 2+1 évig maradhatnak hivatalosan egyhuzamban az ázsiai dolgozók. A közel-keleti országokban ezzel szemben akár 9 évet is dolgozhatnak, ami előnyt jelent a hosszú távú tervezhetőség és karrierlehetőség szempontjából. A körülmények és a munkaerőhiány, a nyitott pozíciók jellege azonban alapvetően Európa, azon belül Magyarország felé is billenti a mérleget. Európán belül is vannak azonban különbségek, például Olaszországban sokkal rugalmasabb a külföldi munkaerő foglalkoztatása a többi uniós tagállammal szemben, ami számukra több esetben is előnyt jelent.

Nem a bérrel kell kitűnnünk a mezőnyből

Vannak olyan tényezők, amelyek függetlenek és kevésbé befolyásolhatók, ha külföldi toborzásról beszélünk. Ilyen például a bérszínvonal. Nyugat-Európában magasabbak a bérek, majdnem a dupláját is keresheti egy külföldi munkavállaló, mint itthon. Ez később a fluktuációra hatással lehet. Az elsődleges szempont amiért az ázsiai emberek munkát vállalnak külföldön az, hogy támogatni tudják az otthon maradt családjukat. Ami még valamelyest hátrányba hozza Magyarországot a bérek mellett, az az angol nyelvtudás hiánya a munkáltatói oldalon, vagy éppen az adott országban – bár egyre jobb pozícióban vagyunk ezen a téren is.

„A filippínók például folyékonyan beszélnek angolul. A bérek és a nyelvtudás vonatkozásában tehát nem Magyarország lenne az elsődleges célország számukra. Európán belül inkább Németországot és az Egyesült Királyságot választanák, ha nem tudnánk számukra versenyképes csomagot ajánlani, amely a béren kívül sok más elemet, például biztonságot, kulturális kapcsolódási lehetőséget is magában foglal.”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain munkaerő-kölcsönző ügyvezetője.

Biztonság és kulturális kapcsolódás

Azonban fontos, hogy ne csak a munkáról szóljon a külföldi munkavállalás, hanem legyen emberi a kommunikáció, tudjanak az itt dolgozók közösséget építeni, fenntartani. Erre kiemelten kell, hogy figyeljen a munkáltató is, ez billentheti a mérleget hazánk irányába. A bérek tekintetében hátrányban vagyunk egyértelműen, ezért fontos az olyan HR partner, aki hozzá tud adni a kölcsönzéshez olyan szolgáltatásokat, amelyekkel vonzó lesz Magyarország is a külföldi munkavállalók szemében. Ilyen lehet például a jó minőségű, kis létszámú szállások biztosítása, orvosi ellátás, munkába járás megszervezése. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.

„Magyarországot a filippínó munkavállalók egy nagyon kellemes, nyugodt, békés országnak tartják. Szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, így jól és komfortosan érzik magukat itt. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget”

– derül ki az egyik jelentős Fülöp-szigeteki HR szolgáltató tapasztalataiból.

Az ázsiai munkavállalók egyelőre nem válogatnak a cégek között

A kölcsönzött munkavállalók egy része már dolgozott ázsiai országokban külföldiként, például Koreában vagy Japánban. Számukra egy keleti multinacionális vállalatnál elhelyezkedni Magyarországon alapvetően nem jár különösebb meglepetéssel. Azonban egy amerikai, egy svéd vagy akár egy német cégkultúra, hozzáállás tőlük is több rugalmasságot kíván. Jellemzően viszont mivel nagyon szabálykövetőek, így betartják az előírásokat.

„Nem válogatnak a cégek között a toborzás során, Európa a fókusz nekik. Ebben kell Magyarországot jó pozícióba tenni. Gyakori, hogy itt ledolgozzák a maximális időt, amit eltölthetnek nálunk és utána még több éven keresztül vállalnak munkát más európai országokban. Magyarország földrajzi adottságaival is kitűnik: például a zajos Fülöp-szigeteki környezethez képest, itthon a városok egészen máshogy működnek. Ez számukra hatalmas pozitívum, ahogy az itt tartózkodásuk során a visszajelzéseikből is kiderül. A nyüzsgés után, egy jobban szervezett országba jönnek: jobb a közlekedés, biztonságosabb az utca, tiszta a víz stb. Kiszámíthatóbb az élet.”

– emeli ki a Jobtain szakértője.

A toborzás során például a Fülöp-szigeteki munkavállalókra jellemző, hogy valamelyest utánanéznek Magyarországnak, illetve a már itt dolgozó filippínók rengeteg hasznos és pozitív tapasztalatot osztanak meg velük.

„Amit az elsők között említenek, ha Magyarországról kérdezzük őket, az az általuk megszokottnál hidegebb időjárás, a termálvizek és a magyar konyha, az ételek és fűszerek. Magyarországot biztonságos országnak tartják, az itt élő embereket pedig barátságosnak, szorgalmasnak és családcentrikusnak. Ezek mind olyan értékek, amelyek számukra is kiemelten fontosak.”

– mondta el Mihályi Magdolna.

A minősített munkaerő-kölcsönzők rengeteget tesznek a pozitív munkáltatói országimázsért

A HR-szolgáltató cégeknek hatalmas felelősségük van abban a külpiaci toborzások során, hogy milyen kép alakul ki a küldő országbeli partnerekben és a jelöltekben Magyarországról. Bizalmat kell építeniük hazánkról, üzleti és munkaadói szempontból is.

„A Jobtain esetében mindig hangsúlyozzuk, hogy Magyarország biztonságos ország. A hazai munkáltatók is mindent megtesznek, hogy megbecsüljék a külföldi dolgozókat és olyan körülményeket teremtsenek számukra, amiért szívesen jönnek dolgozni hozzánk”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Kiemelte: a szállások szempontjából például a munkaadók ügyelnek arra, hogy ne tömegszállásokon helyezzék el a kölcsönzött munkaerőt. Betartják a törvény által engedett munkaidőt, anyagi forrást, időt, energiát fordítanak arra, hogy a munkaidőn túl is jól érezzék magukat a munkavállalók. Lehetőséget adnak a közösségteremtésre, építésre, programokat szerveznek a hobbijukhoz kapcsolódóan. A vallásgyakorlás a Fülöp-szigetekiek számára például szintén központi kérdés. Egy profi HR partner pedig ezeknek a gyakorlati megvalósításában is támogatja a vállalatokat.

„Amit kölcsönzőként még megtehetünk, hogy amint megérkeznek a munkavállalók Magyarországra, mi mindenben segítjük, támogatjuk őket az első perctől kezdve. A Jobtain-nél például ügyelünk arra is, hogy saját nemzetiségű koordinátort kapjanak. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországnak jó hírneve legyen a munkavállalók között külföldön. Emellett az is vonzóvá teszi hazánkat, hogy a küldő országok kormányaival, szervezeteivel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Továbbá jelentős a tapasztalatunk a külföldi munkaerő foglalkoztatásában, kölcsönzésében, szállásoltatásában., Hazánk és cégünk az elsők között kezdett kölcsönözni Fülöp-szigetekieket Európába”

– tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.

Az egyik legjelentősebb filippin HR szolgáltató cég senior toborzási partnere, elmondta:

„A sikeres külföldi toborzás egyik kulcskérdése, hogy a küldő ország toborzói és a fogadó ország legjobb minősített munkaerő-kölcsönző cégei megtalálják egymást. Ez már garancia lesz arra, hogy a jó jelölteket be tudják vonzani. Csak olyan partnerrel lehet sikeres a közös munka, aki jól tudja képviselni az országot, képes erősíteni annak jó hírnevét, és minden jogszabályi előírást betartva toboroz, foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalókat. A fogadó ország részére toborzó cég munkája során pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő csatornákon, minél hatékonyabban kommunikálja ezeket az erősségeket. Ehhez jön hozzá a már kiközvetített munkaerő valós tapasztalata. Ha ez a kettő összhangban van, akkor nagyon valószínű a sikertörténet.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:gazdaság külföldi magyarország munkaerő sikeres toborzás verseny

Up Next

Lakáshitel: milliókat lehetett spórolni a kivárással

Don't Miss

75 millió forintból privát medencés garzont lehet vásárolni Dubajban

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!