Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Uniós céges kiberbiztonsági előírások jönnek jövőre, akár durva büntetéssel, eltiltással

kiberbiztonsági

Kötelező informatikai audit vár az energetikában, közlekedésben, egészségügyben, hírközlésben, élelmiszeriparban, hulladékgazdálkodásban működő nagyobb cégekre.

Be kell bizonyítaniuk, hogy felkészültek a kiberbiztonsági incidensek kezelésére, különben akár az éves árbevételük 2%-át is kifizethetik büntetésre, a cégvezetőt eltilthatják. A beszállítók sem ússzák meg – hívta fel a figyelmet a Kontron Hungary a jövő évi várható változásokra.

Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (Enisa) tavaly listázta azokat fenyegetéseket, amelyekkel a cégeket leginkább támadták. A zsarolóprogramok a legaggasztóbbak, amikor a hackerek átveszik az irányítást valakinek az adatai felett, és váltságdíjat követelnek a hozzáférés visszaállításáért, illetve azért, hogy ne publikálják a megszerzett adatokat. Sorban utána a rosszindulatú programok következnek, ide tartoznak a vírusok, trójai programok és kémprogramok. Az emberi hibára játszanak, amikor a támadók elérik, hogy az áldozatok megnyissák a rosszindulatú dokumentumokat, fájlokat vagy e-maileket, vagy olyan webhelyekre kattintsanak, ahol jogosulatlan hozzáférést biztosítsanak céges rendszerekhez. A túlterheléses támadások is napi szereplői a híreknek, amikor megakadályozzák, hogy a felhasználók hozzáférjenek bizonyos weboldalakhoz, szolgáltatásokhoz. De egyre többször támadják az ellátási láncokat is, szervezetek és beszállítók közötti kapcsolatot célozva.

Az Európai Unió új Kiberbiztonsági irányelve, azaz a NIS2 minimumszabályokat fogalmaz meg, amiket az érintett ágazati szereplőknek be kell tartaniuk. „A cégek elsődleges feladata most a jogszabályi változások nyomon követése. Ezt követően jövőre a kötelező audithoz IT-rendszerintegrátor segítségével tudnak felkészülni, amelybe beletartozik a jelenlegi helyzet felmérése, szabályzatok frissítése, elkészítése, illetve az esetlegesen nem teljes körű biztonsági megoldások kiegészítése vagy pótlása” – jellemezte a jövő évre várható IT kihívásokat Piszker György, a Kontron Hungary rendszer architect vezetője.

Ezek az ágazatok érintettek

A kiemelt kritikusságú ágazatok az energia (villamos, távfűtés és -hűtés, olaj, gáz, hidrogén), közlekedés (légi, vasúti, vízi, közúti, tömegközlekedés), egészségügy, vízközmű (ivóvíz és szennyvíz), hírközlési szolgáltatások, digitális infrastruktúra szolgáltatások (felhőszolgáltató, domén név szolgáltató, tartalomszolgáltató hálózati szolgáltatója), kihelyezett IKT szolgáltatások, és az űralapú szolgáltatások.

Az alap kritikusságú ágazatok a postai és futárszolgálatok, élelmiszer előállítása, feldolgozása és forgalmazása, hulladékgazdálkodás, vegyszerek előállítása és forgalmazása, gyártás (orvostechnika, gépek, villamos berendezések, elektronikus eszközök, cement, mész és gipszgyártás), digitális szolgáltatók (pl. online piactér), és a kutatás.

Akkor érintett egy cég, ha 50 főnél több alkalmazottal és 10 millió euró feletti éves árbevétellel rendelkezik. Illetve amennyiben egy szervezet NIS2 hatálya alá eső szervezet beszállítója, annak szintén NIS2 minősítéssel kell rendelkeznie!

Mik a minősítési követelmények?

A szervezeteknek a NIS2 irányelvnek való megfelelés érdekében kockázatkezelési és a kockázatokkal arányos kiberbiztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. A fókuszban többek között a kiberbiztonsági kockázatelemzés és információbiztonság, az üzletmenet folytonosság, katasztrófahelyreállítás, az ellátási láncok biztonsága, kiberhigéniai gyakorlatok, titkosítási megoldások alkalmazása, hitelesítési megoldások használata, kommunikációs csatornák (szöveg, hang, videó) biztosítása, illetve a szervezeten belüli kiberbiztonsági oktatások megtartása áll.

Ezen túl a szervezeteknek bejelentési kötelezettségük van a nemzeti hatóságok fele a súlyos működési zavart, vagy pénzügyi veszteséget okozó, illetve a jogi vagy természetes személyek számára jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozó eseményekről.

Eltiltható akár a cégvezető is

Az irányelveknek való megfelelés megsértése esetén az irányadó rendelkezések alapján a kiemelt kritikusságú ágazati szereplőkre 10 millió euró vagy az éves globális forgalmuk 2%-nak megfelelő bírság, míg az alap kritikusságú szervezetekre 7 millió euró vagy az éves forgalmuk 1,4%-nak megfelelő bírság szabható ki. Ezen túl a szervezethez felügyeleti biztos nevezhető ki, az ügyvezető eltiltható a vállalat vezetésétől, vagy felfüggeszthető a szervezet működése.

Itt a menetrend

A nemzeti szabályozás várhatóan 2024. január 1-ig készül el. Az érintett szervezeteknek 2024. június 30-ig be kell jelentkezniük nyilvántartásba vételre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SzTFH). A szabályozásnak való megfelelés várható határideje 2024. december 31. és a szervezeteknek 2025. december 31-ig a NIS2 szabályozásnak való megfelelést igazoló auditot kell lefolytatniuk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál

Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.

Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.

Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.

A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.

Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss