Gazdaság
Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása
A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után
Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.
Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.
„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”
– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.
Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.
Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?
A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.
„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”
– záporoznak bennük a kérdések.
A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.
Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?
A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.
Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.
Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:
„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”
– fejtette ki Pálos Ildikó.
Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?
Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.
Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?
Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.
A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:
„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”
El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!
Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?
Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.
A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.
Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.
A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.
Meggyászolni a vállalkozói létet
„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”
– mesélte Pálos Ildikó.
Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?
Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.
A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.
A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül
Az innovációk hatással vannak az emberek mindennapjaira, kulcsfontosságúak a társadalmi és a gazdasági kihívások megoldásában is. A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is.
A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.
Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja
Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.
„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”
– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma
Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.
„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”
– hangsúlyozta Szászi István.
A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában
Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.
Innovatív magyar fejlesztések
Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.
A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.
„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”
– tette hozzá Szászi István.
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén nyolc országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Zyxel Networks bajnoki rangot kapott a tűzfalak és VPN-ek kategóriájában
A biztonságos és AI-alapú felhőalapú hálózati megoldások szállításában vezető Zyxel Networks tűzfal- és VPN-megoldásai ismét bajnoki rangot kaptak a techconsult – neves független német kutató- és elemző szervezet, a Heise Group része – legújabb, biztonsági megoldásokat felmérő Professional User Ratings (PUR) felmérésében.
Több mint 4400 biztonsági szakértő vett részt a techconsult Professional User Rating: Security Solutions 2026 felmérésében. Ahhoz, hogy egy termék techconsult Champion minősítést kapjon, mind a Solution Excellence, mind a Company Excellence kategóriában magas pontszámot kell elérnie.
A Zyxel Networks a hálózati tűzfalak kategóriában a legmagasabb rangot érte el az összes kiválasztott gyártó közül, ahol tíz vállalat nyerte el a Champion státuszt. A VPN-jelentésben a hat gyártó közül az első két hely egyikét szerezte meg.
A hálózati tűzfalakról szóló jelentésben a Zyxel Networks minden más résztvevő előtt végzett a könnyű használat, a termék iránti lojalitás és az ajánlás tekintetében. A beszállítói elégedettség és az értékesítési partner kategóriában is a legmagasabb értékelést kapta. VPN-megoldásai a könnyű használat tekintetében a legmagasabb pontszámot kapták, és a funkcionalitás, valamint a termék iránti lojalitás és ajánlás tekintetében is magas pontszámot értek el. A VPN-gyártók értékelésében a Zyxel Networks a szolgáltatás és támogatás, valamint az információ, tanácsadás és képzés tekintetében végzett az élen.
Kevin Drinkall, a Zyxel Networks EMEA marketing és GTM stratégia vezető igazgatója elmondta:
„A Zyxel Networks elismerése bajnokként mind a hálózati tűzfalak, mind a VPN-ek terén a techconsult PUR Security Solutions jelentésben bizonyítja termékeink valós erejét. Ez egyértelmű üzenetet küld az ügyfeleknek: a Zyxel Networks nemcsak hatékony védelmet nyújt, hanem kiemelkedik az SMB és SME hálózati biztonság terén is, magabiztosan versenyezve a piac legnagyobb neveivel. A tűzfalak terén elért első helyezés valóban jelentős eredmény. Különösen örömteli, hogy megoldásaink ilyen magas pontszámot kaptak a könnyű használat terén, és hogy az ügyfelek függetlenül ajánlják kiberbiztonsági termékeinket. Ez igazi visszaigazolás számunkra arról, hogy a Zyxel Networks ma már a hálózati biztonság területén valódi erőnek számít.”
A techconsult felmérése különösen értékes, mivel teljesen független és a felhasználók véleményén alapul.
„Az, hogy rendszeresen szerepelünk az éves jelentések legjobban teljesítő szereplői között, azt mutatja, hogy a Zyxel Networks kitartó, következetes, innovatív és ügyfélközpontú kutatási és termékfejlesztési megközelítése továbbra is kiváló eredményeket hoz.”
Raphael Napieralski, a techconsult elemzője hozzátette:
„A tűzfalak és a VPN-megoldások kritikus fontosságúak a szervezetek biztonsága szempontjából, ezért elengedhetetlen, hogy technikailag kiválóak, könnyen telepíthetők és használhatók legyenek, valamint a gyártó megfelelő támogatást nyújtson hozzájuk. A legújabb techconsult PUR felmérésben elért bajnoki cím azt bizonyítja, hogy a Zyxel Networks VPN-termékei kivételes védelmet, könnyű használatot és innovációt nyújtanak, kiemelkedő szolgáltatást biztosítanak és magas szintű ügyfél-elégedettséget érnek el.”
A gyártók egy „PUR gyémántban” jelennek meg, amely vizuálisan ábrázolja rangsorukat a termékek és szolgáltatások ügyfélértékelései alapján. A felmérés olyan kritériumok alapján történik, amelyek a teljesítményt, a funkcionalitást, a felhasználóbarát jelleget, a felhasználói elégedettséget és egyéb képességeket vizsgálják. Csak azok a gyártók kerülnek be a listába, amelyekről elegendő számú pozitív interjú érkezett. A 2026 techconsult PUR gyémánt 23 gyártót sorol fel a hálózati tűzfalak kategóriában és 21 gyártót a VPN-ek kategóriában.
A több mint 30 éve alapított techconsult egy speciális kutató és elemző cég, amely évente több mint 35 000 interjút készít üzleti és technológiai döntéshozókkal, támogatva a végfelhasználói szervezeteket termékeik beszerzésében és stratégiai tervezésében.
További információk: www.techconsult.de.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
A globális bizonytalanság tartóssá vált, a felsővezetők mégis magabiztosan tekintenek a jövőbe – derül ki a Forvis Mazars legfrissebb, C-suite Barometer: Outlook 2026 című nemzetközi kutatásából. A 40 országban – köztük Magyarországon – több mint háromezer felsővezető megkérdezésével készült felmérés szerint az üzleti siker első számú feltétele ma az alkalmazkodóképesség, amely technológiai megújuláson, rugalmasabb működésen és célzott beruházásokon alapul.
A Forvis Mazars C-suite Barometer 2026 szerint a gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, ennek ellenére a vállalatvezetők meglepően derűlátók. A megkérdezettek 92%-a pozitív növekedési várakozásokkal tekint 2026-ra, miközben 69%-uk valamennyi üzleti területen növeli beruházásait. Mindez annak ellenére történik, hogy negyedik éve a gazdasági bizonytalanság jelenti a növekedés legnagyobb fékező erejét, miközben a fokozódó verseny és a globális kereskedelem átalakulása – különösen a vámok kérdése – tovább növeli a nyomást a vállalatokon.
A tanulmány visszafogott, az Egyesült Államokban 2%, Európában 1% körüli növekedést vetít előre 2026-ra, miközben az inflációs kockázatok, a gyenge munkaerőpiaci mutatók és a geopolitikai feszültségek tovább fokozzák a bizonytalanságot. Bár a mesterséges intelligencia a legnagyobb hatással bíró trendek közé tartozik, a vezetők bizalma ezen a téren is megosztott: a szervezeteknek mindössze 48%-a bízik abban, hogy az AI a lehető legjobb megtérülést hozza, és csupán 30% számít arra, hogy ez már a következő évben megvalósul.
Ebben a törékeny környezetben a felsővezetők előtt álló feladat egyre összetettebb: egyszerre kell bátor stratégiai döntéseket hozniuk és fegyelmezetten gazdálkodniuk az erőforrásokkal.
„A globális paradigmaváltás, amelynek küszöbén a vezetők állnak, valódi rugalmasságot követel a stratégiai növekedési tervek minden területén ahhoz, hogy kezelni tudják az elmúlt tizenkét hónap pénzügyi és gazdasági utóhatásait. A bizonytalanság ma már nem átmeneti állapot, hanem az üzleti környezet állandó jellemzője. A kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy azok a szervezetek lehetnek sikeresek 2026-ban, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni, tudatos beruházásokkal erősítik technológiai és humán erőforrásaikat, valamint rugalmas stratégiákat alakítanak ki a változó piaci feltételekhez”
– foglalja össze a kutatás eredményeit dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.
A C-suite vezetők legfontosabb stratégiai célja a vállalati IT- és technológiai megújulás: a szervezetek háromnegyede már rendelkezik formális technológiai transzformációs stratégiával. A mesterséges intelligencia központi szerepet kap, de a vezetők többsége átfogóbb szemléletben gondolkodik: az adatvezérelt működés, az automatizáció és a kiberbiztonság egyaránt kulcselemei a hosszú távú versenyképességnek.
A fokozódó nemzetközi verseny és a kereskedelmi korlátozások hatására a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek üzleti modelljeik és működésük újragondolására. Ez a tényező idén először került a második helyre a stratégiai prioritások rangsorában. Ezzel párhuzamosan a működési agilitás jelentősége is nőtt: két helyet előrelépve már a legnagyobb üzleti hatással bíró tényezők között szerepel, és a transzformációs beruházások egyik kiemelt területe lett.
Bár kevesebb vállalat lép be egyszerre sok új piacra, az expanziós célok földrajzi súlypontja is átalakul. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Németország, Franciaország és Kína is a legvonzóbb célországok közé került, miközben a szervezetek kockázatkezelési megfontolások mentén diverzifikálják jelenlétüket.
A mesterséges intelligencia nemcsak új munkaköröket teremt, hanem régieket is átalakít vagy kivált, így nem meglepő, hogy a vezetők 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt két évben átszervezte csapatait az AI bevezetésének támogatása érdekében. A tehetségvonzás és -megtartás újragondolása pedig továbbra is a felsővezetői napirend élén szerepel.
A teljes kutatás a Forvis Mazars weboldaláról ide kattintva tölthető le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót
-
Gazdaság2 hét ago
Több mint hétszázzal több ügyet zártak le a békéltető testületek
-
Szórakozás2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Szegeden
-
Gazdaság2 hét ago
A 100 éves STIHL megmutatja, hogyan lehet a benzines és akkumulátoros eszközök terén is hatékonyan az élen járni
-
Ipar2 hét ago
Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners








