Gazdaság

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

A legtöbben minimum 5 év szakmai múlttal, vendéglátós, oktatási, pénzügyi vagy kereskedelmi területről váltanak IT-ra.

A recesszió ellenére is keresettek a hazai munkaerőpiacon az informatikusok: egy jellemzően 5-6 hónapos képzés után egy éven belül átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot vihetnek haza azok, akik a karrierváltás mellett döntenek. A szakmaváltók 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett, mielőtt IT karrierjébe kezdett – többek között ezek derülnek ki a PROGmasters IT képzési központ felméréséből, amelyben összesen 454, szoftverfejlesztőként, manuális tesztelőként vagy alkalmazás-üzemeltetőként végzett résztvevőjük 27,7 százaléka, 126 fő vett részt.

A 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, és jelenleg meghaladja a 913 ezer forintot, ráadásul a 4-7 éves szakmai múlttal rendelkező – jellemzően már seniorként dolgozó – résztvevők átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert. A felmérés összes résztvevőjének majdnem 40 százaléka dolgozik külföldön, vagy itthonról külföldi projektben, és a hazai IT-szakemberek iránti keresletet mutatja az is, hogy az elmúlt három hónapban a válaszadók 57 százaléka kapott megkeresést vagy konkrét állásajánlatot betölthető informatikai pozícióra – olvasható ki a kutatási eredményekből.

A résztvevők 33,4 százaléka 5-10 év, míg további 38,4 százaléka több mint 10 év munkatapasztalattal rendelkezett a korábbi szakmájában, amikor a karrierváltás mellett döntött és elvégezte a PROGmasters valamelyik 2-6 hónapos képzését. A válaszadók 15,2 százaléka vendéglátósként vagy az idegenforgalomban dolgozott, míg 12,1 százaléka oktatási, kutatási vagy tudományos tevékenységet végzett korábban. 10,1 százalékuk pénzügyi területről váltott az informatikára, de az értékesítés és kereskedelem szektorból érkezők aránya is eléri a 9,1 százalékot. A kutatásban résztvevők 43,4 százalékának nincs felsőfokú végzettsége, azonban 97 százalékuk beszél legalább középszinten angolul vagy németül – derül ki a PROGmasters szeptemberi kutatásának eredményeiből.

Közel 600 ezer forint a kezdők, millió felett a tapasztaltabbak havi átlagfizetése

Az informatikai szektorban elérhető jövedelmek az átlagnál (a KSH által mért 560 ezer forint körüli átlagkeresetnél) jóval magasabbak, amit a PROGmasters idén szeptemberi felmérése is visszaigazolt. A 2017 óta végzett összes válaszadó bruttó havi átlagfizetése egy év alatt 13,3 százalékkal nőtt, és jelenleg meghaladja a 913 ezer forintot (a PROGmasters által a tavalyi év utolsó negyedévében elvégzett hasonló kutatás szerint akkor az átlagfizetés még csak 806 ezer forint volt).

Az IT szektorban gyorsan emelkednek a fizetések: míg az elmúlt 12 hónapban végzett résztvevők átlagosan havi bruttó 596 ezer forintot keresnek, addig a 2-4 éve végzettek már átlagban bruttó 884 ezer forintot visznek haza havonta. A 4-7 éves szakmai múlttal rendelkező – jellemzően már seniorként dolgozó – résztvevők pedig átlagosan havi bruttó 1,3 milliós fizetésre tesznek szert (ráadásul 84 százalékuknak minimum 60 százalékkal emelkedett a fizetése a karrierváltása óta).

A karrierváltók többsége számára a külföldi munkalehetőség is opció

A karrierváltásra törekvőket a magasabb jövedelem mellett a szakmai fejlődés és az előléptetés is motiválja. A kutatás résztvevőinek több mint fele (50,5 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a munkahelye szervezett számára belső képzést az elmúlt egy évben. A folyamatos szakmai fejlődésnek köszönhetően a PROGmasters friss felmérése szerint mostanra az összes válaszadó 48,5 százaléka érte el a medior vagy a senior pozíciót, azonban ez az arány a legalább négy éve végzettek körében már 87,5 százalékos (a legalább négy éve végzettek fele medior, 37,5 százaléka pedig senior pozícióban dolgozik jelenleg).

A kutatás arra is kitért, hogy az elmúlt hét évben végzettek között milyen arányban vannak olyanok, akik jelenleg is külföldön, vagy Magyarországról külföldi IT projektben dolgoznak. Az összes résztvevő 8,1 százaléka külföldön, míg közel harmada, 31,3 százaléka itthonról dolgozik külföldi projektben. A nemzetközi karrier azonban ennél is szélesebb kör számára lehet opció: az összes válaszadó 86,9 százaléka véli úgy, hogy lenne lehetősége külföldön, vagy külföldön működő cégnek távmunkában dolgozni a jelenlegi szaktudásával és tapasztalatával.

Válságban is van kereslet az informatikusokra

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávon a Magyarországon hiányzó IT-szakemberek számát. A jelentős keresletet a PROGmasters friss kutatása is visszaigazolja: az elmúlt három hónapban a 2017 óta végzettek 57 százaléka kapott megkeresést vagy konkrét állásajánlatot betölthető informatikai pozícióra, ráadásul a résztvevők 60,6 százaléka szerint a munkáltatója a következő 6-12 hónapban is tervezi új kollégák felvételét IT területre.

A 2016-ban alapított PROGmasters IT képzési központ főként a 20-45 éves, elsősorban karrierváltást tervezők számára kínál online vagy személyesen, illetve munka mellett is végezhető informatikai képzéseket, amelyek résztvevői számára állásgarancia-lehetőséget is kínál. A PROGmasters tanfolyamait az elmúlt években több százan végezték el, és az iskola állásgarantált programozó képzésein résztvevők 90 százaléka helyezkedett el informatikusként.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Fiatal innovátorokkal az agrárszektor és élelmiszeripar fejlesztéséért

Az élelmiszeripar és az agrárszektor jelenleg olyan kihívásokkal néz szembe, melyek megkövetelik az új és innovatív megoldásokat.

Az EIT Food Challenge Labs eseménysorozata egyedülálló lehetőséget kínál a fiatal innovátoroknak és szakértőknek, hogy ötleteljenek és prototípusokat építsenek a jövő élelmiszerellátásának fejlesztésére és az élelmiszeripari digitalizációra.

A digitális technológia hatalmas előrelépéseket hozott az élelmiszeriparban az elmúlt évtizedek során, ígéretes megoldásokat kínál a blockchain technológia bevezetése, mely nemcsak pénzügyi tranzakciókra korlátozódik, hanem az agráriumban is forradalmi változásokat hozhat. Lehetővé teszi az információk nyomon követését a teljes élelmiszerellátási láncban, ami kulcsfontosságú lehet a fenntarthatóság, az átláthatóság és az élelmiszerbiztonság szempontjából is.

Az Agrifood kihívásokkal való szembenézés során az egyik kiemelkedő téma a globális élelmiszer-rendszer által okozott környezeti terhelés csökkentése. Az éves karbonkibocsátás jelentős hányada, mintegy 21-37%-a a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból ered.

További problémák többek között az élelmiszerellátási lánc hosszú, követhetetlen útja, az élelmiszerhamisítás és minőségi problémák, élelmiszerbiztonság vagy az erőforrások nem megfelelő felhasználása.

Az AI bevezetése az élelmiszeriparban új szintre emeli a hatékonyságot és minőséget. Az intelligens algoritmusok képesek előrejelezni a termésátlagokat, felismerni betegségeket a növényeknél, és optimalizálni az öntözést és trágyázást. Ezzel csökkentik a felesleges erőforrásfelhasználást és növelik a termelékenységet. Az AI alapú gépek a feldolgozási és csomagolási folyamatokat is felgyorsíthatják, csökkentve a veszteségeket és az élelmiszerpazarlást.

A blockchain technológia alapja az elosztott adatbázis rendszer, ahol minden tranzakciót és adatot blokkokba rögzítenek. Az újabb információkat hozzáadják a korábbiakhoz, létrehozva egy láncot, amely időrendi sorrendben tartalmazza az összes tranzakciót. Ez az elrendezés nemcsak az adatok biztonságát és integritását garantálja, hanem lehetővé teszi az adatok átlátható megosztását és ellenőrzését a hálózaton résztvevő szereplők számára.

A blokklánc technológia az agráriumban tehát lehetővé teszi az összes fázisban rögzített információk gyűjtését és megosztását. Például egy termék útját a földtől az asztalig nyomon lehet követni, beleértve a termesztési körülményeket, a trágyázást, növényvédőszer-használatot, az érési időpontot és még sok más tényezőt. Ez az átfogó adatgyűjtés lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy valós idejű információkat kapjanak az élelmiszerek eredetéről és minőségéről.

Az EIT Food Challange Labs névre hallgató másfél napos workshop a PANNON Pro Innovációs Szolgáltató szervezésében 2023-ban is sikeresen zajlott. A közel két napon át tartó eseményen a résztvevők csapatokat kialakítva olyan kiemelt kihívásokkal foglalkoztak mint, az élelmiszer-ellátási lánc átláthatatlan útja, az élelmiszer hamisítás és minőségi problémák, az élelmiszerbiztonság javítása, továbbá a vásárlók, felhasználók segítése és ösztönzése a tudatosabb vásárlásra, illetve az iparági résztvevők, termelők közösségi kohéziójának erősítése.

A csapatok design thinking és service design módszerekkel is megismerkedhettek, ezen metodológiák mentén dolgozták ki ötleteiket. A blockchain technológián belül számtalan hasznos információ hangzott el, többek között olyanok, mint az adathitelesítés, a smart contract, avagy digitális szerződések, a tokenizáció, amely fizikai és anyagi értékek digitális formája. Ezek alkalmazásával találtak ki újszerű módszereket a problémák megoldására. A Budapesti Műszaki Egyetem, az Alpha Management Advisory és a BlockBen támogatásával olyan szakértők mentorálták a csapatokat, akik élen járnak az élelmiszeripar, a pénzügy, befektetés, a fin-tech és startup területeken is. A támogató mentorok minden innovátort buzdítottak a munkák és megoldások további fejlesztésére, megvalósítására, jövőbeli segítségüket felajánlva.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Idén is megválasztják a startup-ökoszisztéma legjeit!

startup

A Tőkeportál, az MBH Fintechlab, a MAFISZ (HFA), az ÓUVC Venture Studio, a Startup Grind, a Pozi.io, a Startitup Győr, a Startup Hungary, a HUNBAN, a Global Startup Awards, a CIB bank, a 500VC és még sorolhatnánk a startupok fejlesztésével foglalkozó szolgáltatókat, amelyek immáron harmadszor választják meg a szakma legjobbjait az Év Startupja, az Év Befektetője, az Év Ökoszisztéma-építője, az Év Mentora és az Év közösségi finanszírozási Kampánygazdája kategóriában.

Az ünnepélyes díjátadóra december 7-én kerül sor a Create26-ban, ahol a díjakat a tavalyi győztes, a jelenlegi legsikeresebb magyar startup, a SEON egyik alapítója, Kádár Tamás adja át, aki mellett a tavalyi győztesek is gratulálnak az ideieknek. Tavaly két startup vette át a díjat: a SEON mellett az ételmentő Munch nyert, és két befektetőt díjazott a közösség: a Tuxera-alapító Szakacsits Szabolcsot és a tőzsdére lépő STRT-ot alapító Balogh Petyát. Az Év Mentorai Hild Imre (OUVC), Verő Barbara (Futureproof Consulting) és Várdy Zoltán (The Launch Code) voltak. Az Év Kampánygazdája a Fehér Nyúl kisüzemi sörfőzde volt, amely 120 millió forinttal zárta a tőkebevonását, míg a Brancson a Birsbirtokra esett a legtöbb szavazat.

Még november 30-ig lehet szavazni a linken, ahol pár napig még jegyet is lehet venni: https://tokeblog.hu/startup-mikulas-best-of-startups-gala/

További információ: ecosystem@tokeportal.com

A tavalyi beszámoló


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Szervezeti változásokat jelentett be az LG Electronics

A globális piac gyors változásaira növekedési tervvel reagál a vállalat.

A vállalat működésében rejlő képességek és az üzleti versenyképesség megerősítése érdekében szervezeti változásokat jelentett be az LG Electronics (LG), amely újabb lépést jelent a júliusban bejelentett Future Vision 2030 megvalósítása felé. A cél az, hogy az LG olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá alakuljon át, amely az elektronikai készülékek gyártásán túl arra is képes, hogy összekapcsolja a fogyasztók különféle tereit és az azokhoz kapcsolódó felhasználói élményeket.

Az előremutató stratégia egyik kulcseleme az az újonnan létrehozott ún. tengerentúli értékesítési és marketing divízió, amely közvetlenül William Cho, az LG vezérigazgatója alá tartozik. A divíziót Thomas Yoon vezeti majd, aki korábban az LG Electronics észak-amerikai elnök-vezérigazgatója volt.

Az új értékesítési és marketing divízió döntő szerepet játszik majd a változások és a növekedés felgyorsításában, valamint az LG globális márkaerejének növelésében. Az új szervezet a külföldi leányvállalatok értékesítési tevékenységét fogja irányítani Észak-Amerikában, Európában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, valamint felelős lesz a vállalat globális marketingcsoportja és a közvetlen értékesítési (Direct-to-Customer D2C) üzleti csoport működéséért.

A vállalat nem csak a stratégiai szempontból kritikus fontosságú üzletágak, például az üzleti megoldások divízió külföldi működését igyekszik megerősíteni, hanem az ottani értékesítési szakértelem fejlesztésével, valamint a platformalapú vállalkozások és az új közvetlen értékesítési modellek fejlesztésének felgyorsításával az összes többi üzletág minőségi növekedéséhez is támogatást nyújt. A közvetlen értékesítési üzleti csoport szerepet vállal az ügyfélkapcsolati pontok bővítésében az online márkaboltok (Online Brand Shop, OBS) és az ügyféladatokon alapuló digitális marketing megerősítésével.

Miközben az LG mind a négy üzletágán fenntartja agilis és alkalmazkodó döntéshozatali rendszerét, az egyes területeken a saját technológiák továbbfejlesztésére is törekszik, és támogatja a vállalat üzleti átalakulását.

A háztartási elektronika és légkondicionálók üzletág légtechnikai megoldások divíziója létrehoz egy mérnöki értékesítési részleget, hogy a mérnöki képességek fejlesztése révén maximalizálja az üzleti szinergiát a fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC), azaz az üzleti megoldások divízió fő területén. Az otthoni szépségápolási divízió a szórakoztatóelektronikai üzletágból  átkerül a háztartási elektronika és légkondicionálók üzletágba, hogy az otthoni térbe szánt termékek egységesen jelenjenek meg.

A szórakoztatóelektronikai üzletág tovább gyorsítja növekedését a média- és szórakoztatóiparban. A webOS okostévé-platform megerősítése érdekében az LG létrehozza a webOS fejlesztési csoportot, amely közvetlenül Park Hyoung-sei, a szórakoztatóelektronikai üzletág elnöke alá tartozik majd. Emellett létrejön a kiterjesztett valóság divízió (eXtended Reality, XR) is, amely szintén közvetlenül a központnak jelent majd.

A vállalatot 2019 óta vezető Park elnököt előléptették, így ismerve el a vállalat üzleti portfóliójának korszerűsítése, a prémium termékcsaládok jövedelmezőségének javítása, a webOS platform bővítése, valamint a globális OLED TV-piacon a vállalat pozíciójának megerősítése terén elért eredményeit..

Közvetlenül a járműalkatrészek üzletág központja alá tartozik majd a globális ügyfélstratégiai divízió (Global Customer Strategy Division), amelynek feladata az lesz, hogy integrált stratégiát alakítson ki a megrendelések és az értékesítés kezelésére, és megerősítse a marketingfunkciókat az üzletág növekedésének felgyorsítása érdekében

Az üzleti megoldások divízió bővíteni fogja értékesítési és üzleti tevékenységét a főbb régiókban, vagyis Észak-Amerikában, Európában, Közép-Ázsiában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A jelenlegi indiai üzleti megoldások osztály teljes üzleti divízióvá bővül, hogy ebben a régióban is garantált legyen a folyamatos növekedés.

Minden kinevezés december 1-jén lép hatályba, az előléptetések pedig az új év első napján lépnek életbe.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss