Gazdaság

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.

„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”

– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.

Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?

A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”

– záporoznak bennük a kérdések.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.

Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?

A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.

Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.

Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:

„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”

– fejtette ki Pálos Ildikó.

Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?

Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.

Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?

Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.

A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:

„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”

El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!

Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?

Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.

A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.

Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.

A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.

Meggyászolni a vállalkozói létet

„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”

– mesélte Pálos Ildikó.

Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?

Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:családi generációváltás partner probléma tabu vállalkozás

Következő hírünk

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Előző hírünk

Számlanyitás 3 perc alatt, átutalás azonnal

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Fiatal innovátorokkal az agrárszektor és élelmiszeripar fejlesztéséért

Az élelmiszeripar és az agrárszektor jelenleg olyan kihívásokkal néz szembe, melyek megkövetelik az új és innovatív megoldásokat.

Az EIT Food Challenge Labs eseménysorozata egyedülálló lehetőséget kínál a fiatal innovátoroknak és szakértőknek, hogy ötleteljenek és prototípusokat építsenek a jövő élelmiszerellátásának fejlesztésére és az élelmiszeripari digitalizációra.

A digitális technológia hatalmas előrelépéseket hozott az élelmiszeriparban az elmúlt évtizedek során, ígéretes megoldásokat kínál a blockchain technológia bevezetése, mely nemcsak pénzügyi tranzakciókra korlátozódik, hanem az agráriumban is forradalmi változásokat hozhat. Lehetővé teszi az információk nyomon követését a teljes élelmiszerellátási láncban, ami kulcsfontosságú lehet a fenntarthatóság, az átláthatóság és az élelmiszerbiztonság szempontjából is.

Az Agrifood kihívásokkal való szembenézés során az egyik kiemelkedő téma a globális élelmiszer-rendszer által okozott környezeti terhelés csökkentése. Az éves karbonkibocsátás jelentős hányada, mintegy 21-37%-a a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból ered.

További problémák többek között az élelmiszerellátási lánc hosszú, követhetetlen útja, az élelmiszerhamisítás és minőségi problémák, élelmiszerbiztonság vagy az erőforrások nem megfelelő felhasználása.

Az AI bevezetése az élelmiszeriparban új szintre emeli a hatékonyságot és minőséget. Az intelligens algoritmusok képesek előrejelezni a termésátlagokat, felismerni betegségeket a növényeknél, és optimalizálni az öntözést és trágyázást. Ezzel csökkentik a felesleges erőforrásfelhasználást és növelik a termelékenységet. Az AI alapú gépek a feldolgozási és csomagolási folyamatokat is felgyorsíthatják, csökkentve a veszteségeket és az élelmiszerpazarlást.

A blockchain technológia alapja az elosztott adatbázis rendszer, ahol minden tranzakciót és adatot blokkokba rögzítenek. Az újabb információkat hozzáadják a korábbiakhoz, létrehozva egy láncot, amely időrendi sorrendben tartalmazza az összes tranzakciót. Ez az elrendezés nemcsak az adatok biztonságát és integritását garantálja, hanem lehetővé teszi az adatok átlátható megosztását és ellenőrzését a hálózaton résztvevő szereplők számára.

A blokklánc technológia az agráriumban tehát lehetővé teszi az összes fázisban rögzített információk gyűjtését és megosztását. Például egy termék útját a földtől az asztalig nyomon lehet követni, beleértve a termesztési körülményeket, a trágyázást, növényvédőszer-használatot, az érési időpontot és még sok más tényezőt. Ez az átfogó adatgyűjtés lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy valós idejű információkat kapjanak az élelmiszerek eredetéről és minőségéről.

Az EIT Food Challange Labs névre hallgató másfél napos workshop a PANNON Pro Innovációs Szolgáltató szervezésében 2023-ban is sikeresen zajlott. A közel két napon át tartó eseményen a résztvevők csapatokat kialakítva olyan kiemelt kihívásokkal foglalkoztak mint, az élelmiszer-ellátási lánc átláthatatlan útja, az élelmiszer hamisítás és minőségi problémák, az élelmiszerbiztonság javítása, továbbá a vásárlók, felhasználók segítése és ösztönzése a tudatosabb vásárlásra, illetve az iparági résztvevők, termelők közösségi kohéziójának erősítése.

A csapatok design thinking és service design módszerekkel is megismerkedhettek, ezen metodológiák mentén dolgozták ki ötleteiket. A blockchain technológián belül számtalan hasznos információ hangzott el, többek között olyanok, mint az adathitelesítés, a smart contract, avagy digitális szerződések, a tokenizáció, amely fizikai és anyagi értékek digitális formája. Ezek alkalmazásával találtak ki újszerű módszereket a problémák megoldására. A Budapesti Műszaki Egyetem, az Alpha Management Advisory és a BlockBen támogatásával olyan szakértők mentorálták a csapatokat, akik élen járnak az élelmiszeripar, a pénzügy, befektetés, a fin-tech és startup területeken is. A támogató mentorok minden innovátort buzdítottak a munkák és megoldások további fejlesztésére, megvalósítására, jövőbeli segítségüket felajánlva.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Idén is megválasztják a startup-ökoszisztéma legjeit!

A Tőkeportál, az MBH Fintechlab, a MAFISZ (HFA), az ÓUVC Venture Studio, a Startup Grind, a Pozi.io, a Startitup Győr, a Startup Hungary, a HUNBAN, a Global Startup Awards, a CIB bank, a 500VC és még sorolhatnánk a startupok fejlesztésével foglalkozó szolgáltatókat, amelyek immáron harmadszor választják meg a szakma legjobbjait az Év Startupja, az Év Befektetője, az Év Ökoszisztéma-építője, az Év Mentora és az Év közösségi finanszírozási Kampánygazdája kategóriában.

Az ünnepélyes díjátadóra december 7-én kerül sor a Create26-ban, ahol a díjakat a tavalyi győztes, a jelenlegi legsikeresebb magyar startup, a SEON egyik alapítója, Kádár Tamás adja át, aki mellett a tavalyi győztesek is gratulálnak az ideieknek. Tavaly két startup vette át a díjat: a SEON mellett az ételmentő Munch nyert, és két befektetőt díjazott a közösség: a Tuxera-alapító Szakacsits Szabolcsot és a tőzsdére lépő STRT-ot alapító Balogh Petyát. Az Év Mentorai Hild Imre (OUVC), Verő Barbara (Futureproof Consulting) és Várdy Zoltán (The Launch Code) voltak. Az Év Kampánygazdája a Fehér Nyúl kisüzemi sörfőzde volt, amely 120 millió forinttal zárta a tőkebevonását, míg a Brancson a Birsbirtokra esett a legtöbb szavazat.

Még november 30-ig lehet szavazni a linken, ahol pár napig még jegyet is lehet venni: https://tokeblog.hu/startup-mikulas-best-of-startups-gala/

További információ: ecosystem@tokeportal.com

A tavalyi beszámoló

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Szervezeti változásokat jelentett be az LG Electronics

A globális piac gyors változásaira növekedési tervvel reagál a vállalat.

A vállalat működésében rejlő képességek és az üzleti versenyképesség megerősítése érdekében szervezeti változásokat jelentett be az LG Electronics (LG), amely újabb lépést jelent a júliusban bejelentett Future Vision 2030 megvalósítása felé. A cél az, hogy az LG olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá alakuljon át, amely az elektronikai készülékek gyártásán túl arra is képes, hogy összekapcsolja a fogyasztók különféle tereit és az azokhoz kapcsolódó felhasználói élményeket.

Az előremutató stratégia egyik kulcseleme az az újonnan létrehozott ún. tengerentúli értékesítési és marketing divízió, amely közvetlenül William Cho, az LG vezérigazgatója alá tartozik. A divíziót Thomas Yoon vezeti majd, aki korábban az LG Electronics észak-amerikai elnök-vezérigazgatója volt.

Az új értékesítési és marketing divízió döntő szerepet játszik majd a változások és a növekedés felgyorsításában, valamint az LG globális márkaerejének növelésében. Az új szervezet a külföldi leányvállalatok értékesítési tevékenységét fogja irányítani Észak-Amerikában, Európában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Ázsiában, valamint felelős lesz a vállalat globális marketingcsoportja és a közvetlen értékesítési (Direct-to-Customer D2C) üzleti csoport működéséért.

A vállalat nem csak a stratégiai szempontból kritikus fontosságú üzletágak, például az üzleti megoldások divízió külföldi működését igyekszik megerősíteni, hanem az ottani értékesítési szakértelem fejlesztésével, valamint a platformalapú vállalkozások és az új közvetlen értékesítési modellek fejlesztésének felgyorsításával az összes többi üzletág minőségi növekedéséhez is támogatást nyújt. A közvetlen értékesítési üzleti csoport szerepet vállal az ügyfélkapcsolati pontok bővítésében az online márkaboltok (Online Brand Shop, OBS) és az ügyféladatokon alapuló digitális marketing megerősítésével.

Miközben az LG mind a négy üzletágán fenntartja agilis és alkalmazkodó döntéshozatali rendszerét, az egyes területeken a saját technológiák továbbfejlesztésére is törekszik, és támogatja a vállalat üzleti átalakulását.

A háztartási elektronika és légkondicionálók üzletág légtechnikai megoldások divíziója létrehoz egy mérnöki értékesítési részleget, hogy a mérnöki képességek fejlesztése révén maximalizálja az üzleti szinergiát a fűtés, szellőzés és légkondicionálás (HVAC), azaz az üzleti megoldások divízió fő területén. Az otthoni szépségápolási divízió a szórakoztatóelektronikai üzletágból átkerül a háztartási elektronika és légkondicionálók üzletágba, hogy az otthoni térbe szánt termékek egységesen jelenjenek meg.

A szórakoztatóelektronikai üzletág tovább gyorsítja növekedését a média- és szórakoztatóiparban. A webOS okostévé-platform megerősítése érdekében az LG létrehozza a webOS fejlesztési csoportot, amely közvetlenül Park Hyoung-sei, a szórakoztatóelektronikai üzletág elnöke alá tartozik majd. Emellett létrejön a kiterjesztett valóság divízió (eXtended Reality, XR) is, amely szintén közvetlenül a központnak jelent majd.

A vállalatot 2019 óta vezető Park elnököt előléptették, így ismerve el a vállalat üzleti portfóliójának korszerűsítése, a prémium termékcsaládok jövedelmezőségének javítása, a webOS platform bővítése, valamint a globális OLED TV-piacon a vállalat pozíciójának megerősítése terén elért eredményeit..

Közvetlenül a járműalkatrészek üzletág központja alá tartozik majd a globális ügyfélstratégiai divízió (Global Customer Strategy Division), amelynek feladata az lesz, hogy integrált stratégiát alakítson ki a megrendelések és az értékesítés kezelésére, és megerősítse a marketingfunkciókat az üzletág növekedésének felgyorsítása érdekében

Az üzleti megoldások divízió bővíteni fogja értékesítési és üzleti tevékenységét a főbb régiókban, vagyis Észak-Amerikában, Európában, Közép-Ázsiában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A jelenlegi indiai üzleti megoldások osztály teljes üzleti divízióvá bővül, hogy ebben a régióban is garantált legyen a folyamatos növekedés.

Minden kinevezés december 1-jén lép hatályba, az előléptetések pedig az új év első napján lépnek életbe.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább