Gazdaság
Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.
Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.
Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.
A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.
Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.
Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.
A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.
Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.
Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.
A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.
Forrás: Deloitte Magyarország
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális banki megoldásait fejleszti a CIB Bank a Kyndryllel együttműködve
A Kyndryl (NYSE: KD), a kritikus fontosságú vállalati technológiai szolgáltatások vezető globális szállítója, valamint a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, és az Intesa Sanpaolo Csoport Nemzetközi Bankok Divíziójának tagja bejelentették, hogy a Kyndryl közreműködésével és egyéb szakértők bevonásával a bank modernizálta informatikai működését, és fejlesztette az automatizációs és monitorozási képességeit.
A projekt célja az üzemeltetési komplexitás csökkentése, a valós idejű felügyelet biztosítása és a rugalmasság fokozása annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások magas rendelkezésre állással működjenek.
A Budapesten 1979-ben alapított CIB Bank ma közel 455 000 ügyfelet szolgál ki Magyarországon. A pénzintézet immár több mint 20 éve tagja az Intesa Sanpaolo Csoportnak, amely Olaszország vezető bankcsoportja, és Európa egyik kiemelkedő szereplője a vagyonkezelés és a pénzügyi szolgáltatások terén. A bővülő digitális szolgáltatások és a növekedés támogatására a CIB Bank tovább egyszerűsítette és fejlesztette felügyeleti rendszereit a gyorsabb teljesítmény, a nagyobb rendelkezésre állás és az ügyfelek fokozott bizalmának érdekében.
A Kyndryl hosszú ideje támogatja a CIB Bank központi IT-infrastruktúráját, beleértve a banki alkalmazásokat és az ügyféloldali szolgáltatásokat működtető kritikus rendszerek menedzselését is. A bank már korábban bevezette a Dynatrace Managed megoldást, egy mesterséges intelligencia által támogatott monitorozási platformot. Ennek tapasztalatai nyomán született döntés a meglévő eszközök konszolidálásáról és kiváltásáról, amelynek eredményeként a Dynatrace vált az egységes felügyeleti platformmá.
A Kyndryl a korábbi rendszerből migrálta a szükséges konfigurációkat, konszolidálta több mint 600 szerver felügyeletét, majd kivezette a régi megoldást. A folyamat során felülvizsgálták a több év alatt kialakított egyedi beállításokat, eltávolították az elavult konfigurációkat, és szoros együttműködésben dolgoztak a bank szakértőivel a zökkenőmentes átállás érdekében. Jelenleg a Kyndryl menedzseli a CIB Dynatrace Managed megoldását és annak környezetét, támogatva az üzletmenet-folytonosságot és az üzemeltetés stabilitását.
„Ügyfeleink állnak minden tevékenységünk középpontjában, ezért folyamatosan fejlesztjük digitális szolgáltatásaink hatékonyságát”
– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működési és transzformációs vezérigazgató-helyettese.
„Azzal, hogy a Kyndryllel egységesítettük monitorozási képességeinket, tovább erősítettük rendszereink megbízhatóságát és ellenállóképességét. Ezáltal felgyorsul az innováció, miközben ügyfeleink számára zökkenőmentes és biztonságos banki élményt nyújtunk.”
Az átállás eredményeként a Dynatrace Managed ma már a CIB Bank összes kulcsfontosságú IT-környezetére kiterjed. A bank mostantól képes kihasználni az automatizált gyökérok-elemzésből, a proaktív incidensészlelésből és a megbízható digitális szolgáltatásokból fakadó előnyöket. Az AI által támogatott, egyszerűen kezelhető, webalapú irányítópult gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, így a munkatársak több figyelmet fordíthatnak az innovációra. A platform zökkenőmentesen illeszkedik a bank meglévő IT- és fejlesztési rendszereihez, megkönnyítve az új alkalmazások támogatását és a jövőbeli digitális fejlesztési célok megvalósítását.
„Ez a projekt jól tükrözi a CIB Bankkal fennálló partnerségünk erejét, és közös elkötelezettségünket a digitális transzformáció mellett”
– mondta Tóth András, a Kyndryl Magyarország országigazgatója.
„A bonyolult monitorozási környezetek átállításával egyetlen, AI-alapú platformra hozzájárultunk az üzemeltetési komplexitás csökkentéséhez és az automatizáció lehetőségeinek kibontásához. Együtt olyan alapot teremtettünk, amely nagyobb agilitást, gyorsabb innovációt és erősebb ügyfélbizalmat biztosít.”
A CIB Bank és a Kyndryl partnersége 2016-ra nyúlik vissza. Ezalatt a Kyndryl támogatta a bank kritikus IT-rendszereit, lehetővé téve az ügyfelek számára a zavartalan bankolást. 2024-ben a Kyndryl közreműködésével a CIB Bank tovább modernizálta alkalmazásait, és megújította hitelezési folyamatait is. Ez a hosszútávú együttműködés tovább erősíti a CIB Bank elkötelezettségét a biztonságos, rugalmas és ügyfélközpontú szolgáltatások nyújtása iránt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egyre nagyobb probléma az öregedő hazai járműpark
Az Europ Assistance közelmúltban végzett reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a magyar autósok közel fele (49%) 16 évesnél idősebb gépjárművet használ.
Ez azért is aggasztó, mert felmérés szerint a gépkocsi tulajdonosok csupán kicsivel több mint kétötöde (43%) rendelkezik olyan anyagi kockázatot csökkentő megoldással, mint a casco biztosítás és/vagy az asszisztencia-szolgáltatás így a tulajdonosok nagy többsége teljesen védtelen egy-egy autós vészhelyzet (karosszéria sérülés, vagy meghibásodás) esetén. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar háztartások közel háromnegyede (72%) rendelkezik saját gépkocsival, az autósok több mint fele (57%) pedig legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat.
Az Europ Assistance a közelmúltban végzett átfogó, reprezentatív felmérést a magyarok autóhasználati és gépjárművel kapcsolatos biztosítási szokásai kapcsán. A kutatás megállapítja, hogy a 18-69 éves lakosság közel háromnegyedének (72%) háztartásában van saját autó, minden ötödik személy háztartásában pedig több gépjármű is megtalálható. A felmérés szerint hazai autók 49 százaléka legalább 16 éves, a 6-15 éves gépjárművek aránya 34 százalék, és csupán minden hatodik gépkocsi fiatalabb évjáratú: 1-5 éves. A megállapítások összecsengenek a KSH által közölt adatokkal is, melyek szerint a magyarországi személyautók átlagéletkora 2024-ben már elérte a 16,2 évet.
A kutatás továbbá rámutat, hogy a magyar autósok több mint fele (57%) legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat autójával, minden harmadik autótulajdonos pedig havonta legalább egyszer. A lakosság másik harmada évente 1-3 alkalommal autózik országhatáron belül, és csak minden ötödik autósra igaz, hogy sosem vagy két évnél is ritkábban utazik ilyen távon.
Növelni kell a tudatosságot – vannak kockázatcsökkentő megoldások
Az elöregedő járműpark egyik szomorú következménye, hogy gyakrabban fordulnak elő meghibásodások, így emelkedik annak veszélye, hogy az autótulajdonosoknak hirtelen mélyen a zsebükbe kelljen nyúlni, ha valamilyen meghibásodás, vagy karosszéria sérülés történik. Ennek ellenére az autósok 53 százaléka semmilyen asszisztencia vagy CASCO biztosítással sem rendelkezik, melyek anyagi segítséget jelentenek a váratlan helyzetekben.
Legyen szó új vagy több éves járműről, bármikor történhet váratlan meghibásodás. Gyakran jelentkezhetnek akkumulátor problémák vagy elektromos hibák, előfordulhat a hűtőfolyadék szivárgása vagy hiánya, a vezérműlánc elszakadása, de egy defekt is komoly gondot okozhat. Modernebb autók esetében a szoftver és szenzorok hibái jelentkezhetnek.
„Mindössze a magyar autótulajdonosok alig több mint negyede (27%) köt asszisztencia biztosítást, ami professzionális vészhelyzeti, útközbeni segítségnyújtást jelent. Pedig érdemes előrelátónak lenni, hiszen az elöregedő autók esetében egyre nő a meghibásodás veszélye akár menetközben is, ami miatt az esetleges mentési, szállítási költségek is hirtelen megterhelhetik a családi kasszát, míg a havi körülbelül 1400 forinttól elérhető gépjármű asszisztencia-szolgáltatás egyfajta pénzügyi és pszichés védőhálót biztosít az útközben bekövetkező vészhelyzetek esetére, kiszámíthatóbbá téve a családi költségtervezést is”
– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.
A háztartásban saját autóval rendelkező 18-69 éves magyarok körülbelül ötöde rendelkezik CASCO biztosítással, 14 százalék kapott ingyenesen gépjármű asszisztencia szolgáltatást (márkakereskedéstől vagy szervíztől), 13 százalékuk pedig önálló asszisztencia szolgáltatást (amiért külön fizetnek egy szolgáltatónak) vesz igénybe.
A kutatás rámutat továbbá, hogy az autósok 91 százaléka hasznosnak tartja a gépjárműasszisztenciát, kétharmaduk számára pedig lényeges szempont, hogy a szolgáltatás bármilyen korú és kilométeróra-állású autóra is megköthető legyen.
Érdemes elővigyázatosnak lenni, rövidebb utakon is megtörténhet a baj
A vezetés során is érdemes körültekintően eljárni, baleset ugyanis rövidebb utakon, akár egy gyors városi bevásárlás alkalmával is megtörténhet. A KSH adatai szerint 2025 első félévében összesen 6629 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, tehát nem kell külföldre utazni, hazánk határain belül, kisebb távolságokon is megtörténhet a baj.
„Koccanás vagy az autó meghibásodása esetén senki sem szeretne az autópálya mentén vagy adott esetben egy forgalmas út közepén vesztegelni. Ilyen esetekben nyújt megnyugtató megoldást az AutoSOS szolgáltatás. Egyetlen telefonszám tárcsázásával érhető el a gyors, 0-24 órában hívható segítség, a szolgáltató kiérkezéséről pedig e-mail vagy SMS üzenet formájában kapnak automatikus értesítést az érintettek. Szakértő kollégáink többek között az autó helyszíni javítását és szervízbe szállítását is intézik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik idősebb autóval rendelkeznek, hiszen asszisztencia-szolgáltatásunk bármilyen korú, és futásteljesítményű autóra vonatkozik”
– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés
Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.
A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.
Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.
A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
A tudatos AI-használat a túlélőképesség záloga
-
Szórakozás2 hét ago
HackTheMall: Innovációs verseny a jövő vásárlói élményéért
-
Ipar2 hét ago
Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok
-
Gazdaság2 hét ago
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
-
Okoseszközök2 hét ago
GDPR-Barát kamerarendszer – Biztonság bírságok nélkül
-
Tippek2 hét ago
Ezek a használt autók kelnek el a leghamarabb
-
Tippek2 hét ago
Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére a suliidő alatt is