Gazdaság
Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
A mesterséges intelligenciával ellátott megoldások egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági versenyben is. Akad azonban számtalan kihívás, melyet mindenképp kezelni szükséges, továbbá újszerű üzleti és jogi kockázatok is felmerülnek, melyek mérséklése többletfeladatot ró a fejlesztő és adaptáló szervezetek nyakába. Ráadásul a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, hogy most már szükséges elgondolkodni azon, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló szabályokat felül kell-e vizsgálni.
Az innováció és adatalapú gazdaságban mindenhol jelen vannak már a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások. A vállalkozásoknak azonban hangsúlyos kockázat az, hogy milyen hatékonyan tudják beilleszteni a megfelelő innovatív tartalmú alkalmazást üzleti modelljükbe, operatív működésükbe.
Az Európai Unió készülő mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az ún. AI Act a felmerülő kérdésekre próbál jogi keretrendszert biztosítani, ez azonban csak egy része a megoldásnak, hiszen nem csak jogi, de etikai kérdések is felmerülnek, miközben a verseny nagy, a technológiai fejlődés üteme pedig egyre gyorsul.
A szakértők szerint jelenleg még alacsony az általános, ilyen rendszerekkel szemben táplált bizalom, és ennek részben oka a megfelelő szabályozás hiánya – a rendelkezésre álló szabályok ugyanis nem tudnak minden kihívást, minden kérdést megfelelően kezelni. A szabályozás hiányosságán túl megértési problémák is felmerülnek: mivel ezeket a technológiákat nem értjük teljes egészében, nehezen lehet megfelelően készülni ezek hatásaira, továbbá aggályok merülnek fel az alapvető jogoktól a termékfelelősségi és adatvédelmi kérdéseken túl egészen az üzleti titok védelméig. Sok esetben felmerül a kérdés például, hogy egy generatív MI-modellnek milyen kérdéseket tehetünk fel, és az ott megadott adat milyen védelemben részesül. Az output, vagyis generált eredmény kapcsán pedig a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó kérdések merülnek fel, például, hogy keletkezik-e szerzői jogi oltalom alá eső mű, és ha igen, kit illet meg.
Az Európai Unió most készülő rendelettervezete, az AI Act bizonyos kihívások kezelésére tesz kísérletet, célja inkább a megelőzés, a hátrányos helyzetek kiküszöbölése. Az első, nehezen érthető és nagyon technológiai szövegezési verzióhoz képest a jelenlegi, harmadik szövegtervezet sok előrelépést tartalmaz. Jól definiált például a mesterséges intelligencia rendszerek fogalma, amely kulcsfontosságú egy ilyen jogszabálynál. Több olyan alfogalmat is bevezettek, melyek jól mutatják, hogy az EU reflektál a folyamatos változásra, bekerültek a tervezetbe például az alapmodellek és az általános célú mesterséges intelligencia rendszerek fogalmai is – véli Dr. Barta Gergő a Deloitte Magyarország kibervédelmi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Az EU, mint jogalkotó szinte a világon elsőként tesz kíséretet arra, hogy átfogó szabályozás szülessen ebben a kérdésben, és ilyenkor nagyon gyakran felmerül az idő előtti szabályozás kérdése, ez pedig sok esetben túlszabályozással párosul. Ahogy több szakértő is rámutatott: ha a jelenlegi szövegezés szerint alakul az AI Act, akkor az alkalmazóknak olyan kihívásoknak kell megfelelniük technológiai szempontból, amit nem is biztos, hogy képesek megugrani – emelte ki dr. Albert Lili, a Deloitte Legal ügyvédje, az adatvédelem, technológiai és IP csoport, a munkajogi csoport, valamint a mesterséges intelligencia megfelelőségi szolgáltatás specialistája.
Az még kérdés, hogy mikortól lép majd érvénybe a jogszabály, és mikor kell majd alkalmaznia a szervezeteknek, ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy már vannak alkalmazandó jogszabályok, például az adatvédelem területén a GDPR. Egy megbízható mesterséges intelligenciarendszer egyik alappillére, hogy a fejlesztők és az MI megoldásokat alkalmazók egyaránt figyelembe vegyék az adatbiztonsági és az adatvédelmi követelményeket, a piaci szereplők pedig transzparensen kommunikálják, hogy milyen adatkezelési műveleteket végeznek, milyen adatokat gyűjtenek, azokat milyen célból használják fel. Ezzel egyidejűleg pedig szükséges megfelelő kontrollt biztosítani az adatalanyoknak személyes adataik felett.
A jogi keretrendszer megalkotásával párhuzamosan az üzleti és felhasználói oldal is egy tanulási folyamaton megy át. Kérdés például, hogy milyen etikai szempontokat kell figyelembe venni a mesterséges intelligenciarendszerek tervezésénél, és ezek hogyan illeszthetők be a jogi keretekbe, ill. át kell gondolni, hogy kik az értékteremtési folyamat résztvevői, ezek milyen viszonyban vannak egymással, és milyen esetben, kinél van a felelősség.
Szintén felkapott téma a szellemi tulajdonjog kérdésköre is, amellyel kapcsolatban nagyon sok kérdőjel van, például, hogy a meglévő szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályozás elegendő-e a mesterséges intelligencia által generált tartalom vagy találmányok által támasztott egyedi kihívások kezelésére. Az EU-ban, és így Magyarországon is jelenleg irányadó szabályozás kimondja például, hogy egy művet akkor illethet meg szerzői jogi oltalom, ha egyéni eredeti jelleggel bír és az emberi közreműködés azonosítható. Mi történik akkor, ha egy mesterséges intelligencia is részt vesz az alkotásban? Abban az esetben, ha az MI teljesen önállóan, emberi közreműködés nélkül hoz létre művet, a jelenleg rendelkezésre álló szabályok és joggyakorlat alapján nem állhat fenn szerzői jogi oltalom.
Ugyan tényleg nehéz a jelenlegi környezetben felkészülni, mivel a szabályozás még nem teljesen kiforrott, innovációs szempontból mégis most van az a pillanat, amikor érdemes elkezdeni az MI megoldások használatát. Fontos azonban, hogy a jogi és piaci követelményeknek való megfelelés érdekében már első pillanattól a megfelelő szakemberek kerüljenek bevonásra az MI stratégia kialakításába és megvalósításába. – tette hozzá Dr. Albert Lili.
A témáról többet is megtudhat a Deloitte Risk? Respond! podcast teljes adásában, ami itt tekinthető meg.
Forrás: Deloitte Magyarország
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Lenovo a 2026-os MWC kiállításon bemutatta legújabb adaptív AI PC-it, moduláris koncepcióit és a Lenovo Qira-t
A 2026-os MWC®-n a Lenovo™ bemutatja az adaptív AI-eszközök és az üzleti szakemberek, alkotók, diákok, valamint gamerek számára tervezett jövőbemutató koncepciók új generációját.
Az új moduláris PC-architektúrával, egy szemüveg nélküli 3D laptop koncepcióval, egy összehajtható kézi játékkonzollal, valamint a Lenovo Qira kezdeti bevezetésével fémjelzett Lenovo bemutató a személyi számítástechnika szélesebb körű elmozdulását tükrözi az olyan rendszerek felé, amelyek intelligensen alkalmazkodnak az emberekhez és környezetükhöz.
Legújabb portfólióival a Lenovo továbbra is a személyre szabottabb, proaktívabb és védettebb technológia nyújtására összpontosít, miközben egy olyan egységes AI-ökoszisztémát épít, amely természetesen működik az eszközök között.
„Az AI-korszakot nem egyetlen eszköz vagy alkalmazás fogja meghatározni, hanem olyan intelligens rendszerek, amelyek harmonikusan működnek együtt minden eszközünkön”
– mondta Luca Rossi, a Lenovo Intelligent Devices Group elnöke.
„Bemutatjuk, hogyan kelti életre a Lenovo és a Motorola ezt a jövőképet, kombinálva az adaptív hardveres innovációt egyetlen, egységes, rendszerszintű AI-integrációval, amely természetesen működik a PC-ken, okostelefonokon, táblagépeken, viselhető eszközökön és azokon túl is. A prémium mobileszközöktől és a transzformatív formátumoktól kezdve a Lenovo Qira bevezetéséig a legszélesebb AI-portfóliót építjük fel, amely az emberek köré tervezett, hálózatba kapcsolt, intuitívabb személyi számítástechnikai élményeket kínál.”
Lenovo Qira: személyes környezeti intelligencia
A Lenovo Qira egy rendszerszinten felépített, és közvetlenül a Lenovo és Motorola eszközökbe integrált Személyes Környezeti Intelligencia, ahelyett, hogy önálló alkalmazásként lenne rájuk telepítve. A támogatott PC-ken, táblagépeken, okostelefonokon és viselhető eszközökön működő Lenovo Qira-t úgy tervezték, hogy segítsen fenntartani a folytonosságot a feladatok és az eszközök között, miközben a felhasználói szándék alapján nyújt segítséget.
Az elkövetkező hetekben a Lenovo Qira a Lenovo PC-portfóliójának több mint 20 eszközén, a Yoga™, IdeaPad™, Legion™ és ThinkPad™ családokon is elérhetővé válik hálózaton keresztüli frissítések és előre telepített szoftverek formájában. Ez magában foglalja az Idea Tab Pro Gen 2 bevezetését is, amely a Lenovo első olyan táblagépe, ami ezt az élményt kínálja.
Az első hullámban a PC-k támogatása hat nyelvre terjed ki kilenc régióban: Angol (USA, Egyesült Királyság, India), Spanyol (USA/Latin-Amerika, Spanyolország), Francia (Franciaország), Olasz (Olaszország), Német (Németország) és Portugál (Brazília). A Lenovo Qira-t úgy tervezték, hogy folyamatosan fejlődjön, és egyre több eszközre terjedjen ki, miközben új élményeket és partnerségeket tesz lehetővé. 2026-ban ez a fejlődés további nyelvekre és eszközökre is kiterjed, beleértve a Motorola okostelefonokon való debütálást, ami tovább mozdítja előre a Lenovo és a Motorola egységes AI-ökoszisztémáját.
Áttörést jelentő koncepciók: Az adaptív kialakítások felfedezése
- ThinkBook™ moduláris AI PC koncepció: A Lenovo egy olyan moduláris AI PC koncepciót mutat be, amely az üzleti számítástechnika szelektíven moduláris megközelítését vizsgálja a „vidd kicsiben, használd nagyban” gondolat köré építve. A koncepció egy 14 hüvelykes, ultravékony alaprendszert tartalmaz, amelyet úgy terveztek, hogy támogassa a cserélhető kijelzőkonfigurációkat, a leválasztható beviteli komponenseket és a moduláris I/O elemeket. Egy másodlagos kijelző többféle tájolásban is csatlakoztatható, vagy helyettesítheti a billentyűzetet, lehetővé téve a munkaterület körülbelül 19 hüvelykesre történő bővítését a hordozhatóság fenntartása mellett. A koncepció azt szemlélteti, hogy a moduláris architektúra hogyan támogathatja a fejlődő munkafolyamatokat és a meghosszabbított eszközéletciklusokat az AI-kész környezetekben.
- Yoga Book Pro 3D koncepció: A Lenovo emellett egy olyan, szemüveg nélküli 3D laptop koncepciót is bemutat, amelyet arra terveztek, hogy a tartalomkészítők a mélységet közvetlenül a képernyőn láthassák és szabályozhassák. A kettős kijelző, az AI-alapú 2D-ből 3D-be történő konverzió, a gesztusvezérlés és az intuitív kreatív vezérlők ötvözésével a koncepció csökkenti a nehézségeket a magával ragadó tartalomkészítés során, és kiemeli a Lenovo kutatásait a térbeli számítástechnikai élmények terén.
- Legion Go Fold koncepció: Egy összehajtható kézi játékkonzol koncepciója tovább bővíti a Lenovo adaptálható hardverekkel kapcsolatos kísérleteit. Az eszköz egy kompakt kézi formátumból egy nagyobb, immerzív képernyővé alakul át, és többféle használati módot támogat, beleértve a kézi játékot, az osztott képernyős többfeladatos munkavégzést, a kiterjesztett kijelzős játékot és az asztali stílusú interakciót. A koncepció azt mutatja be, hogyan teheti lehetővé a rugalmas kijelzőtechnológia a hibrid játék- és produktivitási élményeket egyetlen eszközön belül.
Üzleti portfólió: AI-kész platformok a modern munkavégzéshez
A Lenovo tovább fejleszti üzleti PC-portfólióját, hogy támogassa a szervezeteket az AI-alapú munkafolyamatok széles körű bevezetésében.
- ThinkPad T-széria: A frissített széria a szervizelhetőségre, a használhatóságra és az AI-készenlétre összpontosító fejlesztéseket vezet be, és egyes modellek kategóriaelső iFixit javíthatósági pontszámokat értek el. Ezek a frissítések megerősítik a Lenovo elkötelezettségét az életciklus-érték, a csökkentett állásidő és a fenntartható flottakezelés iránt.
- ThinkPad X13 Detachable: Kiterjeszti a rugalmas, mobil-első produktivitást az integrált tolltámogatással és a terepen is cserélhető alkatrészekkel egy könnyű dizájnban, amely alkalmas a frontvonalban dolgozó és a hibrid szakemberek számára.
- ThinkTab X11: A Lenovo a strapabíró mobilitás irányába is terjeszkedik a ThinkTab X11 bevezetésével, amely egy tartós Android táblagép, kihívást jelentő ipari és frontvonali környezetekhez tervezve.
- ThinkBook 14 2-in-1 Gen 6 & ThinkVision™ M16: A kis- és középvállalkozások számára a ThinkBook 14 2-in-1 Gen 6 többféle módban is használható sokoldalúságot és AI-támogatott együttműködési funkciókat kínál, míg a ThinkVision™ M16 hordozható monitor könnyű képernyőbővítést biztosít a rugalmas munkastílusok támogatására.
A Lenovo üzleti portfóliójában integrálja a biztonsági, kezelhetőségi és életciklus-szolgáltatásokat, hogy segítse a szervezeteket az AI-képes eszközök magabiztos és ellenőrzött bevezetésében.
Lakossági és Gaming portfólió: Intelligens élmények a mindennapi használathoz
Az alkotók, diákok és gamerek számára a Lenovo legújabb eszközei egyensúlyt teremtenek a teljesítmény, a hordozhatóság és a mindennapi élményeket egyszerűsítő intelligens funkciók között.
- Yoga és IdeaPad: A Yoga 9i 2-in-1 Aura Edition (14”, 11) egyesíti a prémium, átalakítható dizájnt a lenyűgöző OLED vizuális élménnyel és az intelligens funkciókkal, amelyek egyszerűsítik a kreatív munkafolyamatokat. A Yoga Pro 7a (15”, 11) és az IdeaPad Slim 5i Ultra (14”, 11) kibővíti a Lenovo AI-képes laptop-portfólióját, egyensúlyt teremtve a teljesítmény és a hordozhatóság között a produktivitás és a tartalomkészítés érdekében.
- Táblagépek: A táblagépek terén az Idea Tab Pro Gen 2 intelligens tanulási és produktivitási élményeket vezet be egy sokoldalú formátumban, és ez a Lenovo első táblagépe, amely a Lenovo Qira-t kínálja.
- Legion: A játékok területén a Lenovo kibővíti kínálatát a Legion 7a (15”, 11) gamer laptoppal és a Legion Tab (8.8”, 5) nagyteljesítményű gamer táblagéppel, amely 3K kijelzővel és fejlett hűtéssel rendelkezik.
A “Smarter AI for Everyone” elv előmozdítása
A 2026-os MWC-n a Lenovo egyértelmű stratégiát vázol fel az AI demokratizálása felé. A jövőbemutató hardveres kutatások és a Lenovo Qira bevezetésének ötvözésével a Lenovo továbbra is egy hálózatba kapcsolt és intuitívabb számítástechnikai jövőt formál, ahol az intelligens rendszerek alkalmazkodnak az emberekhez, és nem fordítva.
A Lenovo 2026-os MWC-n bejelentett összes új eszközéről, megoldásáról és koncepciójáról további részletekért látogasson el a Lenovo MWC 2026 sajtófelületére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vállalati képzések: 233%-kal nőtt egy év alatt a cybersecurity képzések iránti igény a hazai cégek körében
Az egyik legnagyobb magyar képzőközpont friss kutatása szerint 2023 és 2025 között a hazai vállalatok képzési büdzséje egyértelműen a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területek felé csoportosult át.
A kiberbiztonsági képzések iránti igény ráadásul egyetlen év alatt 233 százalékkal növekedett, miközben a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene is többszörösére bővült – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Training360 végzett el összesen 972 hazai partnercége (KKV-k és multinacionális vállalatok) körében. A technológiai fejlesztés és az emberi kompetenciák erősítése párhuzamosan jelenik meg a vállalati képzésben – szűrte le a tapasztalatokat a Training360.
Évente 10,5 billió dolláros kárt okoz globálisan a kiberbűnözés, ennek megelőzésére költenek most a munkáltatók
A 2025-ös adatok szerint a kiberbűnözők által okozott kár globálisan eléri az évi 10,5 billió amerikai dolláros értéket – ez több mint fele a 450 milliós Európai Unió teljes tavalyi GDP-jének. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a statisztikák szerint a sikeres kibertámadások közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Ennek fényében már aligha meglepő, hogy a Training360 adatai szerint 2026-ban a vállalatok nem új, látványos technológiákat keresnek, hanem a működés stabilitását és a kockázatok csökkentését helyezik előtérbe.
A biztonság már üzleti alapfeltétel
A Training360 kutatása szerint 2024-ről 2025-re partnervállalatainak képzési büdzséje 233 százalékkal növekedett a kiberbiztonsági szegmensben. Ez nem csupán mennyiségi ugrás, hanem szemléletváltást is jelez: a biztonságtudatosság (Security Awareness) fejlesztése mára szervezeti szintű kompetenciává vált, a vállalatok egyre tudatosabban kezelik az emberi tényezőt, mint kockázati pontot. A jogszabályi környezet szigorodása (a NIS2 vagy éppen a DORA bevezetése), és a növekvő kiberfenyegetettség mellett a megelőzés vált a kockázatkezelési stratégia kulcselemévé.
„A számok egyértelműen kirajzolják a piaci irányt: a vállalatok nem rövid távú technológiai trendekre reagálnak, hanem azokat a területeket erősítik, amelyek közvetlenül befolyásolják a működésbiztonságot és a hatékonyságot. A képzési büdzsék tervezésénél a biztonság, az automatizáció és a felhőtechnológia került előtérbe”
– mondta Nyisztor József, a Training360 ügyvezetője.
A kiberbiztonság mellett a felhőalapú képzésekre költenek a cégek
A felhőalapú kollaborációs megoldásokhoz kapcsolódó képzések – különösen a Google Workspace – volumene többszörösére emelkedett 2024-ről 2025-re a Training360 felmérése szerint. Ez a növekedés arra utal, hogy számos vállalat technológiai diverzifikációba kezdett és a valós idejű, felhőalapú munkavégzést támogató platformok irányába mozdult el.
A képzési formák megoszlása a vizsgált időszakban kiegyensúlyozottá vált. A technikai jellegű oktatások 62 százaléka online, míg a készségfejlesztő tréningek 38 százaléka továbbra is személyesen zajlik. A vállalatok tehát a technológiai tudás átadásában az online hatékonyságot részesítik előnyben, míg a vezetői és kommunikációs kompetenciák fejlesztésében továbbra is fontosnak tartják a személyes interakciót. Emellett a cégek a képzési költségek optimalizálása céljából a lassabb és költségesebb egyedi tananyagfejlesztések helyett az azonnal implementálható digitális könyvtárak (off-the-shelf tartalmak) és előfizetéses modellek felé fordultak.
Magyarország legnagyobb felnőttképző központja, a Training360 vállalatoknak és magánszemélyeknek kínál többek között AI, high-end és irodai informatikai, valamint szervezetfejlesztési (vezetőfejlesztő, kompetenciafejlesztő és értékesítési) tréningeket. A cég árbevétele a 2024-es évben elérte a 2,6 milliárd forintot. A Training360 ügyfelei közé tartoznak a hazai pénzügyi szektor, a távközlési piac, az autóipar, az elektronikai gyártás, a közigazgatás, az energiaipar, a gépipar és a kereskedelem meghatározó szereplői.
A kutatás során a Training360 saját tranzakciós adatbázisát dolgozta fel, amelyben 972 hazai vállalat (KKV-k és multinacionális cégek) megrendeléseit összesítette a 2023-2025-ös időszakból. A teljes kutatási jelentés – amely a fentiek mellett kitér az AI, a high-end és irodai informatika és az e-learning témakörére is –, ide kattintva ingyenesen letölthető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A technológia még mindig nem kiegyenlített pálya a nők számára
Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, és bár sokan úgy vélik, hogy a nemi egyenjogúság mára megvalósult, számos kutatás rámutat arra, hogy a természettudományi, technológiai és mérnöki területeken még mindig alacsony a nők részvétele, sőt, már a pályaválasztás során is kevesen döntenek az ezekhez kapcsolódó képzések mellett.
Válaszként erre a tendenciára hirdette meg a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramját azzal a céllal, hogy vonzóbbá tegye a mobiltechnológiát, valamint a műszaki területeket a fiatal nők számára. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak.
Az Eurostat friss adatai szerint bár folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma az Európai Unióban, a tagállamok között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb arányt Lettországban (50,9%), Dániában (48,8%), Észtországban (47,9%), Spanyolországban (47,6%), valamint Bulgáriában és Írországban (egyaránt 47,3%) regisztrálták. A nők legalacsonyabb részvételi arányát Németországban (34,6%), Szlovákiában (33,6%), Luxemburgban (32,4%), Magyarországon (31,7%) és Finnországban (30,7%) mérték.
Mindezek fényében különösen fontos, hogy a cégek is aktív szerepet vállaljanak a nők természettudományi, technológiai és mérnöki (vagyis STEM) területeken való részvételének erősítésében. Éppen ezért indította el 2024-ben a Yettel az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen a „Girls in tech” névre keresztelt ösztöndíjprogramot, amely nemrég lezárult, a szakmai zsűri kiválasztotta a nyertes hallgatókat. A program célja az volt, hogy a mobiltechnológiai és műszaki pályákat vonzóbbá tegye a fiatal nők számára.
„A fiatal generáció támogatása számunkra igen nagy jelentőséggel bír, ők jelentik a jövő munkaerejét. A technológia rohamosan fejlődik, és meggyőződésünk, hogy ebben a folyamatban még több nőnek kell szerepet kapnia. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaválasztás előtt álló vagy már műszaki tanulmányokat folytató hallgatók felismerjék: a technológia területén komoly szakmai lehetőségek és hosszú távú karrierutak nyílnak meg előttük. A „Girls in tech” ösztöndíjjal ehhez kívántunk kézzelfogható támogatást és bátorítást nyújtani. Örülünk, hogy a programmal nyolc tehetséges fiatal szakmai fejlődéséhez járulhattunk hozzá, és a jövőben is törekszünk arra, hogy legyenek olyan kezdeményezéseink, amelyek ezeket a célokat szolgálják”
– mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
Ezek a témák mozgatják leginkább a diákok fantáziáját
Az 5 millió forint keretösszegű program a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervének megvalósulásához járult hozzá. A kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően a Yettel szakmai konzultációt is biztosított a diákoknak a vállalat szakembereivel.
A díjazottak kifejezetten aktuális és innovatív témákkal pályáztak, jól tükrözve, hogy a fiatal női tehetségek a legkorszerűbb technológiai kérdések felé is nyitottak. A nyertesek a támogatás jóvoltából magasabb szintre tudták fejleszteni ötleteiket, vagy akár már gyakorlati projekteket is megvalósítottak. Volt, aki mikrokontrolleres orvosi chatbot alkalmazást fejlesztett és AI-alapú orvosi képgenerálási rendszereket hozott létre, de a nyertes pályázatok témái között volt például az AI által generált tartalmak megbízható azonosítása, a zenei műfajfelismerés és audiófeldolgozás mesterséges intelligenciával, illetve a női termékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata is.
A mobilszolgáltató hosszú ideje fontos területként kezeli a nők helyzetét a technológiai területeken, éppen ezért idén is csatlakozik a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők hamarosan több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/ oldalon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
IT-tehetségek reflektorfényben – átadták a K&H STEM pályázat elismeréseit
-
Ipar2 hét ago
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
-
Okoseszközök2 hét ago
Kipchogéval közösen fejlesztett új futóórát mutat be a Huawei
-
Ipar2 hét ago
Mapei: az építési engedélyek megugrása már az élénkülés előjele
-
Gazdaság2 hét ago
Az alkalmazkodóképesség lett az üzleti siker kulcsa – Forvis Mazars C-suite Barometer 2026
-
Egészség2 hét ago
Egy évtizeden belül megduplázódhat az info-bionika piaca
-
Egészség2 hét ago
Az okosotthon mint egészségvédelmi eszköz: új korszak a lakókörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül






