Tippek

Hogyan lehet technológiai lemaradásból modernizációs versenyelőny?

Tech Trends sorozatunk évről-évre követi a technológia gyorsuló átalakulását és prognózist ad az elkövetkező 18-24 hónap meghatározó trendjeire.

A tavalyi Tech Trends 2023 tanulmányunk vonatkozó fejezete a még működő mainframe-ek jövőbeli lehetőségeinek bemutatására irányult, és hangsúlyozta az új technológiákkal való integrációban rejlő potenciált.

Idén tágabb perspektívából vizsgáltuk a core-rendszerek modernizációját: olyan kihívásokra összpontosítottunk, mint az elöregedő hálózatok, a generatív MI adatkezelésre gyakorolt hatásai, az ERP rendszerek megújítása, valamint az utóbbi idők Software-as-a Service (SaaS) implementációinak jövőállósága. Mindezen technológiai kérdéseken túl figyelmet érdemel a szervezeti aspektus mérlegelése is azoknak, akik nem szeretnének lemaradni a piaci versenyben.

A core-rendszerek felülvizsgálatához, a technológiai fejlesztések irányításához, valamint a technológiai adósság ledolgozásához kapcsolódó költségek megismeréséhez holisztikus megközelítésre van szükség. A lemaradás-szempontú megközelítés helyett, érdemes olyan keretrendszert kialakítani, amely mentén a vállalat technológiai állapotfelmérése évente elvégezhető annak érdekében, hogy naprakészen ismerjük a területeket, melyeken sürgető fejlesztés és modernizáció szükséges.

Tegnap forradalmi, ma akadály?

„A korábbi nagyívű fejlesztések célpontjai, például az adatközpontok vagy ERP rendszerek, az időközben elhanyagolt karbantartás és modernizáció miatt komoly gátjává válhatnak a fejlődésnek. A technológiai vezetők 70%-a úgy véli, hogy az így képződő technológiai lemaradás akadályozza a szervezetük innovációs képességét, rontja a termelékenységet és végső soron bevételkiesést eredményez. Ez leginkább a szoftverfejlesztők napi feladatain érhető tetten, akik a mérések alapján munkaidejük 33%-át az elavult technológiákból fakadó karbantartási és fejlesztési feladatokra kell, hogy fordítsák, ami a hatékonysági mutatók mellett kihat a morálra és az elkötelezettségükre is”

– mondta Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

A technológia gyors fejlődése miatt a vállalatoknak folyamatosan egyensúlyozniuk kell a jövőbeli üzleti célok eléréséhez szükséges transzformációk és fejlesztések, illetve a meglévő infrastruktúra elemek, az IT biztonság és a munkaerő jövőállóságához elengedhetetlen fenntartó típusú beruházások között. Ez gyakran kényszerű lépéseket szül, és a technológiai adósságspirál továbbgyűrűzését eredményezi, amit alátámaszt, hogy az amerikai IT vezetők ugyan költségvetésük 10-20%-át a lemaradás ledolgozására allokálják, ennek éves mértéke mégsem csökken, sőt, 2022-ben már elérte az 1500 milliárd dollárt!

Sok vállalat a könnyű sikerrel kecsegtető egydimenziós transzformációk irányába indul, melyek végül ritkán teljesítik az ígéreteket. Ahelyett, hogy a gyors eredményekre fókuszálnának, az IT vezetőknek fel kell ismerniük a szervezet gyengeségeit, és mielőbb meg kell találniuk a fejlődéshez vezető utat, amire aztán érdemes lesz időt és energiát szánni: okosan modernizálni. Ennek kulcsterületeit górcső alá véve szisztematikusan fel kell tárni a meglévő erősségeket, gyengeségeket, szükségleteket és kapcsolódó költségeket, majd valós üzleti kontextus alapján hosszútávú koncepcióba ültetni a jövőre vonatkozó elképzeléseket.

A strukturált, rendszeres felülvizsgálat megoldást jelenthet

Részletes analízis hiányában általában nem egyértelmű, hogy egy elavult technológiai portfólió mely elemei képezik a problémák forrását. Gyakori a félrepriorizálás, mivel egy nagyvállalat többszáz alkalmazása és rendszere közül valójában csak tucatnyi az, amely lényegileg befolyásolja a technológiai képességeket. A technológiai adósság felhalmozásából fakadó költségtípusok és kockázataik:

Ahhoz, hogy ezek a költségek minimalizálhatóak, valamint a kockázatok felszámolhatóak legyenek a modernizáció vizsgálatához rendszeres felmérésre van szükség, amely figyelembe veszi a vállalat igényeit, erősségeit, költségvetését és modernizációs törekvéseit a kulcsfontosságú területeken. A lemaradás azonosítása után a technológiai vezetők az aktuális igényekre szabott stratégia mentén tudnak priorizálni, majd ebből kiindulva javítani az ökoszisztéma állapotán. A vizsgálat során 5 kulcsterület figyelembevétele elengedhetetlen:

  • Az infrastruktúra a legtágabb kategória, és gyakran a legköltségesebb is. A mainframe-ek, szerverek, végfelhasználói eszközök felhősítése mellett a fizikai hálózati eszközök, telekommunikációs csatornák korszerűsítése hozhat látványos eredményt, akár már 1-2 éves távlatban is.
  • Az adatok vizsgálatának tekintetében az adatéletciklus (beleértve az adattisztítást, adatmanipulációt és adatmenedzsmentet) valamint az adattárolás állnak fókuszban. A technológiai fejlettség előrehaladásával egyre fontosabbá válik a valós idejű adatok megléte, és azokból megbízható információk előállítása az adatelemzési képességek kihasználásával.
  • Az alkalmazások vizsgálata során az akár már több modernizáción átesett egyedi rendszereket éppúgy ellenőrizni kell, mint a folyamatos szállítói fejlesztéseket és frissítéseket igénylő ERP-t és SaaS alkalmazásokat. Ezeken kívül az OT alkalmazások vagy az ügyfelek számára kínált beágyazott termékek, digitális megoldások digitális megoldások monitorozása is ide sorolandó.
  • A munkaerőben rejlő lehetőségek kiaknázásához ismerni kell, hogy a belső csapat és a külsős partnerek képességei egyáltalán megfelelőek-e modernizációs törekvések támogatására? Az új munkaerő bevonzása és a meglévő értékek megtartása befektetéseket tehet szükségessé a tooling, a folyamatok vagy a kultúra területén, hogy megteremtsük a „modern mérnöki élményt” kollégáink számára.
  • A Kiberbiztonság állapotfelmérését a biztonság és titokkezelés, szabályozási megfelelőség, valamint etikai és morális szempontok alapján érdemes elvégezni. Az első kettő akár automatizált eszközök segítségével is történhet, de az etikai kérdések cizelláltabb megközelítést igényelnek, és fontos, hogy ne csak az IT, hanem az üzleti oldali is tisztában legyen a technológiának a közösségre gyakorolt potenciális veszélyeivel.

„Felmérésünk alapján, azok a technológiai vezetők, akik aktívan monitorozzák és kezelik cégük technológiai lemaradását, 50%-kal gyorsabban tudnak reagálni új üzleti igényekre, fejlesztőik az elavult technológiából származó problémák foltozása helyett, bevételt és hatékonyságot növelő fejlesztésekre tudnak összpontosítani. Azok a vállalatok, akik nem a folyamatosan változó piaci trendeket próbálják követni, hanem saját igényeik mentén, priorizálva haladnak egy modernizált technológiai ökoszisztéma megvalósítása felé, azaz okosan modernizálnak, versenyelőnyhöz jutnak”

– mondta Szathmáry András.

A következő lépés az öngyógyítás?

A következő évtized jelentős paradigmaváltás hozhat, a technológiai ökoszisztéma képessé válhat emberi beavatkozás nélkül, önmagát modernizálni. A gondolat a biomimetika jelenségén alapszik, ami természet által inspirált tervezést takar. Az utóbbi időben egyre gyakoribb ennek felhasználása, jó példákat látunk rá a robotizációban vagy az adaptív MI területén is. A Deloitte felmérése alapján a vállalatok mintegy 60%-a már használ mesterséges intelligenciát kód optimalizálására és hibaazonosításra, míg 50%-uk a kódkörnyezetek kezelésére is.

A core platformok rendszeres és strukturált felülvizsgálata, a biomimetika és az adaptív MI további fejlődésével lehetőség nyílhat már a kialakulófélben levő technológiai lemaradás gépi diagnosztizálására, a hiányosságok azonosítására és emberi beavatkozás nélküli kezelésére is. Ezen erőfeszítések révén megnyújthatóvá válik a technológiai platformok és eszközök élettartalma, de ehhez elengedhetetlen az analízis, a modernizáció szükségességét még a lemaradást megelőzően tanácsod felismerni.

Ismerje meg a Deloitte Tech Trends 2024 teljes tanulmányát: https://deloi.tt/431krlk


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Telefonunk biztonsága a személyes biztonságunk – tippek ahhoz, hogy óvjuk adatainkat

Az okostelefonok óriási segítséget jelentenek a hétköznapokban, és a munkától kezdve a szórakozáson át a pénzügyekig mindent intézhetünk rajtuk.

Ezzel együtt azonban komoly veszélynek is kitehetjük magunkat – már ha nem figyelünk arra, hogy óvjuk a személyes adatainkat, és illetéktelenek ne férhessenek hozzá készülékünkhöz. Az alábbiak figyelembevételével nemcsak eszközünktől, hanem személyes adatainktól is távol tarthatunk másokat.

Használjunk összetett jelszavakat, valamint biometrikus azonosítást – Kényelmes lehet ugyan mindenhol egy jól megszokott jelszót alkalmazni, azonban ezzel komoly támadási felületet hagyhatunk: elvégre elég egy kódot megfejteni, és mások beléphetnek bárhova. Célszerű ezért mindenhova más és más jelszavakat alkalmazni, és ne feledkezzünk meg a biometrikus azonosítási lehetőségekről sem: ujjlenyomatunkat vagy arcunkat sokkal nehezebb imitálni, mint egy betű- és/vagy számsort.

Tartsuk naprakészen szoftvereinket – Az alkalmazások és az operációs rendszerek mind folyamatosan frissülnek. Ennek egyrészt a funkcionalitásra van hatása – tehát modernebbek, jobbak lesznek –, másrészt azonban a biztonsági hézagokat is „betömik” ilyenkor a fejlesztők. A HONOR MagicOS operációs rendszerénél is folyamatosan dolgoznak azért, hogy a legjobb minőségű védelmet nyújtsa. Ehhez azonban el kell fogadnunk a frissítéseket, és telepítenünk kell azokat.

Ügyeljünk arra, hol és hogyan fizetünk – Okostelefonon keresztül, online fizetni kifejezetten kényelmes és egyszerű. Ilyenkor azonban megadjuk személyes adatainkat, esetleges jelszavainkat, amikkel akár vissza is élhetnek. Fontos, hogy megbízható oldalakon vásároljunk, de a biztonság kedvéért készíthetünk ideiglenes, virtuális bankkártyákat is, amikre csak szükség esetén töltünk fel pénzt. Sőt, célszerű lehet kijelentkezni azokról a honlapokról, ahol fizettünk, hogy még véletlenül se élhessenek vissza személyes adatainkkal.

Feleslegesen ne legyünk csatlakoztatva – A folyamatos Wi-Fi-elérés, az 5G nyújtotta mobiladatok, valamint a Bluetooth-kapcsolatok adta lehetőségek kényelmessé teszik hétköznapjainkat, de potenciálisan kiskapukat biztosíthatnak a támadóknak. A nyilvános Wi-Fi-hálózatok például hírhedten ideálisak az illetéktelen behatolásokra, és hasonló a helyzet a Bluetooth esetében is. Ha nem használunk egy-egy csatlakozást, kapcsolatot, akkor kapcsoljuk ki – és ügyeljünk arra, hogy észben tartsuk ennek ellenőrzését is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Indul a K&H STEM pályázat: az IT hallgatók innovatív megoldásait várják

stem

Technológiai pályázatot hirdet a K&H a hazai IT képzést nyújtó felsőoktatási intézmények hallgatói számára, hogy elismerje azon fiatal szakembereket, akik kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozataikkal hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára.

A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget biztosító pályázatra alap- és mesterképzés kategóriákban, összesen 8 témakörben – köztük AI, fintech és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni itt.

Első alkalommal jelentkezhetnek a hazai informatikai képzésben részt vevő hallgatók a K&H STEM pályázatra, ahol a fiatal IT tehetségek tudományos dolgozatukon keresztül lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák innovatív megoldásaikat, akár új, szokatlan, kreatív ötleteiket. „Az innováció és a szakmai fejlődés kulcsfontosságúak a jövő generációjának felkészítésében. Mi, a K&H-nál az innováció élvonalába tartozó megoldásokra, a technológiai fejlesztésekre és a jövőálló tudásra, fejlődésre fókuszálunk. A K&H STEM díjjal pedig most szeretnénk elismerni és lehetőséget adni azon fiatal tehetségeknek, akik az IT területén ugyanezt a folyamatos fejlődést és innovációt képviselik, hogy megcsillogtathassák egyedi, innovatív gondolkodásmódjukat, és akik ily módon is példaként állhatnak a többiek előtt” – tájékoztatott Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője. A nyertes pályázók összesen közel 2 millió forint díjazásban részesülnek és akár részt is vehetnek valódi, értékteremtő piaci megoldások fejlesztésében, a K&H hazai és nemzetközi IT csapatának innovatív, technológiai projektjein keresztül.

„Az erős technológiai háttér ma már mindenhol jelen van – legyen szó akár az ügyfelekkel való biztonságos kommunikációról, a kontinensek között századmásodpercek alatt átfutó pénzügyi tranzakciókról vagy a biometrikus azonosítással indított vállalati banki megbízásokról. Annak érdekében, hogy mindezekhez könnyen használható, innovatív digitális megoldásokat tudjunk nyújtani, ma már a K&H nemcsak pénzügyi szervezetként, hanem egy IT szervezetként is működik, inspiráló feladatokkal és tapasztalt szakemberekkel”

– tette hozzá a szakember.

„Tulajdonképpen egy nagyvállalati IT műhelyről van szó, ahol az első ránézésre akár különösnek is tűnhető ötletekből olyan újítások születhetnek végül, mint Kate, az ország egyetlen hangalapú pénzügyi asszisztense vagy a szintén piacon egyedüli K&H digitális SZÉP kártya. Így arra bíztatom a hallgatókat, hogy nyugodtan gondolkodjanak szokatlan megoldásokban – akár a pénzügy világától elsőre távolinak tűnő IT területeken is – mutassák meg, miben igazán jók, mi érdekli őket a legjobban, hiszen egy kreatív, újító, nehezen megvalósítható ötlet kidolgozása során megszerzett tapasztalat által lehet valaki igazán egyedi és inspiráló szakember”

– hangsúlyozta Ozorai Dénes a pályázat kapcsán.

A pályázatra ezért nagyon széles témakörben, összesen nyolc szakterülethez kapcsolódóan jelentkezhetnek a hallgatók, az AI és fintech technológiától a felhőalapú megoldásokon át az adatelemzésig. A pályázatokat két, alap- és mesterképzés kategóriában lehet benyújtani 2024. október 31-ig. Bővebb információ ezen a linken található.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Tippek

Rövid útmutató a szúnyogháló szereléséhez

szúnyogháló szerelése

A szúnyoghálók többségének felszerelése minimális kézügyességgel és műszaki érzékkel aránylag könnyen megvalósítható, de ha mégsem boldogulnál vele, akkor mindenképpen olvasd el a mai cikkünket, amelyben megpróbálunk ehhez segítséget nyújtani.

Fix keretes szúnyogháló felszerelése

Ha megnézed a Lakberbazár szúnyogháló kínálatát, akkor láthatod, hogy a fix keretes szúnyoghálónak két nagy csoportja létezik. Vannak az úgynevezett kallantyús, valamint a csavarral történő rögzítésűek.

Az előbbi felszerelése lényegesen egyszerűbb: be kell helyezni az ablakba, rá kell fordítani a rögzítőkallantyúkat, és máris fent van. A másik esetében viszont a szerelés előtt át kell fúrni a szúnyogháló keretét azokon a helyeken, amelyeket ideálisnak vélsz a biztonságos rögzítéshez. Ezután pedig a csavarokat bele kell tenni a furatokba, és a keretet fel kell csavarozni kívülről az ablak tokjára.

Hogy ehhez mennyi csavar lesz szükséges, azt leginkább a háló mérete határozza meg. Ha egy kisebbről van szó, akkor elég lehet oldalanként egy-egy csavar, amennyiben viszont egy nagyobbról, akkor akár 8-12 darab csavar is kelleni fog majd a rögzítéshez.

Fentről lefelé húzható rolós szúnyogháló szerelése

Ez a típus már valamivel több figyelmet és hozzáértést igényel, de ha van már némi gyakorlatod a különböző tárgyak összeállításában és szerelésében, akkor nem okozhat számodra problémát.

Első lépésként a síneket óvatosan húzd rá a szúnyogháló tokjának két végén lévő műanyag oldal végére, és a korábban már kifúrt lyukakon keresztül a csomagban kapott csavarokkal rögzítsd az elemeket egymáshoz!

Következő lépésként fordítsd át a szúnyoghálót úgy, hogy a tok alul legyen! Majd a sínbe óvatosan rakd bele az alsó akasztóelem műanyag “T” idomját, és rögzítsd csavarokkal! Tulajdonképpen ennyi lenne az összeszerelés, ezután már csak annyi dolgod maradt, hogy az ablaktok külső részére felszereld a szúnyoghálót.

Ehhez viszont szükség lesz egy másik személyre is. Egyrészt azért, mert így sokkal biztonságosabb, másrészt pedig a szerelés is könnyebben megy majd. Amíg ugyanis ő odatartja a keretet az ideálisnak vélt helyre, te fel tudod csavarozni az ablak tokjára.

Oldalra húzható rolós szúnyogháló szerelése

Ennek a típusnak az összeszerelése a fentebb ismertetett módon történik, annyi különbséggel, hogy ebben egy mágnescsíkot tartalmazó elem van és nem akasztó.

Ami pedig a felszerelését illeti, először a felfogatást könnyítő műanyag idomokat kell a szúnyogháló tokján és a mágneses elemen lévő „T”-horonyba behúzni. Az ezekben lévő furatokon keresztül pedig a szúnyogháló már felszerelhető a kívánt helyre.

Ha még a fentebb leírtak után sem érzed a késztetést arra, hogy szúnyoghálót szerelj fel, akkor jobban teszed, ha inkább szólsz egy szakembernek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss