Connect with us
Hirdetés

Tippek

Gyorsabban, de jóval drágábban találhatunk szakembert idén

Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban.

A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.

2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest.

„Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez”

– véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakemberhiány megyei megoszlása változatos képet mutat. A legkevesebbet, csupán 36 napot Hajdú-Bihar megyében kell várni, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye kiemelkedik a magas, 89 napos várakozási idővel. Az országos átlag alatt marad a szakemberhiány Budapesten 43 napos várakozási idővel, Pest megyében 47 nappal, Komárom-Esztergom megyében 38 nappal, valamint Fejér megyében 48 nappal.

Az átlagnál hosszabb várakozási idővel kell számolni Békés megyében, ahol 84 napot, Csongrád-Csanád megyében 68 napot, Bács-Kiskun megyében 65 napot, Tolna megyében 69 napot, Baranya megyében 62 napot, valamint Veszprém megyében 73 napot kell várni egy-egy szakemberre.

A várakozási idő hossza szakmánkként és a munka nagyságától függően változik. Az apróbb javításokra 39 napot, míg a kisebb kivitelezési és felújítási munkákra 46 napot kell várni átlagosan. A közepes méretű beruházások esetében 56 nap, míg a nagyberuházásoknál a várakozási idő 68 nap.

Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.

Tízezer forintos lélektani határ felett a négyzetméterár

Jelentősen emelkedtek a munkadíjak az egy évvel korábbihoz képest. Ma az átlagos négyzetméterár 10 215 forint, ami 18 százalékkal magasabb az előző évinél. Az árnövekedés hátterében részben az inflációs hatás áll, valamint a csökkenő kereslet hatására egyes szakemberek áremeléssel próbálták ellensúlyozni bevételük csökkenését.

Azonban a munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg, a tízezer forintot csak Budapesten és a Pest megyében haladja meg az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.

A legjelentősebb mértékben Budapesten, 28 százalékkal és Pest vármegyében, 31 százalékkal emelkedtek munkadíjak átlagosan. A legalacsonyabb, 13 százalék munkadíj növekedés Dél-Dunántúlon, valamint 16 százalék a Nyugat-Dunántúlon volt.

„Ezek a különbségek nem csupán a szakember kínálat és kereslet dinamikáját tükrözik, hanem szorosan összefüggenek a különböző régiók gazdasági helyzetével, az ott élők jövedelmével és életszínvonalával is. Például Budapest és Pest megye magasabb munkadíjai összefüggenek a fővárosi agglomeráció magasabb gazdasági teljesítményével, míg az Észak-Alföldi régió alacsonyabb díjai a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek következménye”

– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A megkérdezett szakemberek 60 százaléka tervez áremelést idén. A szakemberek által tervezett áremelés mértéke átlagosan 12 százalék. Az áremelést az inflációval és a költségek emelkedésével indokolták a válaszadó szakamberek.

Ezzel szemben, akik nem terveznek emelést, azok megfelelőnek tartják a munkadíj mértékét, valamint érzékenynek ítélik a piaci helyzetet, attól tartanak, hogy visszaesnek a megrendelések.

Romló hangulat, kedvező előjelekkel

A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat.

Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tippek

Évente több mint egy hét megy el vásárlásra és ügyintézésre, de nem ez a háztartásvezetés legnagyobb kihívása

A KSH időmérleg adatai szerint a 15–74 évesek napi átlagban 29 percet töltenek vásárlással, szolgáltatások igénybevételével és ügyintézéssel. Ez éves szinten közel 176 órát jelent, vagyis több mint egy teljes hetet. A bevásárlás azonban sok családban nem akkor kezdődik, amikor belépünk a boltba, hanem jóval korábban: otthon, fejben, a hűtő előtt, a kamrában vagy éppen a fürdőszobai polcokat végiggondolva.

A láthatatlan háztartási munka nemcsak időt, hanem energiát is elvesz

Sok családban természetesnek tűnik, hogy valaki mindig tudja, mikor fogyott el a tej, van-e még mosogatószer, lejárt-e a joghurt, vagy mit lehet gyorsan főzni abból, ami épp otthon van. Ez a tudás azonban folyamatos figyelmet, emlékezést, tervezést és döntéshozatalt igényel, amely sokszor nem is látszik a család többi tagja számára.

A probléma gyökere nem abból ered, hogy az emberek nem szeretnének tudatosabban rendszerezni. Épp ellenkezőleg: bármennyire is próbálunk odafigyelni, egy rohanós munkanap után, óvoda, iskola, edzés vagy két különóra között könnyű újra megvenni azt, ami már van otthon, vagy túl későn észrevenni, hogy valami lejárt. A  pazarlás éppen emiatt legtöbbször egyszerűen az átláthatatlanság, nem pedig a hanyagság következménye.

Nemcsak a hűtőben pazarlunk

A háztartási pazarlásról legtöbbször az élelmiszerek jutnak eszünkbe, pedig a probléma nem áll meg a konyhánál. A fürdőszobában, a kamrában, a mosókonyhában vagy a tisztítószeres szekrényben ugyanúgy felhalmozódhatnak elfelejtett, vagy ritkán használt termékek. Egy bontott testápoló, egy fél flakon sampon, több egyforma tisztítószer vagy egy régen megvásárolt krém ugyanúgy láthatatlan része a háztartás gazdasági és fenntarthatósági működésének. Emellett a fürdőszobai termékekből hajlamosak vagyunk impulzívan vásárolni: egy-egy illatos testápoló, esztétikus csomagolású ajakbalzsam, vagy újdonságot ígérő arcmaszk szinte észrevétlenül bekerül a kosarunkba. Éppen ezért fontos, hogy a tudatosság ne álljon meg a konyha, vagy a kamra ajtajánál és az élet minden területén igyekezzünk egy rendszerhez tartani magunkat.

A bevásárlólista önmagában már nem mindig elég

A bevásárlólista régóta a háztartásvezetés egyik alapvető eszköze, de önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát. A lista általában azt mutatja meg, mit szeretnénk megvenni, azt viszont nem feltétlenül, hogy mi van már otthon. A kettő közötti különbség pedig sokszor pénzben, időben és felesleges körökben is mérhető.

A digitális háztartás menedzsment éppen erre a problémára kínál megoldást. Egyre természetesebb, hogy a naptárunkat, pénzügyeinket, edzéseinket vagy munkafolyamatainkat digitális eszközökkel követjük, miközben a háztartás sok családban még mindig papírfecniken, telefonos jegyzetekben, üzenetváltásokban vagy egyszerűen valakinek a fejében működik. Pedig a mindennapi otthoni döntések ugyanúgy rendszert igényelnek, mint bármely más terület, ahol több ember, több feladat és több határidő találkozik.

Erre a hétköznapi, sokakat érintő problémára kínál megoldást az AppLyfe, egy magyar fejlesztésű alkalmazás, amelynek célja, hogy átláthatóbbá tegye a háztartások működését. Az appban a felhasználók rögzíthetik az otthon található élelmiszereket, tisztítóeszközöket, tisztálkodási szereket és egyéb háztartási termékeket. Lejárati vagy felhasználási időt rendelhetnek hozzájuk, és megoszthatják ezeket a családtagokkal vagy a háztartásban élőkkel. A rendszer értesítést küldhet ha egy termék közeledik a lejárathoz és segíthet abban is, hogy a szükséges tételek időben bekerüljenek a bevásárlólistába.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

A nyári szénsavasital-láz árnyoldala: egyre többen kockáztatnak a patronokkal

A nyári időszakban jelentősen megnő az otthon készített szénsavas italok iránti igény, legyen szó egy kerti partiról, vagy meccsnézésről. A nagyobb mennyiségű szénsavas üdítő készítésével gyakrabban van szükség a CO2-patronok cseréjére is, amit sokan otthoni töltési módszerekkel szeretnének felgyorsítani és költséghatékonyabbá tenni. A nem hivatalosan történő újratöltés azonban biztonsági és minőségi kockázatot is hordoz – erre hívják fel a figyelmet a SodaStream szakértői.

„A patronok nagy nyomás alatt működnek, ezért különösen fontos, hogy minden csere előtt műszaki ellenőrzésen essenek át, ki legyenek tisztítva, és kizárólag élelmiszeripari minőségű CO2 gázzal legyenek megöltve.  Ezeket a feltételeket a házi vagy nem hivatalos újratöltés során nem lehet garantálni”

– mondta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.

A SodaStream CO-patronokat úgy tervezték, hogy kizárólag a hivatalos patroncsere-program keretében kerüljenek újra forgalomba. Ennek során minden patron ellenőrzésen esik át, szükség esetén karbantartják vagy felújítják, mielőtt ismét forgalomba kerül. Így a felhasználók minden alkalommal egy ellenőrzött, biztonságosan használható eredeti patront kapnak.

A patroncsere gyors, biztonságos és kényelmes

Minden patronnak van szavatossági ideje, illetve élettartama. Az eredeti SodaStream patronokat a cég a saját gyáraiban gyártja, tölti, és minden újratöltésnél minden egyes darabot technikai és biztonsági szempontból is ellenőriz, így hosszú éveken keresztül biztonságosan újra felhasználhatók. Az ellenőrzés során talált hibás darabokat azonnal kivonják a forgalomból, így garantálva az első osztályú minőséget és biztonságos használatot.

A SodaStream Quick Connect rendszernek köszönhetően a patroncsere gyorsabb és egyszerűbb, mint valaha. A Quick Connect CO-patront nem kell becsavarni: elegendő a helyére illeszteni, lehúzni a rögzítőkart, és a patron már csatlakozott is. Mindez néhány másodpercet vesz igénybe, így a patroncsere kényelmesen elvégezhető.

Országszerte több mint 1000 hivatalos patroncserepont

A biztonságos patroncsere ma már országszerte könnyen elérhető. Magyarországon több mint 1000 hivatalos SodaStream patroncserepont működik, ahol az üres patron egyszerűen leadható, és helyette azonnal átvehető egy ellenőrzött, eredeti CO-patron.

„Azt javasoljuk felhasználóinknak, hogy mindig a hivatalos patroncsere-hálózatot válasszák. A csere nemcsak biztonságos, hanem gyors és kényelmes is. A több mint 1000 hivatalos cserepontnak köszönhetően szinte mindenki könnyedén hozzáférhet a szolgáltatáshoz.”

– mondta Széll-Szőke Krisztina, a SodaStream termékmenedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Tippek

Még július 15-ig lehet pályázni az EJMSZ Iskola Díjra

Július 15-ig lehet még jelentkezni az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) Iskola Díj pályázatára.

A program azokat az oktatási intézményeknek kívánja elismerni, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a természettudományos és műszaki tantárgyak népszerűsítésében, valamint a jövő mérnökgenerációjának támogatásában.

A pályázatra általános iskolák, gimnáziumok, technikumok és szakképző intézmények jelentkezhetnek innovatív oktatási programjaikkal, jó gyakorlataikkal és tehetséggondozó kezdeményezéseikkel. A három kategória győztese egyenként 800 ezer forintos díjazásban részesül. Emellett a zsűri egy 200 ezer forintos különdíjat is odaítélhet a leginnovatívabb pályázatnak.

Az EJMSZ Iskola Díj célja, hogy bemutassa és elismerje azokat a pedagógusokat és intézményeket, amelyek inspiráló példát mutatnak a műszaki, természettudományos és mérnöki pályák iránt érdeklődő fiataloknak. A pályázat részletei és a jelentkezéshez szükséges információk az EJMSZ honlapján érhetők el:  https://ejmsz.hu/aktualitasok/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss