Négy hónap után májustól bizonyosan nem vernek rá a lakossági lekötött betétek átlagkamatai az inflációra.

Ráadásul a kamatcsökkentések folyamatosak, ám így is lehet a korábbiaknál jobb ajánlatokat találni a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az év elején négy hónapon keresztül élvezhették a lakossági ügyfelek azt, hogy a pénzintézeteknél lekötött bankbetétekre kínált kamatok átlaga meghaladta az inflációt, azaz a reálkamatot. Ez a tendencia májusban egészen bizonyosan véget ért – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzromlás mértékének drasztikus visszaesése és a jegybanki alapkamat ettől elmaradó mértékű csökkenése miatt a bankbetétekre az év elejétől számottevően magasabb kamatot kínáltak a bankok, mint amekkora mértékű volt az adott hónapra kimutatott infláció. Márciusban a visszatekintő infláció 3,6 százalékon állt, a bankok ugyanakkor ebben a hónapban átlagosan 4,15 százalékos átlagos éves kamatot fizettek a náluk pénzüket lekötő ügyfeleknek.

Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az infláció éves szinten 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lekötött betétekre fizetett átlagos kamat már áprilisban is alig haladta meg ezt a szintet –  4,08 százalék volt. A május végén bekövetkezett 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentésnek köszönhetően egész biztosan a 4 százalékos szint alá bukhattak a betéti kamatszintek a BiztosDöntés.hu szakértője szerint. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – a tendencia júniusban is tovább folytatódik – ezt mutatják a legújabb kamatváltozások.

A bankbetétekért folyó versenyben érdekelt pénzintézetek zöme a mindenkori jegybanki alapkamathoz köti lakossági betéti kamatainak szintjét. Miután pedig az MNB Monetáris Tanácsa júniusban igen korán, már 18-án megtartotta kamatdöntő ülését, amelyen az alapkamat szintjét további 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette, a banki ajánlatok már a hónap harmadában kisebb kamatszintekre álltak. 

A MagNet Banknál emeléssel ért fel a kamatcsökkentés

A MagNet Bank már június 17-én több termék kamatát csökkentette. A Hello Betét a korábbi 5 százalék helyett már csak 4,5 százalékot fizet. A Prizma betétnél ennél is komolyabb, 70 bázispontos volt a vágás: a korábbi 5,76 százalék helyett a betét már csak évi 5,06 százalékot fizet 3 hónapra. A fél éves lekötés 0,3 százalékpontos csökkenéssel megúszta, az új kamat itt 5,03 százalék. A 12 hónapos betétnél ugyanakkor maradt a korábbi 4,71 százalékos éves kamat. A Hűség Betét kamatai egységesen 20 bázisponttal csökkentek.

A 36 hónapos lekötési idővel bíró Aktív Plusz Betétnél az első 3 hónapra járó kiemelt kamat a Prizma Betét 3 hónapos lekötésével megegyező mértékben 70 bázisponttal, 5,06 százalékra esett. Ugyanakkor kedvező változás, hogy a fennmaradó időszakban már csak a mindenkori alapkamatnál 3,25 százalékkal alacsonyabb kamatot fizet a bank – korábban 4,50 százalék volt a kamatelvonás mértéke. Más kérdés, hogy két nappal a kedvező változás bejelentése után a Monatáris Tanács kamatdöntése miatt a fizetendő kamat évi 4-ről 3,75 százalékra csökkent. Igaz, ez a kamatelvonás mértékének csökkenése miatt így is 50 bázisponttal magasabb mérték, mint amit a betét után június elején kamatként számíthattak az ügyfelek. A hasonlóan jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású Mentor Plusz betétnél is hasonló lépést tett a bank, azaz itt is a korábbiaknál 125 bázisponttal kisebb, 3,25 százalék az elvonás az MNB alapkamathoz képest, ha az ügyfél netbankon keresztül köti le a betétet.  

A Gránit Bank egyelőre nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz kötött, KamatMax Plusz betétjének kamatképzéséhez, az a mindenkori alapkamat -1,75 százalékot fizet, ez jelenleg 5,25 százalék. Változás ugyanakkor, hogy az eddigi 13 hónap helyett 12 hónap lett a betét futamideje.

A Gránit Bank egyéb betéteinél is „átvezette” az MNB kamatcsökkentését: szerdától a 3 hónapos futamidejű eBank betét 5,25 százalék helyett így 5,00 százalékot fizet. A hasonló lekötési idővel bíró Tripla3 betétnél a hasonló mértékű kamatcsökkenés után 4,75 százalék az éves kamat, a Szimpla betétnél 3,75 százalékra csökkent a kamat-ajánlat. A hónapról-hónapra magasabb kamatot ajánló Felemelő betét a teljes, 12 hónapos futamidő végére a korábbi 4,70 százalék helyett 4,45 százalékos egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) fut tovább a július 12-től lekötött betétek esetén. A Szimpla betét (3 hónapos futamidejű) éves kamata 4,00 százalékról 3,75 százalékra csökkent.

Július is kamatcsökkenéssel indul

Gergely Péter szerint a kamaterózió folytatódik. Július 3-tól a látra szóló Cetelem Takarékszámla kamata már azoknak is csak 5 százalék lesz, akik 2024. február 12. előtt nyitották a számlájukat – nekik ma még 7 százalékos éves kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után. A lekötött betéteknél 8 hónapra 7,25 százalék helyett 6,50 százalékra csökkent a kamat. Éves lekötésre a kamatcsökkenés 0,5 százalékpont lett, a kamat 6,75 százalékról 6,25 százalékra csökkent. 18 hónapos és 2 éves lekötésre a kamatcsökkenés mértéke 25 bázispont, az új kamat 6, illetve 5,75 százalék lett. 

Kecsegtető ajánlat azért van

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor most is van extra kamat. A K&H Bank ugyanis hétfőtől újraindította Rajt betétjét: a pénzintézetnél már legalább 1 hónapja számlát vezető, de betétet eddig le nem kötő ügyfelek 90 napra évi 7,50 százalékos kamatot kaphatnak minimálisan 500 ezer forintos betétjük után. Az ajánlat azért alaposan módosult a május közepéig élő ajánlathoz képest, hiszen akkor még évi 11 százalék arányos kamatát kapták 3 hónapra az ügyfelek. 

Gergely Péter szerint a szigetként megmaradó kiemelt ajánlatok ellenére az év második felében kismértékben emelkedő infláció miatt jó eséllyel nem lesz olyan hónap, amikor az MNB a pénzromlás mértékénél magasabb átlagos lakossági betétkamatot tud majd kimutatni. 

Az MBH Banknak is vannak még jó ajánlatai, ahol az éves kamat 6,50 százalék, vagy akár 11,00 százalék is lehet, de ehhez már Prémium ügyfélnek kell lenni minimum 8 millió forintos egyenleggel, friss pénzt kell lekötni és egyes ajánlatoknál még más feltételeknek is meg kell felelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Közzétette első ESG jelentését a hazai munkaerő-kölcsönzési piacon meghatározó pozíciójú Pensum Group. A 2023-as évről készült összefoglalóból kiderül, hogy a vállalat minimális karbonlábnyommal rendelkezik, és elkötelezett ennek további csökkentése mellett.

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett humánerőforrás szolgáltató emellett folyamatosan szem előtt tartja a munkavállalói élmény és hűség erősítését. A jelentésben a vállalat az ENSZ fenntarthatósági fejlődési céljaival összhangban négy stratégiai területen jelölt meg 2030-ig tartó ütemtervet.

Jelenleg is minimális karbonlábnyomának további csökkentését tűzte ki célul a hazai munkaerő-kölcsönzési piacon meghatározó pozíciójú Pensum Group – derül ki a vállalat első, a 2023-as évről közzétett ESG jelentéséből. A magyar tőzsde részvénypiacának egyetlen minősített humánerőforrás szolgáltatójának Zöld Iroda Programja keretében a vállalatnál a hulladékgyűjtés 100 százalékban szelektív, az összegyűjtött hulladékot 85 százalékban újrahasznosítják, a papírhasználat visszaszorítása érdekében pedig 98 százalékban e-számlázás történik. A tudatos hulladékgazdálkodás mellett a cég kiemelt figyelmet fordít az energia- és vízfelhasználás minimalizálására is. A Pensum a környezeti tényezők mellett a társadalmi – emberi szempontokat is kiemelten kezeli, emellett fontosnak tartja a munkavállalói élmény és hűség erősítését. A 2023-ban átlagosan 1117 főt foglalkoztató vállalatnál törekednek arra, hogy a vezetők közötti jelenlegi 40 százalékos női arányt lehetőség szerint még tovább növeljék. A vállalat munkavállalóinak hatékonyságát inspiráló munkahelyi környezettel, gyermek- és állatbarát irodával, opcionálisan rugalmas munkaidővel és home office lehetőséggel támogatja, emellett rendszeresen biztosít belső képzéseket a dolgozók részére, akiket támogat a vállalati karrierépítésben.

A Pensum Group az ENSZ fenntarthatósági céljaival összhangban határozott ütemtervet is megfogalmazott ESG jelentésében. A következő években a munkatársak teljesítményértékelésébe beépítik a fenntarthatósági szemléletet, valamint önkéntes munkával támogatnak helyi közösségeket és rászorulókat. Céljaik között szerepel, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedésében szakmai támogatást nyújtsanak, valamint partnereiket felmérjék és értékeljék a fenntarthatósági szempontok alapján. A 2030-ig vázolt ütemtervből látszik, hogy a vállalat stratégiai és operatív döntéseiben egyre tudatosabban jelenik meg az ESG szemlélet, ennek megfelelően kiemelt figyelem irányul a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra. A Pensum fenntarthatósági stratégiájának négy fő pillére az egészség és jóllét, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a partnerség a célok eléréséért. A vállalat üzleti céljainak elérése mellett mindennapi működésének kialakításakor, valamint stratégiai céljainak meghatározásakor kiemelten fontosnak tartja a társadalmi és környezeti tényezőket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A hőszivattyúk európai piacának szűkülésében közrejátszanak a felújításokat visszatartó kedvezőtlenül alakuló kamatok, a korábbi robbanásszerű növekedésből megmaradt készletek, illetve az energiaárak bizonytalan alakulása.

A stagnálás és csökkenés ellenére a gyártók folyamatosan bővítik gyártókapacitásukat a kontinensen, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac. A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating & Ventilation Air-conditioning divíziójának vezetője. A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

Hiába a jelenlegi stagnálás és szűkülés, 2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.” A Panasonic jelenleg is a pilzeni gyárát fejleszti, ahol korábban televíziókat gyártottak, de 2018-tól átálltak hőszivattyúkra, amelyek előállításával addig csak a Távol-Keleten foglalkoztak. A támogatási rendszerek jövőbeni alakulása is fontos szerepet játszik a döntés meghozatalában. „Ugyan egyelőre nem tény, azonban várható, hogy a jövőben az Európai Unió kiemelten fogja támogatni az Európában gyártott termékeket, szemben az Európán kívül gyártottakkal” – tette hozzá Kozák Tamás.

A kamatok alakulása és a felújítási piac változása is a hőszivattyúk piacának szűküléséhez vezetett

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a Panasonic szakértője. „Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni” – tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban. „Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba.”

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek.  „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a Panasonic szakértője.

Magyarország szomszédos országaiban vannak célzott támogatási programok, csak hazánk marad ki a sorból 

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

„Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is” – mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üezemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás. A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!