Connect with us

Ipar

A FirstPak az ABB-vel együttműködésben javítja fenntarthatóságát

A feladat

Kína, amely az elvitelre kínált készételek legnagyobb piacának számít a világon, a becslések szerint 2021-ben több mint 1,6 millió tonna műanyaghulladékot bocsátott ki. Mivel a kínai kormány ígéretet tett arra, hogy 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát, a csomagolóanyag-gyártóknak új anyagokat kell keresniük.

A megoldás

A FirstPak csomagolóanyag-gyártó cég az ABB robotjait használja az elvitelre szánt készételek biológiailag lebomló csomagolóanyagának gyártásához és elosztásához. A gyors, pontos és megbízható teljesítményt nyújtó robotok segítségével a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, az energiaköltségek akár 30%-os csökkenése mellett.

Az alkalmazás

A csomagolás gyártósorán 200 darab ABB robotot használnak a különböző műveletek elvégzésére, beleértve az anyagmozgatást, a komissiózást és a palettázást.

Az elviteles készételekre szakosodott vendéglátóipari szegmens gyors növekedése miatt keletkező műanyaghulladék problémája mind Kínában, mind világszerte sürgősen szükségessé teszi az egyszer használatos műanyag felhasználásának csökkentését a szén-dioxid-csúcs és a karbonsemlegességi célok elérése, valamint a fenntartható fejlődés felgyorsítása érdekében. Kínában a problémát olyan szabályozás bevezetésével tervezik kezelni, amely 2025-re betiltja az egyszer használatos műanyag használatát.

A FirstPak kínai csomagolóanyag-gyártó cég az ABB-vel együttműködve, mezőgazdasági hulladékból készülő, új generációs, biológiailag lebomló csomagolóanyag gyártásának automatizálásán dolgozik, hogy ezzel a megoldással segítsen teljesíteni az új előírásokat, és csökkentse az elvitelre szánt élelmiszerek környezeti lábnyomát.

A 2018-ban alapított FirstPak felhasználja a Kuanghszi tartományban nagy mennyiségben és koncentráltan rendelkezésre álló cukornádipari melléktermékeket, hogy lebomló csomagolóanyagokat állítson elő a rostos pép, az úgynevezett nádbagassz újrahasznosításával, amely a cukorextrahálás során a cukornád összezúzása és préselése után marad vissza. A nádbagasszt széles körben használják újrahasznosított termékek előállításához, feldolgozása elősegíti, hogy a gyártók új utakat találjanak a környezeti hatások minimalizálására.

A FirstPak Laibin városában lévő üzemében évente mintegy 40 000 tonna cukornádpépet dolgoznak fel, amelyből 35 000 tonna készterméket állítanak elő. A FirstPak a bagassz felhasználásával olyan alternatív termékeket készít, amelyekkel kiválthatók az elvitelre szánt készételek egyszer használatos műanyag csomagolása.

Az ABB több mint 200 nagy teljesítményű robotot szállított anyagmozgatáshoz, komissiózáshoz és palettázáshoz. A robotok kiváló sebességének, stabilitásának és pontosságának köszönhetően a FirstPak jelentősen javítani tudta az üzem termelékenységét.

„Az ABB robotjainak használata a nedves prés be- és kirakodásához, a gyors válogatásához és a palettázáshoz lehetővé tette számunkra a termelési folyamat felgyorsítást és stabilabbá tételét, illetve a teljesítmény növelését, ami az egész gyártósoron jelentős előnyökkel járt”

– mondta Jiahui Xu, a FirstPak alelnöke.

„A robotok üzembe helyezése óta a gyártósor hatékonysága 100%-kal nőtt, miközben az energiaköltségeink 30%-kal csökkentek.”

A robotok alkalmazásának az egyik fő előnye, hogy képesek kezelni a FirstPak széles termékválasztékát, amely magában foglalja a papírtálakat, papírtányérokat, papír ételdobozokat és más, az elvitelre használt ételekhez gyártott tárolóedényeket.

A FirstPaknál telepített ABB robotok a feladatok széles skálájára átprogramozhatók, így a gyártási folyamat különböző szakaszait tudják kezelni. Ez a rugalmasság lehetővé teszi az egyedi csomagolási megoldások gyártását is, amelyek az ügyfelek egyedi igényeihez igazíthatók.

A biológiailag lebomló termékeket előállító papír- és műanyagipar hatalmas piaci potenciállal rendelkezik, a piac volumene az előrejelzések szerint 2023 és 2032 között 6%-kal, mintegy 814 milliárd dollárra nő. A lebomló csomagolás gyors, hatékony és minimális hulladékkal történő előállításának módszereként az ABB és a FirstPak együttműködése jelentős szerepet játszhat a körforgásos gazdaság fejlesztésében és a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelés megvalósításában mind Kínában, mind világszerte.

A projekt sikere arra késztette a FirstPakot, hogy további lehetőségeket keressen a gyártási tevékenység bővítésére.

„A kapacitásbővítés érdekében tervezzük egy másik gyártóbázis építését is”

– nyilatkozta Xu Zhu, a FirstPak termelési és technológiai igazgatója.

„Reméljük, hogy a továbbiakban is együttműködhetünk az ABB-vel, és közösen haladhatunk a fenntarthatóságot és minőségi fejlődést ígérő zöldebb jövője felé.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az  értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére.  Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával.  Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat

A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.

Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.

A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.

A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.

Fejlődési irányok

A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.

A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:

  • az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
  • az adatközpontok
  • a fejlődő fizikai robotika

Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.

Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.

A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat

– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss