Backoffice-ból stratégiai területté vált az IT a cégek életében, hiszen ma már nemcsak a rendszerek működését, de egy cég fejlődését, stratégiai irányvonalait is erőteljesen meghatározhatja – véli a K&H IT vezetője.
Ehhez igazodva az IT kiadások is egyre tetemesebb részét teszik ki a működési költségeknek – elérve akár a 70 százalékot is. Különösen igaz ez a bankokra, ahol az innovatív informatikai megoldások már a pénzügyi tranzakciók részét képezik.
Rohamléptekben emelkednek a cégek erre vonatkozó kiadásai: a Gartner előrejelzése szerint az IT ráfordítások értéke idén 8 százalékkal emelkedhet, globális szinten átlépve az 5000 milliárd dolláros határt is. A legnagyobb, 13,9 százalékos növekedés a szoftverek költségeinél várható. Ezt követi az adatfeldolgozó rendszerek költsége, ahol 10 százalékos emelkedése várható, illetve az IT karbantartási költségek, aminél 9,7 százalékos emelkedést jeleznek az idei évre.
„Az információs technológia szerepének előretörése megkérdőjelezhetetlen a cégek életében. Már rég nem az informatikai rendszerek üzemeltetéséről szól, hanem a vállalatok hatékony működésének és fejlődésének kulcsa. Mindez fokozottan igaz a pénzintézetek esetében. Sőt, a K&H esetében nyugodtan mondhatom, hogy az üzleti stratégia meghatározó része lett, az IT által alkalmazott agilis módszertan pedig a vállalat működési gyakorlatát is átformálja. Így nem csoda, ha mára a működési költségek akár 50-70 százalékát is kitehetik az informatikai kiadások egyes cégeknél a világban, természetesen a cég profiljától függően”
– hangsúlyozta ki Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője, aki idén elnyerte a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (MVISZ) az Év Informatikai Vezetője díját.
Több napból néhány másodperc
Akik a 80-as években rendelkeztek bankszámlával, talán emlékeznek arra, hogy egy tranzakció akkor egészen mást jelentett, mint manapság. Bemenni a számlavezető bankfiókba, összegyűjteni a polcon tárolt, papír alapú mappákból a számlainformációkat, elindítani a tranzakciót, jóváhagyni – mindez akár több napig is eltartott. Ehhez képest ma mindez ott van a zsebünkben, és bármelyik nap és bármelyik napszakban megkérhetjük Kate-et, az ország egyetlen hangalapú pénzügyi asszisztensét, hogy indítson utalást, ami néhány másodperc alatt teljesül is. Jól látható tehát, hogy a pénzügyi műveletek és az IT ma már nem választható szét.
„Ez az összefonódás nemcsak az ügyfelek oldaláról érzékelhető, hanem a pénzintézet mindennapi működésében is. Az IT ugyanis nemcsak kiszolgálja az üzleti területet, hanem aktívan bevonódik az üzleti folyamatokba: monitorozza a piaci igényeket, a versenytársakat, az új technológiákat, és ennek megfelelően új, egyedi megoldásokat javasol az üzlet számára. Tehát bizonyos mértékig az információs technológia a cégek egyik stratégiai lába lett, de legalábbis egy nagyon fontos hajtómotorja a fejlődésnek, innovációnak, növekedésnek”
– mondta el az informatikai vezető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Bővítették a zsanai földgáztároló hűtőrendszereit működtető kisfeszültségű berendezéseket
Magyarország energiabiztonságának egyik alappillérét jelenti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) négy földalatti gáztároló létesítménye, amelyek közül a legnagyobb kapacitású Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Kiskunhalas melletti Zsanán üzemel. Az 1996-ban üzembehelyezett, és azóta több alkalommal bővített, korszerűsített tároló 2,2 milliárd köbméter kapacitással rendelkezik; ez a mennyiség több mint kétharmada a teljes éves lakossági földgáz-fogyasztásnak.
A jellemzően nyáron esedékes betároláshoz, – azaz a távvezetékeken érkező gáz besajtolásához a tárolórétegekbe, – a zsanai tárolóban eddig is használtak Siemens-kompresszorokat. Ezek folyamatos és biztonságos üzemeltetését hűtővíz biztosítja, amelynek hőmérséklete üzemszerűen 40°C alatti, ennél magasabb érték esetén az egyes hűtött rendszerek, azok hűtőközegeinek túlmelegedése a berendezés leállását eredményezi. Az ilyen kiesések elkerülése egyre nagyobb kihívássá vált az utóbbi években jellemző, tartósan 35°C feletti környezeti hőmérsékletek miatt.
Az üzletmenet-folytonosság biztosításának érdekében, figyelembe véve a megváltozott hőmérsékleti viszonyokat, egy olyan hűtőteljesítményű rendszer kialakítása vált szükségessé, amely akár a legnagyobb nyári kánikulában is képes a megfelelő hűtési igény előállítására. Az új létesítmény villamosenergia-ellátása a meglévő Siemens kisfeszültségű villamosenergia-elosztó berendezés két mezővel való bővítésével, egy meglévő tartalék mező védelmi tagjának cseréjével, illetőleg új segédüzemi fiók leágazások beépítésével vált lehetővé. A megvalósításhoz a Siemens Zrt. biztosította a készülékeket és alkatrészeket, valamint a tervezés során is támogatást nyújtott, a beruházást kivitelező partnerén, az Univill-Trade Kft.-n keresztül.
A mostani fejlesztés mellett, a zsanai gáztárolóban a Siemens irányítástechnikai megoldása is részt vesz az energiahordozó be-, illetve kitermelésében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza került a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé
A Széchenyi István Egyetem doktoranduszaként Péter Brúnó járműipari, míg dr. Tinka Domonkos egészségügyi kutatásával került több tucat pályázó közül a rangos 3MT verseny hét legjobbja közé.
A Debreceni Egyetem mellett a győri intézmény volt az egyetlen, amelynek két indulóját is a szűk elitbe választotta a rangos zsűri.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg a munkavállalók doktori képzésbe vonását elősegítő Kooperatív Doktori Program (KDP) konferenciáját Budapesten. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy az ösztöndíjas doktoranduszok, az egyetemek, a vállalatok, a szaktárca, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselői megosszák tapasztalataikat, eredményeiket.
A rendezvény részeként került sor a 3MT versenyre, amely az angol „three-minute thesis” (háromperces értekezés) rövidítése: a doktoranduszok három perc alatt mutathatták be kutatásaikat. A rangos megmérettetésre a több tucat induló közül a legjobb hét pályázót választotta ki a zsűri, amelynek tagjait olyan neves személyiségek alkották, mint prof. dr. Szendrő Péter, a Kooperatív Doktori Kollégium, prof. dr. Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács, Lencsés Gergő, a Duális Képzési Tanács és Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke, valamint dr. Szabó István, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgató-helyettese. A debreceni mellett a Széchenyi István Egyetem volt az egyetlen, amelynek két doktorandusza – Péter Brúnó és dr. Tinka Domonkos – került a legjobbak közé.
Dr. Tinka Domonkos tavaly diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A Széchenyi-egyetem doktori képzésére éppen azért jelentkezett, mert szeretne egy olyan intézményben PhD-fokozatot szerezni, amely erős műszaki és technológiai kompetenciákkal is rendelkezik.
„Az orvostudomány mögötti technológiai hátteret és annak gazdasági megtérülését vizsgálom”
– emelte ki. Ő „Da Vinci robot asszisztált műtétek Magyarországon” című kutatásával jutott a legjobbak közé a versenyen. Témavezetője prof. dr. Dusek Tamás, a Széchenyi-egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának vezetője és dr. Szepesváry Zsolt, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának fejlesztési dékánhelyettese, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház urológiai osztályának osztályvezető főorvosa.
A győri kórház gyermekgyógyászati szakmacsoportjában csecsemő- és gyermekgyógyász rezidensként dolgozó doktorandusz elmondása szerint két ok miatt indult el a versenyen: egyrészt kihívásnak és fejlődési lehetőségnek tekintette a megmérettetés különleges formátumát, a háromperces prezentációt, másrészt mindenképpen szeretett volna részt venni a konferencián.
„Interdiszciplináris kutatásomban az Egyesült Államokban kifejlesztett Da Vinci robotsebészeti rendszerrel foglalkozom, amelyből Magyarországon összesen nyolc van, köztük egy a Petz-kórházban, amelyet az egyetem a kórházzal stratégiai partnerségben vásárolt. Egyrészt költség-haszon elemzést végzek a jelentős beruházást igénylő eszközzel kapcsolatban, másrészt a robot által asszisztált műtéteket hasonlítom össze a laparaszkópiai műtétekkel, azok kimenetelére és az előnyökre koncentrálva”
– ismertette.
Péter Brúnó az „Időjárási tényezők hatása a közúti járművek aerodinamikájára” című kutatását prezentálta a konferencia résztvevőinek, amelyet munkahelyével, a zalaegerszegi MouldTech Systems Kft.-vel folytat, ahol fejlesztőmérnökként dolgozik. Konzulense dr. Lakatos István, a Széchenyi István Egyetem professzora.
„Kutatásomban azt vizsgálom, hogy bizonyos időjárási tényezők – például erős széllökések, jelentős hőmérséklet-változások, heves csapadékozások – miként befolyásolják az elektromos járművek áramlástani paramétereit, elsősorban energiafogyasztását. Ezzel kapcsolatban végzek áramlástani szimulációs, valamint szélcsatornás és tesztpályán történő méréseket. A téma azért is fontos, mert az e-járművek hatótávjának növelése nagy kihívás, egyben az autóipar egyik legfontosabb kérdése. KDP-ösztöndíjasként arra törekszem, hogy kutatási eredményeim az iparban is hasznosíthatók legyenek”
– részletezte Péter Brúnó. Megjegyezte: azért is különösen büszke arra, hogy a 3MT versenyen a legjobbak közé került, mert ő volt az egyetlen, aki műszaki területről érkezve érte ezt el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Ágazati kutatás született az áruszállítás elektrifikációjának hazai lehetőségeiről.
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak. Egy most publikált, 150 céget felölelő kutatásból kiderül, hogy a hazai iparági szereplők maguk is úgy vélik, hogy az árufuvarozás zöldítése megkerülhetetlen, és ötéves távlatban növekedni fog az e-járművek aránya a magyar logisztikában. A részt vevő vállalatok emellett elkötelezettnek mondták magukat a fenntartható működés iránt: közülük minden második szabályozza is a CO2-kibocsátást, és többen alkalmaznak naperőművet a megújulóenergia-termeléshez. Azonban kevés információval és az átállást levezénylő emberierőforrás-hiánnyal rendelkeznek, így sokaknak jelen pillanatban csak pluszfeladatot jelentene a váltás, melynek gazdasági oldalról is meg kell térülnie.
„Bár már vannak zöldkiszállítást vállaló logisztikai cégek, az érintett vállalatok zöme még kivár e fejlesztéssel. A következő néhány évben szinte biztosan nagy változásokat láthatunk majd, egyre több e-furgon fog megjelenni a városi áruszállítás terén. Ehhez a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, annak hatékony üzemeltetésére, valamint kiszolgáló megoldásokra lesz nagyon hamar szüksége a vállalatoknak”
– foglalta össze a kutatás fő tanulságait a felmérést végző Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője, Balasa Levente.
Állami támogatás adhat lendületet
A felmérésben részt vevő vállalatok közel tizede használ elektromos járműveket, ezek is főként a céges személyautó-állományban, az ügyintézőflottában vagy a telepen belüli árumozgatásban vannak jelen. A várható növekedést ugyanakkor jól jelzi, hogy a vállalatok 20 százalékának vannak az e-mobilitást érintő, határozott fejlesztési elképzelései, és közülük minden második cég már három éven belül tervezi a megvalósítást.
Erősíthetik az e-mobilitási fejlesztési terveket az állami támogatások. Azon vállalatok fele, akiknél az átállásnak pénzügyi akadályai vannak, azt nyilatkozták, hogy megfelelő támogatás elnyerése esetén megfontolnák a fejlesztést. Ennek nagyságát a rendszerkiépítési költség kétharmadában jelölték meg a válaszadók.
Középpontban a napenergia-felhasználás és a last-mile delivery
A fenntarthatósági vállalások mellett szintén motiválhatja a fejlesztésre a vállalatokat, hogy többen is arról számoltak be, hogy a naperőműveik által termelt és a közcélú hálózatra vissza nem tölthető villamos energiát nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az e-töltőinfrastruktúra ebben jelenthetne előrelépést, különösen olyan technológiával párosítva, mint a mikrogrid.
A kutatás rámutatott, hogy az elektrifikáció elsődleges fókusza nem a hosszú távú, nehéz tömegű áruszállítás lesz. Jelenleg ugyanis a városi, tehát a gyakori megállást és újra elindulást igénylő, rövid távú szállítmányozásban a kifizetődőbb az e-haszonjárművek használata. Ráadásul a városok légszennyezettségét, zajterhelését is e szegmens karbonmentesítése javítaná.
Mi az, ami visszatart?
Legnagyobb visszatartó erőnek a megkérdezettek túlnyomó többsége a magas beruházási költségeket tartotta, amelyeket jellemzően nem tudnak beépíteni a szolgáltatásaik árazásába. Többnyire csak a multinacionális ügyfelekkel rendelkező cégeknél merül fel, hogy a partnerek akár többletköltséget is vállalnak, vállalnának a környezetkímélőbb fuvarozás érdekében, hiába elkötelezettek a hazai megrendelők a fenntarthatóság mellett.
Szintén elriaszthatják a vállalatokat a töltőinfrastruktúra-telepítés és -üzemeltetés technikai kihívásai, az üzemeltetési költségek alakulása. A megtérülési idő is kiemelten fontos a cégek döntéshozói számára.
A nyugat-európai piac gyors ütemű növekedése ezekre a kérdésekre is választ adhat, hiszen létezik és fejlesztik az e-kamion-töltési infrastruktúrát, terjednek a nagyteljesítményű töltők, egyre több logisztikai vállalat vet be e-haszonjárműveket, Ausztriában pedig már a nyilvánosság számára is elérhető az e-kamionok töltésére is alkalmas töltőpont.
A kutatást a Trend International Market Research Kft. végezte a Siemens Zrt. megbízásából 2024. augusztusában, mélyinterjúk és telefonos kérdőíves megkérdezés mellett, a hazai szállítmányozó cégek e-mobilitásban érintett döntéshozóinak bevonásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!