Gazdaság
Minden eddigi csúcsot megdöntöttek tavaly az áruhitelek
Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.
Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.
Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.
Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.
Az internet dobta meg a számokat
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni.
Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.
Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van.
Versenytársak mellett fut a szekér
Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők.
Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat.
Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő.
A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani.
A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Gazdaság5 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra