3D-s lézerszkenneres felmérés alapján automatikus digitális modell készítését teszi lehetővé többek között acél-, öszvérhidak és más összetett szerkezetek esetében az a szellemi alkotás, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem kutatói hoztak létre.

Az eljárás idő- és költségtakarékos megoldást kínál az állapotfelmérésekhez.

A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének célja, hogy a jelen kihívásaira gyakorlati megoldásokat kínáljon a piac számára. Ezt célozza az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán megvalósult kutatás is: ennek eredményeként egy olyan eljárás jött létre, amely összetett szerkezetek automatikus modellezését teszi lehetővé parametrikus tervezési módszerekkel.

„Rengeteg olyan meglévő szerkezet – híd, épület – létezik, amelyekről vagy nincs meg az eredeti tervdokumentáció, vagy az építése óta több beavatkozás, átalakítás is történt, esetleg azóta károsodások keletkeztek, a terhelés hatására deformációk következtek be. A megfelőséget igazoló tartószerkezeti számításokhoz, a felújításhoz, az átalakításhoz azonban elengedhetetlen a meglévő állapot dokumentálása, az építmény digitális terveinek – vagyis digitális ikertestvérének – elkészítése. A folyamat első lépése a felmérés, amit többféleképpen készülhet, akár kézi, akár lézeres módszerrel, ám mindez időigényes, és ezt követően az eredmények számítógépre vitele, az építménymodell elkészítése is nagy manuális munkát jelent. Manapság elterjedt a 3D-s, lézerszkenneres felmérés, amelynek eredményeként egy háromdimenziós állományt, vagyis pontfelhőt kapunk. Ebből azonban továbbra is időigényes az épületmodell elkészítése. A kutatásunk célja tehát az volt, hogy a pontfelhőt felhasználva dolgozzunk ki egy olyan módszert, amellyel automatikusan létre lehet hozni az építmény modelljét”

– részletezte a projektben részt vevő Ajtayné dr. Károlyfi Kitti, a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék docense.

Hozzátette, az eljárás csökkenti az építménymodell elkészítési idejét, minimalizálja az emberi beavatkozást, pontosabb eredményeket nyújt, és sokoldalúan alkalmazható különböző típusú szerkezetekre.

„Az általunk kidolgozott algoritmus metszeteket vesz fel a pontfelhőről, amelyekre tudunk kontúrt illeszteni, s ezeket összekötve felületeket kapunk, végső soron előállítva a teljes 3D-s építménymodellt. Az automatizáció tehát továbbra is emberi kontroll alatt történik”

– emelte ki.

A kutató elmondta, a projekt során több szerkezettel is foglalkoztak: egy acél- és egy öszvérszerkezetű híd lézerszkenneres felmérését végezték el, és ezek alapján pontosították az automatizációs eljárást. Az így elkészített építménymodell  könnyedén importálható több véges elemes szoftverbe, mint például a tartószerkezeti tervezésben hazánkban gyakori AxisVM-be és a tudományos célokra is alkalmas  Abaqus-ba. Az eljárás piaci használata idő- és költséghatékonysága miatt jelentős versenyelőnyt eredményezhet, ennek megfelelően már van is vállalati érdeklődés az eljárás iránt.

„A módszer az oktatásban is kitűnően használható. Magam is tartok olyan órákat az építész- és építőmérnök-hallgatóknak, amelyeken az úgynevezett »scan to BIM« eljárással foglalkozunk, vagyis azzal, hogy miként lesz a pontfelhőből épületinformációs modell”

– hangsúlyozta a docens. Hozzáfűzte, kutatótársaival éppen egy tudományos publikáción dolgoznak, amely részletesen bemutatja a kifejlesztett módszertan működését, és gyakorlati példákkal támasztja alá alkalmazásának hasznosságát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az amerikai vámpolitika és az európai zöldátállás bizonytalanságai ellenére a hazai gumiabroncsipar kilátásai stabilak, az autóipar jövője pedig egyértelműen az elektromos közlekedés felé tart – hangzott el az idei Continental Gumiabroncs Konferencián.

Az idén hetedik alkalommal megrendezett szakmai fórumon a Continental Hungaria Kft. partnerei és a gumiabroncs-ipar szakértői vitatták meg az ágazat jövőjét és legfontosabb trendjeit. Az innovációk sorából kiemelt figyelmet kapott a Conti GreenConcept: a Continental tervei szerint 5-7 éven belül 100%-ban újrahasznosított abroncsok kerülhetnek sorozatgyártásba.

A rendezvény Enrico Moncada, a Continental Tires délkelet-európai régióvezetőjének köszöntőjével indult. Moncada hangsúlyozta: a COVID óta felgyorsult változásokra az innováció jelenti a választ, a Continental pedig megbízható partnerként kíván támogatást nyújtani ügyfeleinek egy folyamatosan változó világban.

Az esemény fókuszpontját a „Töréspont vagy áttörés? Az autóipar új korszakának küszöbén” című kerekasztal-beszélgetés jelentette. A panel résztvevői – Bazsó Gábor (Karotta), Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Dr. Keszte Róbert, az AUMOVIO magyarországi országigazgatója és Tokaji Vilmos, a Continental Hungaria Kft. dél-kelet európai értékesítési igazgatója – több nézőpontból világították meg az autóipar előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.

A vitaindítóban elsőként az amerikai vámpolitika hatásait elemezték, amely számottevő nyomást helyez az európai gyártókra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az intézkedések ugyan reakciókényszerbe hozzák az iparágat, de a legtöbb gyártó inkább kivár, és nem helyezi át az USA-ba gyártókapacitásait. Dr. Keszte Róbert rámutatott: a vámok kifizetése jelenleg kisebb kockázatot jelent, mint a költséges és hosszadalmas kapacitás-áthelyezések, amelyekhez képzett munkaerőre és akár évtizedes beruházásokra lenne szükség. Tokaji Vilmos hozzátette, hogy a gumiabroncsipar helyzete eltér az autóipartól: mivel jelentős részben közvetlenül a végfelhasználóknak értékesít, jóval kiszámíthatóbb és stabilabb környezetben működik.

Fókuszban az elektromobilitás és az európai zöldpolitika

A beszélgetés másik központi témája az elektromobilitás volt. Várkonyi Gábor szerint az Európai Unió irányelvei nem bizonyultak célravezetőnek: sem a beszállítói, sem a gyártói oldalt nem támogatták hatékonyan a zöld átállásban, miközben a tőke jelentős része Ázsiába vándorolt, ami erős nyomást helyez az európai autóipari szereplőkre.

Karotta (Bazsó Gábor) hozzátette: míg a szabályozások mögött eredetileg környezetvédelmi és részben politikai megfontolások álltak, mára az elektrifikáció kérdése sokkal inkább az energiaköltségek és a gazdasági racionalitás mentén dől el. Példaként Kínát említette, ahol az elektromos átállás valódi ipari stratégiává vált: az ország 2025 első félévében több napelemes kapacitást telepített, mint amennyi az Egyesült Államokban összesen rendelkezésre áll a kezdetek óta. Ez jól mutatja, hogy míg Európában zajlik a megfelelő irány keresése, Kína stratégiai szinten valósította meg a zöld átállás kulcselemeit.

Dr. Keszte Róbert hangsúlyozta, hogy a kihívások nem merülnek ki az uniós szabályozásokban: Kína példája jól mutatja, milyen jelentős szerepe van az iparpolitika mellett az oktatásnak és a demográfiai tényezőknek is. Hozzátette, hogy a nagy autógyártók egyre több olyan területet vonnak házon belülre – például az elektronika- és szoftverfejlesztést –, melyekkel korábban a beszállítóikat bízták meg. Ez, az elektromos átállással járó alkatrészszám-csökkenéssel együtt, jelentősen szűkíti a beszállítói piacot. Mint mondta, ebben a környezetben a helytállás gyors alkalmazkodást igényel, ezért is alakult át a Continental Automotive üzletága AUMOVIO-vá, hiszen önálló tőzsdei cégként gyorsabban és nagyobb rugalmassággal tud szövetségeket kötni és idomulni a piac változásaihoz.

Belső égésű kontra elektromos: minden tendencia az elektromos közlekedés felé mutat

Az elektrifikáció jövőjét értékelve Karotta (Bazsó Gábor) kiemelte: bár sok a vészjósló hír az elektromos autópiac gyengüléséről, a valóságban az értékesítési ingadozásokat elsősorban az európai ösztönzőrendszerek időzítése okozza. Míg az év elején rendszerint visszaesés tapasztalható, éves szinten így is 30–35 százalékos növekedés rajzolódik ki. Az elektromos kínálat ma már sok kategóriában valós alternatívát jelent a vásárlóknak, és a tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálta, jellemzően nem tér vissza a hagyományos meghajtáshoz.

Várkonyi Gábor megerősítette Karotta meglátásait, kiemelve, hogy az év eleji eladási adatok torz képet mutatnak, mivel az autógyártók év végén tudatosan növelik az elektromos autók értékesítését a CO₂-kvóták teljesítése érdekében. Várkonyi szerint ugyanakkor az elektromos közlekedés iránya vitathatatlan, de az európai zöldpolitika akkor lehetne sikeres, ha kevesebb ideológiai és több pragmatikus, iparpolitikai szempont mentén épülne fel.

Fenntartható jövő: a Continental 100%-ban újrahasznosított abroncsokon dolgozik

Ezt követően Menkó Illés, a Continental Hungaria Kft. customer service managere mutatta be a vállalat fenntartható abroncsfejlesztési irányait és zéró kibocsátásra törekvő célkitűzéseit. Előadásában kiemelte a Conti GreenConcept koncepciót, amely több technológia ötvözésével hoz létre fenntartható személyautó-abroncsokat. A Continental célja, hogy a 2030-as évekre a kiemelt termékekben legalább 60 százalékban fenntartható, újrahasznosított és megújuló alapanyagokat alkalmazzon, hosszabb távon pedig elérje a 100 százalékos arányt. Az innovációk között szerepel a hagyományos gumialapanyagok helyettesítése például pitypangból kinyert természetes anyaggal (Taraxagum), a PET-palackok újrahasznosítása a gumiabroncsokban, valamint például a futófelület cserélhetősége. Menkó Illés hangsúlyozta: a fenntartható gumiabroncs nemcsak könnyebb és kevesebb fogyasztást eredményez, hanem alacsonyabb karbantartási igényű, újrahasznosítható, és hosszú távon a környezetre sem jelent toxikus terhelést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A kockázatkezelés világa sokszor hasonlít egy sakkjátszmához: a sikerhez előrelátás, türelem és a megfelelő időben meghozott, számított döntések kellenek.

Az elmúlt másfél évtizedben e terület a banki működés egyik alappillére lett, és ebben a Morgan Stanley budapesti irodája globális szinten is kulcsszerepet játszik. A Polgár Judit Világsakkfesztiválját hatodik éve támogató Morgan Stanley budapesti irodájának új vezetője, Mayer Dániel – aki a kockázatkezelési részleg éléről érkezik a posztra – öt példán keresztül mutatja be a két terület közötti párhuzamokat.

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását. A Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti irodája ebben kulcsszerepet játszik: a 2008-ban tízfős csapatként indult kockázatkezelési részleg ma az egyik legnagyobb ilyen központja a világ egyik vezető bankjának, több mint 40 országból érkező szakembergárdával.

Egy bank, ahol a sakk a mindennapok része

A gondolkodásmód, amely kockázatkezelési munkához is szükséges, sok tekintetben hasonlít a sakk logikájához: folyamatos helyzetértékelés, a lehetőségek és veszélyek mérlegelése, tudatos döntéshozatal. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley budapesti munkatársai között is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző is van, köztük egy nemzetközi mester és két FIDE mester. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, korábbi magyar bajnok, sakkolimpiai ezüstérmes játékos.

A sakk a Morgan Stanley-ben nemcsak szellemi kihívás, hanem közösségépítő erő is: minden évben megrendezik nemzetközi belső bajnokságukat több mint 40 irodából mintegy 1000 játékos részvételével. A játék erősíti a csapatszellemet, fejleszti a stratégiai gondolkodást, és hidakat épít különböző irodák és kultúrák között.

„A sakkban rejlő játékosság nem áll ellentétben a komoly gondolkodással – épp ellenkezőleg: a stratégiai játék segít új nézőpontokat találni, kreatív megoldásokat felfedezni, és bátor, ugyanakkor tudatos döntéseket hozni – mutat rá a bank budapesti irodájának vezetője, Mayer Dániel. – A Morgan Stanley-nél hisszük, hogy a kíváncsiságra épülő gondolkodás a mély elemzés alapja – és ez vezérelt a kockázatkezelési területen töltött évek alatt is. Az ott szerzett tapasztalatok adják most a biztos alapot kibővült szerepkörömben, az iroda élén.”

A vállalat immár hatodik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén szeptember 30-án rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ebből az alkalomból világít meg a budapesti iroda vezetője öt olyan területet, ahol szűkebben vett szakterülete, a kockázatkezelés és a sakk között szoros párhuzamok figyelhetők meg.

1. Mikor vállaljunk kockázatot, és mikor erősítsük meg a pozíciót?

Egy ígéretes támadás lehetősége mindig csábító, különösen, ha az ellenfél királya védtelennek tűnik. Mégis, ha saját védelmünk nem elég stabil, a kockázat vállalás könnyen visszaüthet. A jó játékos ilyenkor mérlegeli: a nyerhető előny arányban van-e a kockázattal. Ugyanez a gondolkodásmód szükséges akkor is, amikor egy pénzpiaci szereplő új befektetési lehetőséget mérlegel. „A cél nem az, hogy minden rizikót elkerüljünk – a fejlődéshez, növekedéshez szükség van kockázatvállalásra –, hanem hogy a várható hozam és a vállalható kockázat hosszú távon egyensúlyban legyen” – mutat rá Mayer Dániel.

2. Felkészülés több lehetséges következményre

A sakkban akár egy látszólag védtelen gyalog leütése is veszélyes lehet, ha ezzel megnyitunk egy támadási vonalat vagy átlót az ellenfél tisztjeinek. A tapasztalt sakkozó ezért mindig számba veszi a lehetséges válaszlépéseket, mielőtt lép. A kockázatkezelésben ugyanilyen fontos előre gondolkodni: „A mi munkánk lényege, hogy felkészüljünk a kedvezőtlen forgatókönyvekre is. A kockázati modellezés és a stressztesztelés, vagyis a szélsőséges helyzetek hatásának szimulációja éppen arról szól, hogy a ritka, de nagy hatású eseményekre is legyen tervünk” – hangsúlyozza a szakember.

3. Kulcsfigurák védelme

A sakktáblán bizonyos figurák – például egy aktív vezér vagy központi helyen álló huszár – az egész pozíciónk sikerét meghatározhatják. Ezek elvesztése gyakran a teljes állásunk összeomlását jelenti, ezért külön figyelmet igényelnek (nem beszélve a királyunkról). „A kockázatkezelésben is vannak olyan elemek – például a likviditás vagy a tőketartalék –, amelyek védelme elsődleges. Ezek biztosítják, hogy a bank bármilyen körülmények között stabil maradjon” – húzza alá a szakember.

4. A hibák következményeinek kezelése

Egy elhibázott lépés után nincs lehetőség visszakozásra, a játszmát abból a helyzetből kell folytatni, ami kialakult. A jó játékos nem rágódik a múlton, hanem új tervet készít, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből. A pénzügyi világban is fontos ez a hozzáállás. „A piac folyamatosan változik, és mindig számítani kell váratlan fejleményekre. A kockázatkezelés nemcsak a megelőzésről szól, hanem arról is, hogy egy új helyzetben gyorsan alkalmazkodjunk” – magyarázza Mayer Dániel.

5. Időzítés

A sakkban egy túl korai roham könnyen kifulladhat, és védtelenné teheti a saját állásunkat. A türelem és a megfelelő pillanat kivárása sokszor nagyobb esélyt ad a sikerre, mint a sietség. Ez a pénzvilágban sincs másként: „Egy stratégia akkor működik, ha nemcsak maga a döntés helyes, hanem a végrehajtás időzítése is megfelelő. Mi azt vizsgáljuk, hogy a vállalati döntések mikor és milyen feltételek mellett hoznak fenntartható eredményt” – mondja a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegének vezetője.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója hozzátette: „Ahogyan a vákuumkísérletekben tisztán láthatóvá válnak a természeti törvények, úgy a sakkban is megmutatkoznak az üzleti élet alapelvei: a tervezés, az erőforrások beosztása, a kockázatkezelés vagy éppen a versenytárs lépéseinek előrejelzése. Mindez egy sakktáblán, ahol csak a döntések és a következmények számítanak. A sakkban nincs win-win helyzet, mint az üzleti életben, de a játék során fejlesztett stratégiai gondolkodás, a problémamegoldás és a kockázatkezelési szemlélet kiválóan adaptálható, és a segítségével jobb üzleti döntéseket hozhatunk.”

„A kockázatkezelés nem játék, hanem a banki stabilitás alapköve, de ez nem jelenti, hogy nem tanulhatunk egy játék logikájából. Ahogy a táblán, úgy a pénzügyekben is az nyer, aki hosszú távon gondolkodik, és minden lépés előtt tudatosan méri fel a lehetőségeket és a kockázatokat – összegzi a párhuzamokat Mayer Dániel. – A Morgan Stanley budapesti csapata nap mint nap így dolgozik, hogy a globális pénzügyi világ változásai közepette is biztos alapot nyújtson a bank működésének.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!