Ipar
Hatalmas az érdeklődés az EIT Community Hub Hungary innovátorokat támogató szolgáltatásai iránt
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mely az Európai Unió szervezete megnyitotta magyarországi közösségi irodáját, az EIT Community Hungary-t a budapesti InfoParkban.
A nyitóeseményre Európa számos országából érkezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország stratégiai szerepet játszik az európai innovációs ökoszisztémában. Az eseményt Drevenyák Eszter, az újonnan kinevezett Community Officer nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy célja az oktatási és kutatási intézmények, illetve vállalatok európai együttműködésének előmozdítása.
„Az EIT Community Hub Hungary azért jött létre, hogy összehozza és támogassa a helyi innovációs ökoszisztémát, és ezzel elősegítse Magyarország átállását egy rugalmasabb, az innováció által vezérelt gazdasági modellre. Segíteni akarjuk a magyar vállalkozókat abban, hogy közösen az európai innováció virágzó központjává tegyük Magyarországot”
– hangsúlyozta Drevenyák Eszter.
Az EIT új képviselete számos lehetőséget nyit meg a magyar innovátorok előtt, beleértve a kapcsolatépítést, képzési programokat, finanszírozási tanácsadást és hozzáférést az EU-szintű innovációs kezdeményezésekhez. Ezáltal a magyar vállalatok és kutatók közvetlenül kapcsolódhatnak az európai innovációs forrásokhoz és a globális piacokhoz.
„A tudományos élet, az ipar és a nemzetközi partneri kapcsolatok szorosabbra fűzésével új fejezet veszi kezdetét, melyben Magyarország tovább erősíti pozícióját az európai innovációs palettán”
– mondta Ilaria Tagliavini, az EIT operatív igazgatója.
A további vendégek között volt Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, aki kiemelte, hogy nyitottak a szorosabb együttműködésre az EIT-vel és az EIT Közösséggel, ezzel hozzájárulva Magyarország innovációs ökoszisztémájának virágzásához. Dr. Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese hangsúlyozta az akadémia és az ipar együttműködésének fontosságát az innovációk gyakorlati hasznosítása és a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Magyarország erősítse kutatási profilját és versenyképességét.
Reflektorfényben a startupok és az innováció
A megnyitón kerekasztalbeszélgetések világították rá az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek által képviselt innovációs hatásokra. A panelbeszélgetések bemutatták az EIT Tudás- és Innovációs Közösségek (KIC-ek) hatását, melyekben az EIT Food, EIT Health, EIT Digital, EIT InnoEnergy, EIT Urban Mobility és EIT Culture & Creativity képviselői vettek részt. Az előadók kiemelték az ágazatok közötti szinergiák előmozdításában elért eredményeket. A start-upokra fókuszáló panel a Heatventors, TourMIX és ARport Hungary sikertörténeteit mutatta be, szemléltetve Magyarország pezsgő vállalkozói ökoszisztémáját.
Az EIT által támogatott innováció egyik kiemelkedő példája a GE Healthcare és az EIT Health közötti együttműködés, amelynek eredményeképpen olyan úttörő mesterséges intelligencia (AI) alapú orvos technológiai megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek magasabb szintre emelhetik az MR-képalkotás szerepét az onkológiában és az ultrahangos szűrést a szülészetben és nőgyógyászatban.
„Mesterséges intelligenciára (AI) épülő képalkotó megoldásuk, melyet a sugárterápia hatékonyságának növelésére fejlesztettünk ki, lehetővé teszi a daganatok pontosabb elhatárolását, így csökkenti a CT-vizsgálatok szükségességét, végső soron pedig gyorsabbá, precízebbé és hatékonyabbá teszi a kezelést. Az ultrahangos nőgyógyászati szűrés összetett feladat, amely komoly élettani jelentőséggel bír úgy az első trimeszterben (sürgősségi ellátás, termékenységre gyakorolt következmények), mind a terhesség későbbi szakaszaiban (magzati rendellenességek felismerése, méhlepény-rendellenességek diagnosztizálása). AI-jal támogatott ultrahangos megoldásunk segíti a kevésbé tapasztalt kezelőszemélyzet munkáját, így enyhíti az egészségügyi munkaerőhiányt és csökkenti az orvosok terhelését„
– mondta el Ferenczi Lehel, a GE Healthcare ügyvezető igazgatója.
Ezek az innovációk jelentős hatással lehetnek az egészségügyi ellátás minőségére. Az EIT Health támogatása és a nemzetközi akadémiai, ipari partnerekkel való együttműködés kulcsszerepet játszott abban, hogy ezek a fejlesztések megvalósulhassanak.
Távlati tervek
Drevenyák Eszter záróbeszédében optimista képet vázolt fel az EIT Community Hub Hungary jövőjéről, amely további eseményeket tervez, hogy még szorosabban bekapcsolja Magyarországot az európai innovációs hálózatba. A megnyitó networkinggel zárult, tovább erősítve Budapest szerepét, mint dinamikus innovációs központ.
Mindenki, aki szeretne megismerkedni az EIT kínálatával, és felfedezni, hogyan támogathatja az innovációs vagy vállalkozói útját, bátran keresheti az EIT Community Hub Hungary-t a: hungary@eitcommunity.eu email címen vagy követheti a LinkedIn oldalt: EIT Community Hub Hungary (https://www.linkedin.com/company/eit-community-hungary) és az eit-ris country oldalt (https://eit-ris.eu/hungary-2/).
EIT – MAKING INNOVATION HAPPEN!
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (European Institute of Innovation and Technology, EIT)
Az EIT erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozói tehetségeket támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében Európában. Az EIT az Európai Unió intézménye, és szerves részét képezi a Horizont Európa, az EU kutatási és innovációs keretprogramjának.
Az intézet támogatja a vezető vállalatok, kutatólaboratóriumok és egyetemek közötti dinamikus páneurópai partnerségeket, az EIT Tudás- és Innovációs Közösségeket (EIT Knowledge and Innovation Communities (KICs)). Ezek a TIK-ek a rendszerszintű változások előmozdítására törekszenek Európában és Európa határain túl is, olyan kulcsfontosságú területekre összpontosítva, mint az éghajlatváltozás, az energia, az egészségügy, az élelmiszeripar, a gyártás, a nyersanyagok, a digitalizáció, a városi mobilitás, valamint a kultúra és a kreativitás. Vezető partnereivel együtt az EIT Közösség Európa-szerte innovációs és vállalkozói tevékenységek széles skáláját kínálja: vállalkozói oktatási kurzusokat, vállalkozásalapítási és -akcelerációs szolgáltatásokat, valamint innovációvezérelt kutatási projekteket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Magyar hallgatók a jövő önvezető autóit építik
Önvezető autók – álom vagy valóság? Vajon a magyar diákok kezében van a kulcs a forradalmi technológiához? Két ifjú tehetség bebizonyította, hogy a válasz igen!
Kis Mihály Bence és Varga Dániel Jonatán ugyanis letarolta a RobonAUT versenyt, megmutatva, hogy a magyar mérnökhallgatók is élen járnak az önvezető technológiák fejlesztésében. Miért olyan fontos ez? Mit gondol a magyar társadalom az autonóm (önvezető) járművekről?
Két ifjú magyar mérnök bizonyította, hogy a jövő intelligens közlekedése már a küszöbön áll. Kis Mihály Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) mesterképzéses hallgatója és a Bosch gyakornokprogramjának tagja, valamint csapattársa, aki ugyancsak BME mesterképzéses hallgató, Varga Dániel Jonatán egy teljesen egyedi, önvezető modellautóval diadalmaskodott a RobonAUT megmérettetésen, amelyet a BME szervezett. A 16. RobonAUT versenyen minden induló egyforma alapjárművet kapott, amelyet egyedi módon alakíthattak át. A feladat mindenkinek egyformán nehéz volt, hiszen ugyanazon a pályán ugyanazokat az ügyességi és gyorsasági feladatokat kellett végrehajtani.
Mihály és Dániel „Sufnituning Kft.” elnevezésű csapata a Verdák című rajzfilm Matukája által inspirált „Mateszre“ keresztelt járgányukkal érte el a sikert. Egyedi műszaki megoldásokkal, kifinomult szoftveres trükkökkel és áldozatos munkával utasították maguk mögé a teljes mezőnyt. A jármű különlegessége a hátsókerék-kormányzás, amely szűkebb kanyarodást és jobb manőverezést tesz lehetővé.
Kis Mihály Bence: Már korábban is indult a RobonAUT versenyen, így tapasztalatokkal felvértezve vágott neki az idei megmérettetésnek. A Boschnál hardverfejlesztő gyakornokként dolgozik, jelenleg egy nyomásimpulzus alapú tesztrendszert fejleszt nyomásszenzorokhoz. Saját bevallása szerint a döntő előtti három napban összesen 11 órát aludtak, közel 9 000 sor kódot írtak, az összegyűlt telemetria adatok mennyisége pedig több, mint 1 GB volt.
Varga Dániel Jonatán: Bence csapattársa, szintén a BME mesterképzéses hallgatója, aki a „Sufnituning Kft.” sikeréhez szoftveres megoldásokkal járult hozzá. Ő felelt az útvonalkereső algoritmusért és a legjobb menetdinamikához szükséges modellalapú szabályozásért.
A RobonAUT versenyen elért eredmények igazolják, hogy a fiatalok elkötelezettek az autonóm járművek fejlesztése iránt. Az önvezető autók és az automatizált vezetés pedig nem ismeretlen fogalmak a magyar társadalom körében. A megkérdezettek 87 százaléka ismeri ezt a technológiát. 94 százalékuk pedig tudja is, mire szolgál, derült ki a Bosch Tech Compass kutatásból. Ugyanakkor százból tizenhét magyar gondolja úgy, hogy az automatizált vezetés 10 év múlva a legmeghatározóbb technológia lehet. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka szerint ezek a fejlesztések kiemelkedően szolgálják majd a társadalmat.
A RobonAUT-hoz hasonló események nem csupán a tehetséges hallgatók számára nyújtanak ideális platformot kreativitásuk kibontakoztatására, hanem kulcsfontosságúak a jövő csúcstechnológiáinak megalkotásában. A fiatalok itt valós mérnöki kihívásokkal néznek szembe, innovatív megoldásokat kényszerülnek kidolgozni, valamint éles, valós környezetben próbálhatják ki képességeiket, ezért az ilyen versenyeken szerzett tapasztalatok felbecsülhetetlenek.
Képek forrása: BME Spot Fotókör
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Fejlesztésben látják a jövőt a hazai KKV-k
A gyártással foglalkozó KKV-k technológiai terveiről készült kutatás.
A cégek döntő többsége vágyik rá, és tervez a technológiai fejlesztéseket, a digitalizációt kulcsfontosságúnak látják a versenyképesség-növelés szempontjából, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony – derül ki egy friss kutatásból, ami különböző termékeket gyártó, magyarországi kis-és középvállalkozások (KKV-k) döntéshozóit kérdezte fejlesztési terveikről.
Hatékonyság-növelést és költségoptimalizálást hoz a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat versenyképességük fenntartása szempontjából. Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második cég szerint a jó minőség elérése, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve viszont többen vannak azok, akik gyengébbnek érzik helyzetüket versenytársaikhoz képest. Ezt a szubjektív értékelést megerősíti, hogy mindössze a válaszadók 14 százaléka nyilatkozta, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs is automatizálva a gyártás.
Így az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is korlátozott képet mutat: a megkérdezettek 67 százaléka egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Aki mégis, az elsősorban a gyártást automatizálja vagy IoT-eszközöket, ipari robotokat használ. Ebben a kérdésben az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek szignifikánsan jobb eredményekről számoltak be. Az ide tartozó vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, szintén többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
Nem csak vágyak, tervek is vannak
A megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyna a fejlesztésekre, de erőforráshiány miatt nem tervez ilyen innovációkat alkalmazni a következő években.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként. Az cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (pl. energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő 3-5 évre tervezi is ezeket.
A fejlesztésekkel kapcsolatban gyors megtérülést várnak a szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést. Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.
Ugyanakkor a technológiai fejlesztéseket nem csak pénzügyi következményeik miatt tartják fontosnak a megkérdezettek: a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is a beruházások előnyei között említették. A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont szignifikánsan alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Erre várnak még a vállalatok
A technológia fejlesztések legnagyobb akadálya a felmérésben résztvevőknél elsősorban a belső erőforráshiány: a cégek több mint felénél a tőkehiány a legfőbb gát, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás vagy a szakértelem hiánya csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel. Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
A kutatásról
A felmérés 2025 áprilisában készült a Siemens Zrt. megbízásából, 100 gyártással foglalkozó, magyarországi kis- és középvállalkozás döntéshozóinak megkérdezésével. Az adatfelvétel telefonon történt, a kutatás célja a technológiai fejlesztési szándékok, akadályok és lehetőségek feltérképezése volt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar1 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Gazdaság2 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Okoseszközök1 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénnel a jövőbe: a Messer technológiája zöldíti Észak-Rajna-Vesztfália közösségi közlekedését