Gazdaság

Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás

Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.

Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.

A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.

Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban

A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.

Meddig terjed a CISO hatásköre?

A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.

Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.

„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”

– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat

A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.

A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.

Miként teremthető bizalom az AI iránt?

Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.

Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?

A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.

Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?

Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.

„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”

– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”

Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?

Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.

Megvédhetők-e az okoseszközök?

Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.

Létezik-e stabil biztonsági kultúra?

A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.

A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cyber kiszolgálás kiszolgáltatottság kpmg security tipp

Up Next

Kaszapengék a hatékony munkavégzés szolgálatában

Don't Miss

Egyre nagyobb jövedelemtől adnak csak személyi hitelt a bankok

Gazdaság

A Konecta és a Lenovo stratégiai partnersége

A Konecta, az ügyfélélmény és a digitális szolgáltatások globális piacvezetője bejelentette stratégiai szövetségét a technológiai szektor meghatározó szereplőjével, a Lenovóval. Az együttműködés a kategóriaelső technológiai megoldásokat ötvözi a fejlett ügyfélkezelési szakértelemmel, hogy alapjaiban formálja át a digitális munkahelyi megoldásokhoz és a munkavállalói élményhez fűződő piaci megközelítést.

A partnerség alapgondolata egy égető piaci kérdésre ad választ: miért épülne a digitális munkahely széttagolt IT-szerződésekre és egymástól független szolgáltatókra, ha működhetne egységes, mesterséges intelligencia által vezérelt élményplatformként is? A felek piacformáló szereplőként kívánják átírni az iparági játékszabályokat: közvetlen alternatívát kínálnak a merev, hagyományos IT-outsourcing modellekkel szemben, újradefiniálva a vállalati szolgáltatások beszerzését és üzemeltetését.

Beszállítói viszonyból stratégiai összefonódás

Ami kezdetben hagyományos partneri kapcsolatnak indult, az mára mély stratégiai együttműködéssé fejlődött. Miközben a Konecta globális programot indított saját munkahelyi infrastruktúrájának modernizálására, a Lenovo túllépett a technológiai beszállító szerepén: kulcsfontosságú partnerré vált egy olyan AI-alapú működési modell kidolgozásában, amely az automatizáció révén jelentősen csökkenti az emberi erőforrás-igényt. A Konecta globális hálózatában – amely több mint 100 000 munkavállalót érint – már megkezdődött a Lenovo szolgáltatásainak fokozatos bevezetése.

Ezzel párhuzamosan a Konecta vette át a Lenovo e-kereskedelmi tevékenységének támogatását, és a felek már tárgyalnak a CX-üzleti folyamatok kiszervezéséről (BPO), valamint az AI-támogatott szolgáltatási képességek kiterjesztéséről. A folyamatok 2025-ben, Egyiptomban sikeresen elindultak, tovább erősítve ezzel is a régió növekvő szerepét globális CX- és digitális központként.

Diszruptív modell a digitális munkahelyekért

A Konecta és a Lenovo egy közös, teljes körű digitális munkahelyi ajánlatot fejlesztett ki, amely közvetlenül versenybe száll a piacon már elterjedt, bevett rendszerekkel.

Míg korábban a vállalatok bonyolult és széttagolt ökoszisztémákra – külön eszközgyártókra, infrastruktúra-szolgáltatókra és IT-támogatókra – támaszkodtak, az új modell az egységre törekszik.

Az ajánlat a Konecta AI-vezérelt szolgáltatásmenedzsmentjére és CX-szakértelmére épít, amelyet a Lenovo a digitális munkahelyek integrátoraként emel a következő technológiai szintre. A cél a teljes technológiai ökoszisztéma egyesítése, ahol az AI-képes eszközök és a vállalati platformok közvetlenül az üzleti célokat szolgálják.

Fogyasztói szintű élmény bevezetése a szervezeti működésbe

Míg az ügyfélélmény az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, a belső munkavállalói folyamatok gyakran továbbra is reaktívak, folyamatvezéreltek és hibajegy-alapúak maradtak. A partnerség egyik központi célja, hogy a fogyasztói CX-szabványokat a belső munkavállalói élményre is alkalmazza.

Az új modellben a munkavállalókra kiemelt ügyfélként tekintenek: az AI-alapú chat- és önkiszolgáló funkciók villámgyors ügyintézést tesznek lehetővé, míg a többcsatornás (omnichannel) elérés a kommunikáció zökkenőmentességét garantálja. Az adatközpontú személyre szabás révén a rendszer érezhetően hatékonyabbá teszi a mindennapi munkát, így az IT-támogatás egy reaktív folyamatból valódi prémium digitális szolgáltatássá lényegül át.

Jövőbe mutató alternatíva

Ahogy a vállalatok modernizálják technológiai környezetüket és a munkavállalói élményt (EX) is fejlesztik, a Konecta–Lenovo stratégiai szövetség a hagyományos IT-szolgáltatási modellekkel szemben egy jövőbe mutató alternatívát kínál.

A Konecta-Lenovo partnerség az egyszerűsítést választotta a komplexitás helyett. Az eszközpark, a háttérinfrastruktúra és a terméktámogatás egységesítésével egy olyan rugalmas szemléletmódot alakítottak ki, amely képes a digitálisan fejlett munkaerő legmagasabb igényeit is kiszolgálni.

„Ez a szövetség tükrözi azt az ambíciónkat, hogy újragondoljuk a technológia és a szolgáltatás találkozását. A Lenovo technológiai fölényének és a Konecta CX-szakértelmének ötvözésével egy olyan modellt alkottunk, amely az intelligenciára és a felhasználói elégedettségre épül”

– hangsúlyozta Julien Vidal, a Konecta csoport növekedési igazgatója (CGO).

„A Digital Workplace kezdeményezések középpontjában az áll, hogy javítsuk a munkavállalói élményt, ezáltal felszínre hozzuk a produktivitást, az innovációt, sőt még a kreativitást is”

-tette hozzá Rakshit Ghura, a Lenovo Digital Workplace Solutions alelnöke és általános igazgatója.

„A Konectával közösen segítünk a szervezeteknek abban, hogy hatékonyabb és eredményközpontúbb munkakörnyezetet teremtsenek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!