Egészség
Állandó nassolás – megszokás vagy betegség?
Ebéd után alig telik el egy-két óra, és máris azon kapod magad, hogy valami kis édes után kutatsz a konyhában?
Nem vagy egyedül: a délutáni nassolás gyakori jelenség! De vajon mi történik a szervezetben ilyenkor? És hogyan lehet kezelni vagy megelőzni? Utalhat esetleg valamilyen betegségre? Dr. Hámori Lilla ebben a cikkben sorra veszi a lehetséges okokat és megoldásokat, lássuk!
Mi számít nassolásnak?
A nassolás alatt általában az étkezések közötti kisebb mennyiségű, gyakran energiadús, feldolgozott ételek fogyasztását értjük. Ide tartozik például a csokoládé, chips, keksz, péksütemény, de akár a gyümölcs vagy joghurt is – attól függően, mikor és miért fogyasztjuk őket.
A nassolás hormonális háttere – nem csak akaraterő kérdése
1.Éhség-jóllakottság hormonjai
A testünk éhség- és jóllakottságérzetét hormonok szabályozzák. Ha ezek az egyensúlyi állapotok felborulnak, könnyen vezethetnek túlevéshez vagy gyakori nassoláshoz.
Ghrelin – az „éhséghormon”
A ghrelint a gyomor termeli elsősorban, és fő szerepe az éhségérzet kiváltása. Az üres gyomorban szintetizálódik, szintje megemelkedik, majd étkezés után lecsökken. Alváshiány, stressz vagy rendszertelen étkezés azonban megzavarhatja a ghrelin szabályozását, ami fokozott éhségérzethez és gyakori nassoláshoz vezethet.
Leptin – a „jóllakottsághormon”
A leptin a zsírsejtek által termelt hormon, amely a hipotalamuszon keresztül jelzi a szervezetnek, hogy elegendő energia áll rendelkezésre. Elhízás esetén gyakran alakul ki leptinrezisztencia, amikor a test nem reagál megfelelően a leptin jelzéseire – ilyenkor az illető annak ellenére is éhesnek érzi magát, hogy elméletileg elég energiát tárol.
- A vércukorszint ingadozás csapdája – avagy az inzulinszint
Az ebéd utáni nassolás esetében gyakori ok lehet, ha az ebéd összetétele nem megfelelő. Ha ebédre gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztunk (pl. fehér rizs, tészta, péksütemény) a vércukorszintünk gyorsan megemelkedik, majd az inzulin hatására hirtelen le is zuhan. Ez az ingadozás gyakran okoz álmosságot, energiahiányt – és „hamis” éhséget. Az agyunk ezt az állapotot úgy fogja értelmezni, mintha nem lenne elég az „üzemanyag” a szervezetünk számára és hamis éhségérzet formájában fogja jelezni. Elkezdünk sóvárogni valami édes finomság iránt, hiszen ami a leggyorsabban képes energiához juttatni a szervezetünket, azok bizony az egyszerű szénhidrátok, a cukrok, úgyhogy, már indulunk is a konyha felé és jöhetnek is a magas cukor tartalmú finomságok, a sütik, kekszek.
- A stressz és a kortizol – amikor az agy „jutalmat” keres
Mostanában nagyon sok helyen lehet hallani a kortizolról, de mégis keveset tudunk róla. A kortizol a mellékvese kéregállományában termelődő úgynevezett glükokortikoidok közé tartozó hormon, melyet sokszor „stresszhormonként” emlegetnek, pedig valójában találóbb lenne az „anti-stressz hormon” elnevezés, ugyanis jelentős a szerepe a stresszválasz kialakulásában és fennmaradásában. A rövid ideig tartó stressz jótékony hatású, gondoljunk csak a vizsgadrukkra, persze nem a bénító fajtájára, hanem amikor kicsit izgulunk és emiatt jobban is teljesítünk. Azonban, ha valaki túlhajszolt, és állandó feszültségben éli a mindennapjait, azt a teste úgy értelmezi, mintha folyamatosan veszélyhelyzetben lenne és szó szerint a túlélésért kéne küzdenie, az pedig folyamatos kortizoltermelére készteti a mellkvesét, amely rendkívül káros, hosszú távon több szervrendszert is érintő probléma.
A délután sokaknak a nap legstresszesebb időszakasza: lejáró határidők, fáradtság, túlterheltség. A növekvő kortizolszint hatására nő az étvágy is, főleg a gyors energiát adó ételek iránt, ez az egyik oka, hogy stresszes időszakban jobban kívánjuk a csokit, a süteményt vagy a chipszet. A nassolás ilyenkor nemcsak kalóriabevitel, hanem egyfajta „önjutalmazás”: az agy ezzel próbálja kompenzálni a túlzott nyomást.
- A női hormonális ciklus és a délutáni nassolás kapcsolata
Nők esetében az ebéd utáni nassolási vágy a menstruációs ciklussal is összefügghet. A ciklus második felében (luteális fázis) csökken az ösztrogénszint és nő a progeszteron, ami megemeli az étvágyat és fokozza az édesség utáni sóvárgást – különösen délután, amikor eleve csökken az energiaszint.
További tényezők
Dopamin és az agy „jutalomrendszere” – szokás vagy függőség?
A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, ami az agy idegsejtjei közötti jelek továbbításáért, valamint más funkciókért felelős. Így közvetlenül hat az agyunk jutalmazási és örömközpontjaira. Ha minden nap délután 3 körül eszel egy kis csokit, előbb-utóbb az agyad megtanulja: „délután 3 = csoki = élvezet”. Ez nem tudatos döntés – ezt az említett dopamin, az agy jutalomközvetítő vegyülete irányít. Ilyenkor nem valódi éhséget érzünk, hanem vágyat egy megszokott örömforrás iránt. Ez a viselkedés a „hedonikus éhség” fogalmába tartozik – amikor nem a kalóriahiány, hanem az élménykeresés hajt.
Alvás és cirkadián ritmus
A kevés alvás nemcsak a ghrelin-leptin arányt borítja fel, hanem megzavarja a szervezet napi bioritmusát is, növeli a stresszt (kortizol szintet), emellett a nem megfelelő alvás a döntéshozatalt is rontja, ami befolyásolhatja az ételválasztást.
Pszichés tényezők – evés, mint megküzdési stratégia
Az evés nemcsak biológiai, hanem érzelmi válasz is lehet. Unalom, szorongás, szomorúság vagy jutalmazás – mind kiválthatják a nassolási vágyat. Ezt hívják „érzelmi evésnek” (emotional eating), ami különösen stresszes élethelyzetekben vagy szociális elvárások mellett válhat szokássá.
Plusz 1 – Lehet, hogy nem eszel eleget?
Paradox módon az ebéd utáni nassolás egyik oka az is lehet, hogy túl keveset ettél ebédre – különösen, ha az étkezés nem tartalmazott elég fehérjét, rostot vagy zsírt. Ezek hiányában az emésztés gyorsabb, a jóllakottság rövidebb ideig tart.
TIPP: Ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. Fontos, hogy minden étkezés tartalmazzon rostot, fehérjét, szénhidrátot és zsírt, vagyis juttassunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot a szervezetünkbe.
Mikor gyanakodjunk hormonális problémára?
Ha a következő tüneteket tapasztalod, érdemes endokrinológushoz fordulni:
- Állandó éhség, röviddel étkezés után is
- Gyakori sóvárgás édesség, péksütemény után
- Hízás főleg has–derék tájékon
- Rendszertelen menstruáció
- Fáradékonyság, hangulati ingadozások
Ezek mögött állhat például inzulinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés, PCOS vagy mellékvese-kimerültség – mindegyik hormonális eredetű és befolyásolhatja az étvágyat.
Hogyan előzheted meg az ebéd utáni nassolási vágyat?
- Fogyassz kiegyensúlyozott ebédet: tartalmazzon fehérjét (pl. hús, hüvelyes, tojás), rostot (zöldség, teljes kiőrlésű gabona), egészséges zsírokat (pl. olivaolaj, vaj) és lassan felszívódó szénhidrátokat (zöldségek, teljeskiőrlésű gabonákból készült tészták, barna rizs).
- Étkezz rendszeresen: kihagyott étkezés gyakran túlkompenzáláshoz vezet.
- Kerüld a túl gyors evést: a jóllakottságérzet késleltetve jelentkezik – ha túl gyorsan eszel, többet kívánsz később.
- Aludj eleget éjszaka: 7-8 óra alvás éjszaka segíti a hormonegyensúly fenntartását.
- Ismerd fel az érzelmi evést: ha csak unatkozol vagy fáradt vagy, nem biztos, hogy enned kell – lehet, hogy egy 10 perces séta hatékonyabb lenne!
- Fordíts időt a stresszkezelésre: relaxáció, sport, tudatos légzés – a kortizolszint csökkentésére.
Összefoglalás a nassolásról
Az ebéd utáni nassolás nem gyengeség, hanem a szervezet és az agy jelzése – amit meg lehet érteni, és megfelelő stratégiákkal kezelni is lehet. A hormonális, idegrendszeri és szokásbeli tényezők feltárásával jobban megérthetjük testünk működését, és képesek leszünk tudatosabban dönteni arról, mikor és mit együnk.
Szerző: Dr. Hámori Lilla – Biológusként, rákkutatásban kezdte a pályáját, ma már életvezetési és táplálkozási tanácsadóként, fitoterapeuta végzettséggel segít másoknak eligazodni a testi-lelki elakadásaikban. További információ: https://bio.site/hamori.lilla
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
A családközpontú ellátás és a betegbiztonság a szülészet alapja
A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is.
A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. A TritonLife magánkórház közleményében továbbá kiemelik, hogy intézményükben van a magánegészségügyben egyedüliként elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum (PIC II).
A kismamák legnagyobb része ma már sokkal tudatosabban készül életének egyik legboldogabb élményére. A kórházi körülmények magas színvonala mellett elengedhetetlen, hogy a születés – a családdá válás boldog időszaka olyan helyen történjen, ahol magas szakmai felkészültség párosul a családbarát szemlélettel. Éppen ezért tartanak minden évben nyílt napot a TritonLife Róbert Magánkórház Szülészeti Osztálya.
Hihetetlenül értékes az aranyóra és rooming-in ellátás
Az idei rendezvényen a házigazdák ismét bemutatták az érdeklődőknek családbarát szemléletüket, a természetes szüléshez való pozitív hozzáállását, a baba-barát kórház jellegzetességeit. Bemutatták, hogy a legmodernebb szakmai szabályok messzemenőkig való követése, a betegbiztonság messzemenőkig való maradéktalan betartása mellett, hogyan biztosítható a családbarát szülésélmény, az „aranyóra”, a rooming-in ellátás és hogyan lehet sikeres az anyatejes táplálás.
Szülésznők vezetésével a látogatók megtekinthették a szülőszobákat, ahol közvetlenül is bemutatásra kerültek az intézetben használt vajúdást segítő eszközökkel (pl.: bordásfal, gumilabda). A kismamák megtekinthették, hogyan vajúdhatnak majd az általuk választott testhelyzetekben és különlegességként bemutatót kaphattak a vízben vajúdás-szülés folyamatáról is. A nyílt nap során a vajúdás alatt alkalmazható egyéb fájdalomcsillapítási lehetőségek /EDA, N₂O, egyéb gyógyszeres fájdalomcsillapítás ismertetésére is sor került.
A hüvelyi szülés lehetséges akár két császármetszés után is
Dr. Siklós Pál, az intézet szülészeti részlegének vezetője kiemelte azt is, hogy a természetes szüléshez való szakmai szemléletüket bizonyítja, hogy lehetőség van az intézményben medencevégű fekvésben elhelyezkedő magzatnál külső fordítás elvégzésére. Szakmailag megfelelő esetekben követheti az előzményben szereplő császármetszést hüvelyi szülés (akár két császármetszés után is) és nem ritka az ikrek hüvelyi úton történő születése sem – tette hozzá a szülés főorvos.
Noha a kórház nagyon büszkén hirdeti, hogy azon kismamák között, akik természetes úton szeretnék világra hozni az újszülöttjüket nagyon magas a sikeres hüvelyi szülések aránya (közel 80%), természetesen nyitott a lehetőség szakmailag indokolt esetekben, illetve akár a várandós kérésre tervezett császármetszésre is.
Támogatják a dula jelenlétét
Az Intézet, amennyiben a várandós szeretné támogatja dula jelenlétét a szülés során.
Fontos kiemelni, hogy az állami egészségügyi rendszerhez képest, a magánellátásban választható az egészségügyi szakszemélyzet. Nem szükségszerű, de lehetőség van személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is. A legmodernebb szakmai irányelvek szerint a komplikáció mentes természetes szüléseket a szülés jelentős részében szülésznők kisérik, a szülészorvos szülőszobai jelenlétével elsősorban az esetleges kóros helyzetek megoldását, illetve a betegbiztonságot erősíti.
A magánegészségügyben egyedüliként itt van koraszülött intenzív centrum (PIC II)
Az újszülöttek szempontjából a betegbiztonság további különleges elemmel bír a TritonLife szülészetén. Magyarországon, magánellátásban immár 2023 óta csak itt van elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum, mely II-es progresszivitású perinatális intenzív centrum (PIC II.). Ez rendkívüli és teljes biztonságot nyújt a Szülők számára, hiszen nem csak azt jelenti, hogy a megszületést követően azonnali a legmagasabb szintű segítséget kapják a méhen kívüli élethez gyengébben alkalmazkodó újszülöttek, késői koraszülöttek, hanem lehetőség van arra is, hogy az újszülött, vagy koraszülött gyermek ellátása az intenzív osztályon tovább folytatódjon a teljes gyógyulásukig.
Dr. Kocsis István PhD az Újszülött és a PIC II Osztályvezető neonatológus főorvosa kiemelte, hogy a magyarországi magánszülészetek közül, egyedül itt láthatók el olyan késői koraszülöttek, akik a 35-36. várandóssági hétre születtek. A PIC ellátási körébe beletartoznak még a kóros várandósságban miatt esetleg érintettek (pl. terhességi cukorbetegség) vagy a fertőzésben, anyagcsere eltérésekben, fejlődési rendellenességben szenvedő újszülöttek is. A PIC-en a koraszülötteken túl, kezelünk még átmenetileg légzéstámogatásra szoruló, illetve más okból intenzív ellátást, pl. szoros megfigyelést, vénás táplálást, antibiotikum kezelést, fénykezelést igénylő újszülötteket és kis súlyú újszülötteket is.
„A legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya szeretete”
A TritonLife újszülött- és koraszülött intenzív részlege a legmodernebb technológiákkal felszerelt: korszerű inkubátorok, központi és telemetriás monitorrendszerek, non-invazív lélegeztető gépek, ágy melletti véranalizáló berendezések és ágy melletti képalkotó eszközök, sürgősségi laborvizsgálatok és mikrobiológiai vizsgálatok, valamint természetesen a magasan képzett és folyamatosan hazai, és külföldi továbbképzéseken részt vevő szakszemélyzet mind-mind a magas fokú szakmai munkát segítik.
Ugyanakkor a biztonság mellett legalább ilyen fontos a családközpontú szemlélet. A TritonLife PIC részlege azért is kiemelkedő, mert minden lehetőség adott, hogy a beteg újszülött/ koraszülött mellett valóban ott lehessenek a szülők a nap 24 órájában, és szerető gondoskodással részt vehessenek gyermekük ápolásában, és ezt mind a központi PIC részlegen, mind az intenzív osztály kritériumai alapján berendezett saját szobájukban megtehetik. Hiszen egyértelműek a tudományos adatok arra vonatkozóan, – emeli ki Dr. Kocsis István, az Újszülött és a PIC II. osztályvezető főorvosa, -,hogy gyorsabban gyógyulnak és fejlődnek, ezáltal hamarabb kerülnek haza azok az újszülöttek és koraszülöttek, valamint jobb a későbbi fejlődésneurológiai kimenetelük is, akik mellett a szülők ott lehettek, mint azok, akiknél az édesanyjuk nem lehetett jelen.
“Mert akármennyire is jó eszközeink vannak, és akármilyen jó szakemberek dolgoznak az újszülött és PIC II. Osztályon, az újszülött legjobb tápláléka az anyatej, és a legerősebb gyógyszer a jelenlévő édesanya és édesapa szeretete.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Idén ősszel kihagyná a náthaszezont?
Már nyakig benne vagyunk a “korai náthaszezonban”, és a java még csak most következik.
A rhinovírus és az adenovírus ugyanis jellemzően szeptember–októberben üti fel a fejét az iskolákban és az irodákban, novemberben pedig ránk rúgja az ajtót a “klasszikus náthaszezon” – a covid, az influenza és az RSV vírusos megbetegedésekkel karöltve. A kórokozók terjedésében a beltéri levegő minősége, különösen a páratartalom kulcsszerepet játszik, hiszen befolyásolja a nyálkahártya állapotát, a vírusok stabilitását és a fertőző cseppek terjedését is. De mire érdemes figyelni, ha szeretnénk elkerülni a közösségi megbetegedést? Dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász és Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke segítségével jártunk utána annak, hogy mitől lehet “egészségesebb” a beltéri levegő az őszi-téli időszakban.
Vigyázz, kész, nátha!
A légúti megbetegedések minden évben jól bevált menetrend szerint keserítik meg a mindennapjainkat. Az ún. “korai náthák” (rhinovírus, adenovírus) általában szeptember–októberben jelennek meg, és nem csak légúti panaszokat, hanem kötőhártya-gyulladást és akár hasmenést is okozhatnak. Már ekkor megfigyelhető a COVID-19 megbetegedések emelkedése, majd novembertől indul a klasszikus náthaszezon, ekkor veszi át az influenza, illetve a covid és az RSV aktivitás a főszerepet. Ezek a fertőzések a december és februárban közötti időszakban tetőznek, és különösen akkor veszélyesek, ha a nyálkahártya védekedző funkciójának csökkenése miatt a kórokozók lejutnak az alsó légutakba, és ott például tüdőgyulladást okoznak. De mitől függ, hogy mennyire tud megvédeni minket a nyálkahártyánk?
Erre figyeljünk a tüdőgyógyász szerint
Akár irodában, iskolában, vagy esetleg plázában, kórházban töltjük a napunk jelentős részét, a levegő, amit belélegzünk, közvetlenül hat a közérzetünkre és az egészségünkre. Az ideális beltéri páratartalom 40-60 százalék között mozog, az ettől eltérő páratartalmú levegő megkönnyíti a vírusok és baktériumok terjedését, és gyengíti a szervezet védekező képességét.
“A túl száraz és a túl nedves nyálkahártya egyaránt problémát okozhat. Az alacsony páratartalom miatt szárazabb lesz a nyálkahártya, ami nagyban elősegíti azt, hogy megbetegedjünk. A túl magas páratartalom pedig nem csak a beltérben megtelepedő, egészségkárosító penészgombáknak kedvez, hanem az asztmások és a szívbetegek tüneteinek felerősödését is eredményezi”
– magyarázza Dr. Várdi Katalin pulmonológus a WavinVodcast legújabb epizódjában.
Hogyan lehet „beállítani” az egészséges beltéri páratartalmat?
A beltéri levegő páratartalmát párologtatással növelhetjük, átmeneti csökkentésére pedig a huzatolás a legegyszerűbb megoldás, főleg, ha hideg, száraz levegő áramlik be télen. Ha azonban az egész épületben szeretnénk állandó, egészséges szinten tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat, illetve a hideg huzatot sem bírjuk jól, akkor érdemes komplex épületgépészeti megoldásokban gondolkodni.
„A felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így a kórokozók nem terjednek az egész épületben, és fertőznek akár több emeleten keresztül, míg a vezérelt gépi szellőztetés ablaknyitogatás nélkül segít ideális szinten tartani a páratartalmat”
– mondta el Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke. Ezek a megoldások irodákban és családi házakban egyaránt alkalmazhatók.
A felületfűtés és a gépi szellőztetés terén jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező Wavin szerint az érdeklődés ezek a rendszerek iránt évek óta stabilan növekszik, egyrészt az egészségesebb lakóépületek iránti kereslet emelkedésének, másrészt a szigorodó energetikai előírásoknak köszönhetően, melyek előírják a megfelelő szellőztetést és hőszigetelést az új épületek számára.
Az egészséges beltéri klímáról bővebben a WavinVodcast-ban beszélgetnek a szakértők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga
Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében.
Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.
Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.
A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes.
Valósághű helyzetek bontják le a pszichés gátakat
A félelem leküzdése és a magabiztosság megszerzése az elsősegélynyújtás alapjainak felfrissítésével megszerezhető. Erre lenne is nyitottság az autósok részéről, ha ezek a képzések könnyen elérhetőek lennének és időben sem tartanának sokáig (összesen 61 százalék). A legtöbb válaszadónak, aki részt vett ilyen képzésen, a munkahelyén volt erre lehetősége.
„Számunkra az elsősegélynyújtás nem csak hasznos ismeretanyag, hanem küldetés”
– fogalmazott Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtás szakmai vezetője. A szervezet 144 évvel ezelőtti megalapítása óta kiemelt feladataként tekint az elsősegélynyújtás oktatására és népszerűsítésére. –
„Felkészült oktatóink országszerte várják a jelentkezőket, de számtalan közösségi programon is találkozhatnak velünk a téma iránt érdeklődők. Akár oktatásról, akár ismeretterjesztő foglalkozásról legyen szó, a legfontosabb az élmény és a tapasztalatszerzés. Ezért ilyenkor mindig lehetőséget biztosítunk az elsősegélynyújtó fogások gyakorlására, gyakran a sérültek szerepét eljátszó képzett imitátorok bevonásával. Programjaink résztvevői így sokkal többet tanulhatnak meg, mint csak az élettani folyamatok felismerését és lehetőség szerinti kontrollálását. A valósághű szituációk során gyakorolhatják az ún. pszichés vezetés, azaz a kommunikáció útján történő állapotfelmérés technikáit is. Emellett megtapasztalhatják saját magukon a néha ijesztő látvány vagy a környezeti tényezők, például egy aggódó hozzátartozó jelenlétének lelki hatásait. Tanuljanak elsősegélynyújtást, hiszen a tudás bátorságot ad, a bátorság pedig életet menthet!”
A Magyar Suzuki a kampányhoz kapcsolódóan interaktív videóban szeretné megmutatni, mit tehetünk egy ilyen helyzetben:
#MagyarSuzuki I #Együttazutakon I Dönts. Segíts. Adj esélyt. Jó döntéssel életet menthetsz.
Egészséges szemléletű személyiséghez vezethet a segítségnyújtás
Fontos azonban látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).
„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető”
– mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.
A Magyar Suzuki negyedik éve foglalkozik kiemelten a közlekedés olyan szegmensével, amelyben szükség van az edukációra és az érzékenyítésre. Az „Együtt az utakon” közlekedésbiztonsági kampányban minden évben olyan témára hívják fel a figyelmet, amelyben össztársadalmi változásra van szükség.
„Azért választottuk az idei kampánytémának az elsősegélynyújtást, mert a kutatásunk is igazolta, hogy a magyar autósok ugyan tudják, milyen kötelezettségeik vannak, mégis sokszor a bizonytalanság érzése miatt nem cselekednek. Partnereinkkel szeretnénk csökkenteni az elsősegélynyújtást kísérő félelmet, hiszen mások segítése nemcsak egy elvárt norma, hanem akár egy felemelő élmény, amely a hétköznapi embert is hőssé teszi”
– fogalmazott Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.
Mit tegyen, ha elsősegélynyújtásra lenne szükség?
- Biztosítsa a helyszínt.
- Tárcsázza a segélyhívót! (112)
- Foglalkozzon a sérülttel a helyzettől függően.
- Rendszeresen ellenőrizze az elsősegélydoboz és tartalmának szavatosságát!
- Ha úgy érzi, frissítse a tudását, vegyen részt képzésen. Mindez nemcsak közúton, hanem az élet bármely területén hasznos tudást adhat.
- További információkat a Magyar Suzuki Együtt az utakon – Az elsősegély életet menthet aloldalán és a Magyar Vöröskereszt oldalán talál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film
-
Gazdaság2 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
Flipperláz Budapesten: októberben a Ráday utcára figyel Európa
-
Okoseszközök2 hét ago
„A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia” – Keleti Arthur jövőkutató szerint a jövő
-
Tippek2 hét ago
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
-
Ipar2 hét ago
Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR
-
Gazdaság2 hét ago
A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit





